Elképesztő számokat produkált az Opus Global 2021-ben, de az árfolyamban ennek nyomát sem látni és osztalékot sem fizet Mészáros Lőrinc tőzsdei holdingja. A háború miatt krízisbizottság alakult a cégnél, vannak kockázatok, de a fundamentumok stabilak.

Nemrég adta le éves jelentését Mészáros Lőrinc legfontosabb cége, a tőzsdén is jegyzett Opus Global. Ebből az derül ki, hogy a több, stratégiai fontosságú iparágban is komoly érdekeltségekkel rendelkező társaság soha ilyen jó évet nem zárt. Ahogy korábban írtuk, a jó eredményekhez az is kellett, hogy az energetikai portfólióból kitették a termelést – a Mátrai Erőművet az állam vette meg jó pénzért -, és ráfordultak a disztribúcióra a Tigáz és a Titász felvásárlásával. De jól teljesített az állami megbízásoknak köszönhetően az építőipari divízió is. Az eredményekből az is látszik, hogy a covid alig érintette meg az Opust. 

Csakhogy az árfolyamon nemigen látszanak meg az elképesztő eredmények. Az elmúlt egy évben:

a részvények átlagos értéke 226,8 forint volt; a csúcs tavaly szeptemberben volt: 277 forintot ért egy Opus-papír; a mélypontot a háború hozta el: 142 forint volt a jegyzés március 7-én (bő két héttel a háború kitörése után); a mélypontról korrigált, aztán a Fidesz választási győzelme után kilőtt az árfolyam; a háborús félelmek azonban erősen nyomot hagytak az Opus árfolyamán az elmúlt héten, az éves átlag körül ingadozik a papír jegyzése.  az Equilor tavaly utolsó negyedéves elemzésében vételre ajánlotta a papírt és 353 forintos célárat határozott meg (akkor az energiaválság már jelen volt az európai piacon, de a háború reális lehetőségéről csak Washington beszélt, az elemzők sem számoltak vele).

Beszédes az is, hogy a választások utáni első tőzsdei kereskedési nap egyik nagy nyertese volt az Opus (egyébként a kormányzati megrendelésekkel szintén jól ellátott 4ig mellett). 

Mikor lesz osztalék?

A társaság nyilvánosságra hozta – ilyenkor szokott módon – az osztalékpolitikáját is. Ezek alapján az Opus rövid távon nem tervezi osztalék kifizetését, ennek pedig két oka van. 

Két kötvénykibocsátást is végrehajtottak az MNB kötvényprogramjában, jelenleg “azt a likviditást szükséges megteremteni, mellyel biztosítható a kötvényvisszafizetés”; valamint: “célkitűzés, hogy a portfólió fejlesztésével és bővítésével egy jövőbeli, magasabb értékű társaság jöjjön létre, ahol a részvényeseknek a befektetési érték növekedésével realizálható az értékteremtés”. 

Vagyis a kapitalizációnak nőnie kell még az osztalékhoz, már ha az Opus-részvényesek is látnia akarnak belőle valamit (a közkézhányad 46,9%). A csoport konszolidált adózott eredménye amúgy 41,6 milliárd forint volt 2021-ben.  

Nem marad ugyanakkor teljesen osztalék nélkül maga Mészáros, az Opus Globalba apportált kirakatcége, a róla elnevezett Mészáros és Mészáros Zrt. ugyanis tavaly kifizette a korábban megszavazott 15,7 milliárdos osztalékot. Az állami tendereken taroló társaság tavaly kft-ből zrt-vé alakult, üzleti évét tavaly szeptemberben lezárta, beszámolóit már le is adta. Innen tudjuk, hogy az osztalékot kifizették, a tavalyi nem teljes üzleti évet a társaság 58 milliárdos árbevétellel és 4,9 milliárdos adózott eredménnyel zárta. A cégtől Mészáros az elmúlt két évben 27,5 milliárd forint osztalékot vett fel. 

Hogyan hathat a háború az Opusra?

Az árfolyam feljebb tornázása nem lesz egyszerű mutatvány, kihívásokkal teli időszak vár – és nemcsak a magyar gazdaságra. Az ukrán-orosz háború vége és hatásai pedig megjósolhatatlanok. A társaság ugyanakkor leszögezi, hogy stabil gazdasági fundamentumokkal rendelkezik. 

Az Opus értékelése szerint ezek a felmerülő kockázatok: 

már egy hónappal a háború kitörése után jól látszik, hogy az alapanyag-ellátásban, energiaellátásban előfordulhatnak anomáliák. A covid gazdasági kárainak enyhítésére nyújtott hatalmas állami támogatások inflációgerjesztő hatását az energiaárak elszabadulása tovább növelte (a hatalmas állami támogatásokból az Opus turisztikai szegmensének is jutott). A magas, 8-10% körüli infláció már jelentősen visszafoghatja a gazdaság növekedést, amit várhatóan újabb állami beavatkozásokkal, stimulusokkal lehet majd enyhíteni. Fel kell készülni az alapanyag- és energiaárak további emelkedésére, a konfliktus erősségével összefüggésben az EUR/HUF árfolyam jelentősebb volatilitására.

Az Opusnál a február végén kirobbant háborút követően március elején krízisbizottság alakult, itt tekintik át, milyen hatással lehet a portfóliójukra a háború.

A háború miatt az idei gazdasági prognózisait lefele módosította az MNB is, 2,5 százalékos növekedést várnak, gyakorlatilag alig lesz érezhető a gazdaság bővülése. A kormány is készül a rosszabb időkre, a piac ágazati különadókra számít. Ezek már a stratégiai szektorokban az elmúlt 12 évben nagyot terjeszkedő magyar tőkésekre is vonatkozhatnak, de Mészáros érdekeltségei közül inkább a Magyar Bankholdingot érintheti. 

A kormány faragni fog a kiadásokon is, a nagy állami beruházások közül többet is lefújhatnak. Az azonban most látszik, hogy így is vannak kiemelt projektek. Az Opus és a Mészáros Építőipari Holding legnagyobb projektje a következő évekre a Budapest-Belgrád vasútvonal. A választások után négy nappal a kormány már rendeletet is hozott, amiben többletforrásokat különített el a projekt engedélyeztetési eljárására. A óriásberuházás javarészt kínai hitelből valósul meg, vagyis nem érinti az EU-s pénzcsapok esetleges elzárása. 

The post Csúcson az Opus, de a rekordszámok után csak Mészáros jutott osztalékhoz first appeared on Forbes.hu.