Varga Mihály–Csányi Sándor-riposzttal indult az OTP éves közgyűlése, ahol rekordprofitról számolt be a legnagyobb hazai bank. Az OTP Bank éves közgyűlésének első perceiben rögtön a viharos helyzet, a magas infláció és a lehetséges szektorális különadók kerültek terítékre, Varga Mihály pénzügyminiszter és Csányi Sándor OTP-vezér barátságosan, de nyíltan üzent egymásnak.

„Az ember mindig mérje föl a lehetőségeit és a korlátait, egy sikeres bank közgyűlésén mindig fontosabb az osztalék, mint a pénzügyminiszter szavai” – kezdte megnyitó beszédét Varga Mihály. Majd hozzátette, viharos időket élünk, az elmúlt két év eseményei, a világjárvány, az infláció 40 éves rekordokat megdöntő szintje, a háború miatt nagyon nehéz tervezni. „Ilyenkor egy dologra kell törekedni, a stabilitásra, és ezt most három dolog nagyban segíti, a GDP növekedés, a beruházások mértéke és a magas foglalkoztatás.”

A pénzügyminiszter ezek után arról beszélt, mit lehet tenni a viharos időkben. Erősíteni a stabilitást és csökkenteni a kockázatokat, sorolta Varga, aminek részeként az állam tavaly év végén kiadási plafont vezetett be, és 750 milliárd forintnyi beruházást későbbre halasztott, hogy elérhesse a 2022-re megcélzott 4,9 százalékos hiánycélt, majd kiemelte, hogy a pénzügyi stabilitás akkor tud erős maradni, ha béke van, ezért elemi érdekünk, hogy a háború minél hamarabb véget érjen.

„Az OTP mindig megbízható és kiváló partner volt, és gratulálok a 2021-ben elért 60 százalékos eredményjavuláshoz, a sikeres nemzetközi terjeszkedéshez, és hogy a bank a digitalizáció terén is az élen jár” – sorolta Varga Mihály, majd mindezekért személyesen Csányi Sándornak is gratulált, aki három évtizede vezeti a bankot, és tette nemzetközi mérvével mérve is sikeressé.

„Szeretném hangsúlyozni, hogy a bank eredménybővülésének 51 százaléka már kívülről, a külföldi érdekeltségektől származik – vette át a szót Csányi Sándor. Majd mosolyogva hozzátette „mielőtt Varga Mihály elszalad, és esetleg nem hallja, mit mondok a szektorális különadókról”, hogy: „a kormány bölcs, és tudja, hogy

nem lenne jó, ha a külső nyereségek után kellene itthon szektorális adókat fizetnünk.”

Egyebekben megerősítette, hogy a bank rendkívül jó eredményt zárt, a csoport adózás utáni profitja történelmi rekordra ért (az adózott eredmény 456 milliárd, a korrigált adózott eredmény pedig 497 milliárd forint lett), és most először történt meg, hogy az eredmény 51 százaléka külföldi operációból származott, ami visszaigazolja a korábbi évtizedekben elkezdett nemzetközi terjeszkedést.

A bank tőkearányos megtérülése (ROE) 18,5 százalékos volt, ami egész Európában kimagasló, a friss európai stresszteszteken nagyon jól szerepelt (a régióban első helyen, a kontinensen a 12. helyen), a hitelállomány 15 százalékkal bővült, a plusz likviditás (betételhelyezés) tavaly év végén 3300 milliárd forint volt, a nettó hitel-betét arány nagyon egészséges (75 százalékos), és a nem teljesítő hitelek aránya alacsony volt. „A jövedelmezőséget igen, a stabilitást nem veszélyezteti – mondta a bankvezér az ukrán háborús helyzet hatásairól – ha vissza kéne adnunk mindkét bank kulcsát, a tőkemegfelelésünk úgy is csak 150 bázisponttal csökkenne”. Erről természetesen nincs szó, az ukrán és az orosz leánybank is tovább működik a betétállomány a háború kitörése óta is nőtt. A két leánybank egyébként együttesen a csoport nyereségének 15 százalékát adta a 2021-es rekordprofitból.

The post Az OTP megbízható partner, a kormányunk bölcs – ilyen, amikor a pénzügyminiszter és az OTP-vezér gratulációba bújtatva üzen egymásnak first appeared on Forbes.hu.