Másodjára készítettük el éves jelentésünket a hazai ökoszisztémáról. Abban hiszünk, hogy csak azt lehet fejleszteni, amit mérünk, ezért már a Startup Hungary elindításánál elhatároztuk, hogy a felmérést évente meg fogjuk ismételni, mert így tudjuk megérzések és anekdóták helyett valós adatokra alapozni az ökoszisztéma aktuális helyzetét, és mérhetővé tenni annak fejlődését.

Biás Csongor, a Startup Hungary vezetőjének vendégírása – kiegészítve a friss iparági riportjuk számaival. 

2021 kétségtelenül az egyik legsikeresebb éve volt a hazai startupoknak. Tavaly több nemzetközi top-ligás VC jelent meg a hazai piacon, több exit is beért és egyre erősebben érződik a hálózatosodás a közösségben. A legnagyobb sikerek közt mindenképp kiemelhető a Creandum év eleji Series A befektetése a SEON-ba és a Craft-ba, az Accel Partners befektetése a Turbine-ba, a Tresorit, a Makery és a Starschema felvásárlása és természetesen a Bitrise rekordnagyságú Series C köre.

Úgy írtuk alá a 60 millió dolláros szerződést, hogy személyesen soha nem találkoztunk – az év magyar startup üzlete belülről

Érdemes régiós kontextusban is vizsgálni a szcéna fejlettségét. Elmondható, hogy

az elmúlt években a sikerek számának és méretének tekintetében Magyarország lemaradt a szomszédos országokhoz képest.

Míg 2015-ben 5 unikornis volt Közép-Kelet-Európában, ma több mint 37. A Magyarországról indult cégek közt még mindig csak a Logmein van ezen a listán, mely már 2009-ben lépett a New York-i tőzsdére, bár 2-3 hazai cég a következő pár évben nagy eséllyel be fog kerülni a „csodaszarvas” ligába.

A kutatásunk legfőbb célja továbbra is az, hogy azonosítsuk, hogy mi köti össze azt a kicsit több mint tucatnyi hazai startupot, akik rátaláltak egy adott növekedési pályára és nemzetközileg is értelmezhető scale up-pá tudtak válni. Arra keressük a választ, hogy mi teszi sikeressé a hazai startupokat.

Több bajnok, kevesebb akadozó

Idén több mint 212 startup töltötte ki a felmérésünk, közel ugyanannyian, mint az előző évben, bár a két év kutatásában résztvevő startupok között csak 60%-os átfedés van. A jelentésben idén is megkülönböztettünk „bajnok” (champion) startupokat, akiknek havi ismétlődő bevételük (MRR) eléri a 80 000 eurót, legalább havi 5%-ot növekednek vagy van nemzetközileg jegyzett befektetőjük, illetve „akadozó” (pretender) startupokat, melyek már több mint 3 évesek, havi bevételük nem éri el a 10 000 eurót és nem sikerült megtalálniuk a product-market fit-et.

Egyértelműen pozitív jelenség, hogy több mint 10 cég nőtt bele a bajnok státuszba, miközben összesen 27 ilyen céget azonosítottunk, illetve az „akadozó” cégek száma is 54-re, több mint 40%-kal csökkent a tavalyi eredményekhez képest. Utóbbi jelentős csökkenésnek az oka, hogy sok ilyen cég döntött úgy, hogy nem folytatja tovább a projektjét, illetve többen új startup építésébe kezdtek.

A startup világ nem csak a fiataloké

Az elterjedt közhelyekkel ellentétben a legtöbb startup-alapító jellemzően nem huszonéves. A CEO-k több mint 70%-a 30 év feletti, a bajnokok felét pedig 40 év feletti vállalkozók irányítják. A nemek szerinti diverzitás egyértelműen hiányzik a szcénából: mindössze 29%-uk számolt be arról, hogy van női társalapítója, és csak 12%-uk CEO-ja nő.

A B2B cégek népszerűbbek

Az eredmények ismét megerősítik, hogy a legtöbb startup B2B SaaS termékeket és szolgáltatásokat fejleszt. Sok startup próbálja egyszerre megcélozni a fogyasztókat és a vállalkozásokat, de a B2C startupok általában többet küzdenek. Nem is meglepő, hogy a tavalyi évhez képest 10%-kal nőtt a B2B-re fókuszáló startupok száma a B2C-vel szemben. A legnépszerűbb üzleti modell továbbra is a feliratkozás alapú, havidíjas szolgáltatások, míg a legelterjettebb vertikumok az AI, Big Data, fintech, illetve emelkedett a hardware startupok száma.

Ambícióból nincs hiány

Ami a jövőjüket illeti, a startupok még a tavalyi évben mérthez képest is optimistábbak.

A válaszadók 41%-a gondolja úgy, hogy unikornis lesz belőlük, míg 84%-uk úgy látja, kulcsszereplővé válik a nemzetközi piacokon.

A 2020-ban mért adatokhoz képest fele annyian gondolják úgy, hogy el fognak bukni.

A nemzetköziesedés továbbra is csak keveseknek sikerül

Az optimizmusnak némileg ellentmond, hogy a felmérés alapján a legtöbb csapat nehezen találja meg a nemzetközi növekedés útját.

A válaszadók többsége, 37%-uk kizárólag a helyi piacra koncentrál, további 19%-uk pedig bevételének kevesebb, mint negyedét szerzi nemzetközi értékesítésből.

Legtöbben egyébként elsősorban a kelet-közép-európai országokban szeretnének terjeszkedni, illetve jellemző, hogy szeretnének itthon tesztelni és csak később terjeszkedni más piacokra. A bajnok cégek nagy része már a kezdetektől nemzetközi piacokra fejleszti és ott teszteli termékét.

A startupok finanszírozásában nincs nagy változás

A hazai startupok könnyen tudnak befektetést szerezni, a kitöltők 76% már kapott valamilyen külső finanszírozást. Azonban érdekes adat, hogy míg 2020-ban a válaszadók 37% mondta, hogy a következő évben nemzetközi VC-től fog bevonni pénzt, ez csak pár cégnek sikerült. Idén már több mint 41% keres ilyen forrást.

A kockázatitőke-támogatású csapatok 70%-a valamilyen hazai állami vagy fél-állami VC-től, leginkább EU-s vagy kormányzati forrásból kap támogatást. Ezzel szemben 15%-uk kizárólag magán forrásokból kapott pénzt. Rendkívül alacsony, 11% azoknak a helyi kockázatitőke-finanszírozású startupoknak a száma, amelyek mind a magán, mind az állami VC-ktől hoztak el támogatást. Az angyal befektetések pedig még mindig ritkaságszámba mennek.

A legnagyobb kihívások – sales és munkaerő

A legnagyobb kihívás a válaszadók számára az értékesítés és az ügyfelek megszerzése – ezzel 61%-uk küzd. Míg az akadozóknál a finanszírozás, addig a bajnokoknál a megfelelő szakemberek megtalálása a legnagyobb akadálya a növekedésnek.

Startupbarát jogi környezet

Az idei jelentésben a szabályozással kapcsolatos témák dedikált fejezetet kaptak. A hazai startupok nagy része komoly hátránynak érzi a hazai szabályozásból adódó nehézségeket. Elsősorban a napi bürokrácia csökkentését, járulék kedvezményeket, hatékony ESOP szabályozást tartanának hatékony segítségnek.

Nagy szükség lenne rá, hogy az állam ne csak finanszírozással, de egy startup barát szabályozási környezet megteremtésével is támogassa az ökoszisztéma fejlesztését. A csapatok 27%-a már létrehozott külföldi entitást, többnyire az Egyesült Államokban (37%) vagy az Egyesült Királyságban (19%). A nemzetközi piacokra fókuszáló bajnokok szinte kivétel nélkül „flippelt”-ek. Az összes válaszadó további 23%-a tervezi ugyanezt.

A teljes jelentés ITT érhető el. 

Biás Csongor, 
Startup Hungary, ügyvezető igazgató

The post A hálózat, ami már kezd működni, de még nem eléggé nemzetközi – friss felmérés a magyar startupok valódi állapotáról first appeared on Forbes.hu.