Létezik értékrend a cégmenedzsmentben? Vagy csak egy bullshit az egész? Pistyur Vera Buday Bencével, a Share Now ügyvezetőjével beszélgetett a Re-business podcast friss részében.

Nem véletlenül lett fiatalon, alig 36 évesen már a Share Now ügyvezetője, Buday Bence rendívül tudatosan készült a menedzserpályára. 2010-ben diplomázott, majd egyből Szingapúrba utazott a feleségével együtt másoddiplomát szerezni. Innen felhozta példának, hogy míg a magyar egyetemi előadókban ritkán szokott kérdés elhangozni előadás után, addig a szingapúriban mindig nagyon sokan jelentkeztek. 

„Mi, magyarok, sokszor alulértékeljük a tudásunkat. Bennem van ambíció: úgy éreztem, ha már kint vagyok, élni akarok a térrel és a lehetőségekkel.”

4 millió kilométert tettek meg tavaly a Share Now autói

Elvek mentén is lehet céget vezetni

A feleségével együtt voltak kint, majd a hazajövetel előtt nagyjából ugyanezt gondolták végig tudnak-e élni a Magyarország adta lehetőségekkel. Főleg úgy, hogy Bence nem hagyományos cégvezető: az etikus üzletelés mellett a társadalmi felelősségvállalás fontosságát is mindig hangsúlyozza. Három alapelvet sorol fel, ami áthatja a tevékenységét. „Az első a kölcsönös tisztelet: mindig az a kiindulópont, hogy a másik jó szándékkal ül veled szemben. A második, hogy ha már leültünk, akkor a lehető legjobban, leghatékonyabban akarok részt venni, ezt várom el a másiktól is. A harmadik pedig irányba állítani másokat úgy, hogy merjenek önállóan működni a keretrendszerben, amit meghatározok.”

Persze tudja, hogy ezt itthon sokszor nem veszik komolyan. „Tisztességre törekvő üzleti közeg? Ha hallgatja valaki, elég nagy bullshitnek tűnhet, nehéz is konkretizálni”

Pedig szerinte ezt a szemléletet szektortól függetlenül bárhol át lehet vinni, ha van egy komoly cégvezéri elhatározásez elhatározás: így viszek céget is kész.

A hazai üzleti kultúrában, amely alig 30 éves, még nem váltak reflexszé az elvek, külföldön 100 éves családi dinasztiák is léteznek – Bence ezzel a példával világít rá, hogy az elvek szerinti cégvezetés kulturális kérdés is. „Nem akarok álszent lenni, nekem is fontos a pénz – de az is, hogy hassunk magunk körül szélesebb körben, és ha van gyermekünk, akkor tegyünk azért, hogy jobb környezet vegye őket körbe.

Mindenki találjon magának valami ügyet

Emellett a társadalmi felelősségvállalást hangsúlyozza. „Amikor a feleségemmel hazajöttünk Szingapúrból, ez volt az elgondolás: ha már itthon vagyunk, találjunk egy ügyet, ami mögé be lehet állni.” ami nagyon fontos neki – jó kapcsolatot ápol a Bagázs nonprofit szervezettel, beállt a szervezet mögé, hogy a bagi és dányi romatelepeken végzett munkát segítse. „Pragmatikusan közelítem meg a kérdést: van Magyarországon nagyjából 600 ezer olyan ember, aki nem tud részt venni a társadalmi életben, adót fizetni, dolgozni. Mekkora elfecsérelt erőforrás?” A szervezet tevékenysége kettős: segít a romák integrációjában, miközben a többségi társadalmat igyekszik érzékenyíteni.

„Minden cégvezető eldöntheti, hogy tud-e ilyenre időt szánni. Egyre több cégvezér gondolkodik hasonlóan, és nem generációs kérdés. Ha van egy belső igény benne vagy azt látja maga körül, hogy ezt csinálják, akkor a jó példa ragadóssá válik.

Álljanak össze vezetői értékközösségek és mindenki találja meg a saját ügyét, áldozzon rá, rengeteget kaphat tőle.”

Kapcsolódó: 

Zsigeri ellenérzésünk van, hogy megfizessük azokat, akik másokon segítenek – merre tovább, civilek?

The post Tisztességre törekvő üzleti közeg? Bullshit! Pedig csak elhatározás kérdése? first appeared on Forbes.hu.