Mit csinál a szülõ? A gyerek elé pakolja a játékokat: - Játsszál! Pörög, forog, csilingel, zenél, kattog, ugrál, beszél. Mindössze egy gombnyomásra. Tökéletes játék, mégis ez jelenti a játszás csõdjét. A szülõ pedig csodálkozik, hogy miért un rá olyan hamar a gyerek, és miért követel újabb és újabb játékot. Pedig a válasz egyszerû: az igazán jó játék az, ami látszólag unalmas, ami "semmit sem tud". Homokból bármit lehet építeni, ahogy kockából is, bábokkal mindig új történetet lehet mesélni, de a szabadban is annyi játékot lehet játszani közönséges botokkal vagy kavicsokkal. Ezektõl fejlõdik a képzelõerõ, a tökéletes játékok viszont épp ettõl fosztják meg a gyereket. Emlékszel még a saját gyerekkorodra? Mi volt a "játék"?