Komoly fennakadásokkal számolhatnak azok, akik a húsvéti csúcs idején ülnek repülőgépre Európában. A légiiparban egyre nyomasztóbb a létszámhiány, légitársaságok és repterek is bajban vannak, nem tudnak annyi embert beállítani, amennyi a hirtelen felfutó forgalom zavartalan lebonyolításához szükséges. 

A probléma természetesen covid-eredetű, az egymást követő hullámok idején a bukót bukóra halmozó repterek és légitársaságok nagy leépítéseket hajtottak végre, illetve küldték kényszerszabadságra dolgozóikat. Jellemző volt az is, hogy a maradók fizetéscsökkentésbe mentek bele. Az elmúlt két évben a nagy újraindulások is csak a korábbi szintek feléig-kétharmadáig tudták visszadobni a forgalmat, ráadásul ezeket is újabb és újabb kapacitásvágások követték az épp aktuális covid-hullámokhoz igazodva. 

Most viszont váratlanul eljött a nagy kiszabadulás, még nyár előtt. Az omikron variáns a decemberi és a januári forgalmat ütötte meg, februártól kezdve azonban az országok folyamatosan lazítanak a covid-szabályaikon, mivel egyértelmű lett, hogy ebben a körben már sokkal alacsonyabb a kórházi kezelésre szorulók, illetve a betegségbe belehalók aránya a korábbiaknál. A fellendülés pedig azonnal elindult, az emberek utazni akarnak. Úgy tűnik, hogy az orosz-ukrán háború csak az érintett országokkal határos államok beutazó turizmusát vetette vissza, Nyugat-Európában látványos a felpattanás. 

Ennyire gyors növekedésre vagy nem számítottak a piaci szereplők, vagy várták ugyan, mégse tudtak annyi új embert leigazolni és kiképezni, amennyi kellett volna. A régiek közül túl sokan léceltek le, az egymást követő hullámok olyan bizonytalansági faktort jelentettek, hogy a légiipari dolgozók közül sokan inkább más szektorokban kerestek állást. Mivel az utazási szektor az utolsók között áll fel, más iparágakban jóval korábban lett keresleti a munkaerőpiac, nem okozott nagy problémát az átigazolás se a korábbi reptereken dolgozóknak, se a légiutaskísérőknek. 

A légiipari vezetők természetesen óvatosan nyilatkoznak, szakszervezeti vezetők mondják ki azt, hogy ha nincs újabb járványhullám és erős lesz a nyár, akkor szinte kizárt, hogy a szükséges létszámmal fennakadás nélkül tudják majd ellátni, illetve kezelni a forgalmat. A légitársaságok természetesen igyekeznek a legkevesebbet kommunikálni a problémáról, a legfrissebb törlési adatok szerint az elmúlt hetekben Európában a legsúlyosabban az Egyesült Királyság volt érintett, a légitársaságok közül pedig a British Airways és az Easyjet. Mindkettő törölt már budapesti járatokat is a személyzet hiánya miatt. A múlt héten a Lufthansa is elhasalt Frankfurtban, nem volt elég földi kiszolgáló a járatok kezeléséhez.

A brit cégeket, illetve reptereket az ág is húzza. A brexit és a covid miatt a munkaerő egy része hazaköltözött Kelet-Európába, őket nem könnyű helyben pótolni. A márciusban indult kisebb covid-hullám a személyzet egy részét kiütötte, illetve karanténba kényszerítette, közben viszont a járatok száma tovább nőtt. Nyilván utasok is betegedtek meg, de ettől még a járatokat indították és folyamatosan javuló foglalási adatokról beszéltek a szolgáltatók. 

Több brit reptéren is több órás várakozást okozott az utasok számára az elmúlt hetekben a személyzethiány, elkezdtek szaporodni a brit sajtóban a „kinn voltam időben, mégis lekéstem a gépet” típusú horrorsztorik. A magyar piac két messze legnagyobb szereplője közül a Wizz Air az elmúlt napokban már törölt jópár járatot, tegnap ez az arány már 2 százalékos volt, a Ryanair egyelőre nem érintett, úgy tűnik, bírják munkaerővel. 

Emlékezetes, hogy a Wizz Air tavaly nyáron már nagyon beszorult egyszer, a törlések mellett a járatai egy részét úgy tudta teljesíteni, hogy személyzettel együtt bérelt öreg gépeket, miközben a saját gépei a földön maradtak. A hétfői törléseik nagy része olasz reptereket érintett, de London-Lutonban is necces a helyzet, ott a héten a Wizz földi kiszolgáló partnere hirdetett sztrájkot. Az ezzel kapcsolatos híreket mindenképp érdekes figyelniük azoknak, akik húsvétra Lutonból indulnak haza. Aki pedig most vesz jegyet, annak célszerű a Gatwickről induló járatokat preferálnia. Azon a reptéren egyelőre kisebbnek tűnnek a problémák.   

Amerikában is hetek óta nő a törlések száma, eddig úgy tűnik, hogy leginkább az Alaska Airlines, a Jetblue és a Spirit érintett. A Jetblue vezetése mindenesetre elhúzódó problémára számít, kiszivárgott, hogy előrelátóan már most 10 százalékot vágtak a nyári menetrendjükből, hogy megelőzzék a későbbi káoszt. Az ilyen húzásokat nem szokták bejelenteni a légitársaságok, csak a kínált kapacitásokat elemző adatbázisokból lehet kinyerni erre vonatkozó adatokat. Meg persze a negyedéves jelentésekből is kiderül, miközben az utasok már korábban egyenként kapják a törlési értesítőket.

Visszatérve Európába, mivel a légitársaságok és a repterek nem szívesen beszélnek a nehézségekről, miközben vért izzadva próbálják kezelni a helyzetet, nem lehet tudni, hogy hol, kinél jelentkezhetnek még gondok. Mindenesetre a Wizz jelentősen visszavágta a kapacitásait, sok járatot törölt a bécsi bázisán, ennek is köze lehet az ott régóta akut munkaerőhiányhoz. A doncasteri bázisán is vágott, erre magyarázatként „működési kihívásokat” említettek, ami szintén jelentheti a munkaerőproblémát.  

Legalább az jó hír, hogy az omikron alvariánsa által okozott kisebb járványhullám már lényegében mindenhol lefutóban van, talán kevesebben esnek már ki betegség miatt. Viszont a forgalom nyárig még tovább emelkedik, még több emberre lesz szükség, miközben a meglevő személyzet túlterheltsége tovább nő. Ezért noha komoly fizetésemelésekről hallani (a Wizz Air ezt a brit bázisaira vonatkoztatva örömmel be is jelentette), a fluktuáció magas maradhat. 

Az utas igazából annyit tehet, hogy felkészül a hosszabb várakozási időkre. Érdemes a megszokottnál jóval korábban kimenni a reptérre és kerülni a felesleges sorállást például azzal, hogy ha nem feltétlen szükséges, nem adunk fel csomagot, hanem magunkkal visszük a gépre kézipoggyászként. De ez se mindig jó megoldás, attól függ, hogy épp hol hiányzik a munkaerő, ezt pedig az utas nem tudhatja. A Lufthansa például épp arra kérte az utasokat a frankfurti törlések kapcsán, hogy adják fel a kézicsomagjaikat, mert ezzel a biztonsági ellenőrzést tehermentesítik.

Ha pedig beleszaladunk egy törlésbe, jó tudni, hogy az átfoglaláson, vagy visszatérítésen túl az uniós szabályok értelmében jár a minimum 250 eurós pénzbeli kártalanítás is az utasnak. A személyzethiány a légitársaság sara, ezt nem lehet vis maiornak beállítani. Persze a szolgáltatók ilyenkor is gyakran megpróbálják az időjárásra, vagy a covidra kenni a dolgot, általában kitartóan kell küzdeni a jogosan járó pénzekért is.

The post Törlések, órás sorok – káoszjelek az európai légiközlekedésben a brutális munkaerőhiány miatt first appeared on Forbes.hu.