Hatalmas lesz idén az inflációs nyomás itthon és világszinten is, ami az ötödik Orbán-kormány elé komoly gazdasági kihívásokat állít. Fékezni kéne az elszálló költségvetési hiányt, és az árstopok védőpalástja sem lebeghet sokáig a lakosság válla felett. A Raiffeisen Bank elemzői negyedéves tájékoztatón beszéltek a globális és hazai kilátásokról.

Globális szinten bajban van a gazdaság, szárnyal az infláció, amit az energiakrízis csak tovább fűt – az amerikaiak drasztikus kamatemelésekkel próbálják megfékezni a pénzromlást, az Orbán-kormány emellett a lakosság számára bedobott árstopjait hosszabbíthatja. Romlik a cserearányunk, a szomszédban dúló háború rosszabbul érint minket, mint az EU többi országát – és nem csak az energiakitettség miatt, számoltak be a Raiffeisen elemzői, Török Zoltán, Pálffy Gergely és Blahó Levente. 

A nagy rubel rulett, ahol Orbán újra megforgatta a kereket

A nagy szám: 13%

Ekkora is lehetne itthon az infláció a nyári hónapokban, ha május közepén véget érne az üzemanyagnál bevetett, már egyszer meghosszabbított ársapka. Ez fogja ugyanis vissza leginkább, drámai szinten a hazai inflációs mutatót.

A meghosszabbításra így valamelyest számítani lehet, de a Raiffeisen elemzői még így is tízszázalékos éves átlagos infációs szintet várnak 2022-ben Magyarországon.

Ez bődületesen magas, és 2023-ban is 6% körül mozoghat. Tovább súlytja a gazdaságot, hogy az orosz-ukrán háború rosszabbul érinti a keleti irányba nagyon nyitott magyar gazdaságot, mint az Európai Unió többi tagállamát: a két országba irányuló export hozzáadott értéke a magyar gazdaságban 3,4 százalék – az EU-s átlag 0,9 százalék, míg a visegrádi országok átlaga (a magyarok nélkül) 2,5 százalék.

Az sem segíti a magyar gazdaság helyzetét, hogy a cserearány-romlás a hetvenes évek után ismét ismert fogalom lehet majd, egyre többet kell fizetni az energiahordozókért, a beérkező nyersanyag 40-50 százalékkal lett magasabb.

A Raiffeisen elemzői szintén megemlítették, hogy

a folyó fizetési mérleg már tavaly is mellbeütő, GDP arányában számolt 3,1 százalékos hiánya idén tovább emelkedhet 4-5 százalékra, a lakossági háztartási energiaárak jelenlegi költségeinek emelkedése és a rezsicsökkentés-rendszer egyre fájdalmasabb és fenntarthatatlanabb lesz a kormánynak a többletkiadások miatt,az MNB kamatemelése következtében pedig az államháztartási finanszírozási költségek is növekednek. Árstop, kamatstop, ársapka: meddig tartanak a kampány alatt bedobott akciók?

Egy fontos meglátás

A rendkívül volatilis makrokörnyezeti folyamatok a második negyedévben is biztosan velünk maradnak, még ha azonnal véget is érne a háború – olyan szintű diszkrepanciák vannak jelen a globális pénzpiacokon, amiknek idő kell, hogy kiégjenek a rendszerből.

A koronavírus által töredezett ellátási láncok és az olajpiac már a tavalyi év második felében gerjesztették a recesszió előjeleit, a háború csak olaj volt a tűzre. Nem szerencsés, hogy ezek olyan külső tényezők, amikre egy-egy gazdaság (így az amerikai Fed) sem tud érdemi megoldást hozni. A kamatemelések azonban általános eszközei a monetáris politikának, az MNB tavaly nyár óta emel folyamatosan, a Fed pedig idén minden ülésén szintén 25-25 bázispontot adhat hozzá az alapkamathoz.

Májusban ráadásul az Egyesült Államokban szinte biztosan 50 bázisponttal emelnek, és ezt a feltételezést már elkezdte árazni a piac is.

Nemzetközi kilátások

Nem állnak jól az amerikaiak sem: hiába csökken a munkanélküliség, és növelték átlagosan 6,7 százalékkal az éves órabéreket országszerte (ami amúgy a 1980-as évek óta nem látott növekedés), ha az infláció felzabálja a béremeléseket.

Márpedig zsugorodik reálszinten a vásárlóerő, ezért is növeli a kamatokat a Fed, valamint a mérlegfőösszeg-leépítésről is döntöttek.

Energiainfláció az euróövezetben: 45%

Az euróövezetben is minden ront, lassít az infláció, az energiakrízis pedig a termelékenységet fékezi az iparban. A 7,5 százalékos euróövezeti infláció történelmi csúcs, ehhez 45 százalékos éves szintű energiainfláció csatlakozik. Ennek ellenére még mindig bizakodó a piac, 3 százalékos gazdasági növekedési előrejelzéseket publikálnak, ez a piaci konszenzus azonban hétről hétre csúszik lefelé.

Reálértéken ehhez az elkölthető jövedelem sem tud hozzáadni, a logisztikai nehézségek, termelési várakozások csökkenése, az általános piaci idegesség pedig sokáig velünk maradhat.

Borítókép: Orbán Viktor győzelmi beszédet mond a Fidesz-KDNP eredményváró rendezvényén, a Bálnában az országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án.MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

The post 13 százalékos infláció szakadhat rá az ötödik Orbán-kormányra first appeared on Forbes.hu.