Kijött az Ingatlan.com legfrissebb elemzése, ez alapján jelentős változásokon megy keresztül a magyar lakáspiac. A használt lakások országos szinten 20 százalékos áremelkedést mutatnak, sehol nem nőnek úgy a lakásárak az EU-n belül, mint Magyarországon. Könnyen lehet, hogy szétválik az új és használt lakások piaca.

Mitől függ a drágulás?

Magyarországon a múlt év utolsó negyedében az új és használt lakások összességében 19,5 százalékkal drágultak, derül ki az Ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. Hasonlóan magas áremelkedésre a járvány előtt, 2019 második negyedévében volt példa. Balogh László vezető gazdasági szakértő szerint a drágulás motorja – az úgynevezett összetételhatás alapján – az alacsonyabb lakásárakkal rendelkező településeken található lakóingatlanok áremelkedése volt, hiszen a drágább területektől az olcsóbbak felé fordultak el a vásárlók.

Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legújabb, múlt év utolsó negyedévére vonatkozó adatai szerint

az EU-ban Magyarországon nőttek a lakásárak a legnagyobb mértékben az elmúlt 7 évben.

A tavalyi utolsó negyedévben itthon átlagosan 2,1-szeres árat kellett fizetni a lakásokért 2015-höz képest, a második helyen pedig Csehország áll 2-szeres árnövekedéssel. A dobogó harmadik fokán Luxemburg áll, ahol 1,8-szor annyit kellett fizetni az eladó ingatlanokért mint 2015-ben.

A lakások értéke 2021 utolsó negyedéve és 2015 között az EU országaiban / Forrás: Ingatlan.com

Mi jöhet ezután?

Balogh László szerint a lakáspiac átalakulóban van, erre utal, hogy az idén a kereslet jelentősen csökkent az eladó lakások iránt, ami pedig elsősorban az infláció miatt emelkedő kamatkörnyezettel, vagyis a lakáshitelek drágulásával magyarázható. „Az idei első negyedévben kevesebb érdeklődés érkezett az eladó ingatlanokra, mint két éve, pedig 2020 első negyedéve már a koronavírus-járvánnyal érintett időszak volt.”

A szakember úgy látja, hogy a következő időszakban az új és használt lakások piaca elválhat egymástól, a használt lakásoknál tempósabban drágulhatnak az új lakóingatlanok. Utóbbiaknál ugyanis olyan keresletfüggetlen külső tényezők, mint a munkaerőhiány és az építőanyag-drágulás fűtik az áremelkedést. Az újlakás-piacon tehát

nem az áremelkedés mértéke lesz a kérdés, hanem az, hogy hajlandóak lesznek-e a vevők megvásárolni ezeken a mindenkor aktuális árszinteken a lakásokat.

Ha nem lesz elégséges a kereslet, akkor a beruházók inkább meg sem építik ezeket az ingatlanokat.

Kulcsszámok

Budapesten április első napjaiban az új lakások átlagos négyzetméterára a kínálati piacon közel 1,1 millió forint volt, ami 21 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.A budapesti használt lakásoknál 17 százalékos volt a növekedés, így 873 ezer forintot tett ki.A Budapesten kívüli nagyvárosokban az új lakások esetében az átlagos négyzetméterár 736 ezer forint volt, ez 26 százalékos éves áremelkedést takar, a használt lakóingatlanoknál a kínálati ár 28 százalékkal 522 ezer forintra nőtt.

The post Brutális drágulás a lakáspiacon, sehol nem nőttek úgy az árak az EU-n belül, mint nálunk first appeared on Forbes.hu.