Van, aki szerint 37,5°C-nél csak a hőemelkedés kezdődik. Mások ilyenkor már lázcsillapítókat dobálnak be, és persze van egy olyan tábor is, aki kizárólag a természetes gyógymódokra esküszik. A lázcsillapítás témáját rengeteg tévhit és népi hiedelem lengi körbe, a Semmelweis Egyetem KliniKaland című ismeretterjesztő sorozatának legújabb epizódjával oszlatjuk el most ezeket.

A testhőmérsékletről

A szervezet hőszabályozó központja az agyban található hipotalamusz. A test belső hőmérséklete nagyjából állandó, átlagosan 37,5°C – függetlenül attól, hogy kánikulában vagy sarkvidéki hidegben tartózkodunk. Ugyanakkor a bőrünk ennél hűvösebb: a hónaljban általában 36-36,5°C mérhető, és egy napon belül is tapasztalható benne kisebb ingadozás. 

A test normális hőmérsékletét a hőleadás és a hőtermelés egyensúlyban tartásával éri el a szervezet.

Ha ennél magasabb a vérhőmérséklet, fokozódik a verejtéktermelés, ezzel hűtve a bőrfelszínt. Ha viszont csökken a test hőmérséklete, fázni kezdünk: így megszűnik a verejtéktermelés és összeszűkülnek az erek, vacogunk, hogy a gyors izommozgással hőt termeljünk.

Láz esetén a hipotalamusz bizonyos vegyületek hatására más értéket határoz meg normális testhőmérsékletnek. Gyakorlatilag végrehajtási utasítást küld a testnek a kórokozókkal, gyulladásokkal kapcsolatban. Erre hat a lázcsillapítás, visszaállítja a testhőmérséklet célértékét a normálisra.

Forrás: Matteo Fusco // Unsplash

Mit tesz velünk a láz? 

A láz része az immunrendszer összehangolt működésének, testünk természetes védekező reakciója a különböző betegségek, többnyire gyulladások, fertőzések ellen. A magas testhőmérséklet a kórokozók nagy része számára elviselhetetlen, így bizonyos fertőzések esetén elősegíti a gyógyulást.

A láz legtöbbször rövid időn belül magától is elmúlik, ugyanakkor ha napokig, hetekig fennáll, az megterheli a szervezetet, így elsősorban az idős, illetve a krónikus betegek esetén indokolt lehet a csillapítása.

A fertőzések kapcsán jelentkező láz előidézhet lázgörcsöt, ami többnyire hatéves kor alatt fordul elő, és az esetek harmadában van családi előzménye is. A végtagok rángásával és eszméletvesztéssel járó állapot rémisztő lehet, de legtöbbször veszélytelen, mivel néhány perc alatt magától megszűnik. Azonban az 5 percnél hosszabb ideig tartó görcsroham esetén mentőt kell hívni, mert az súlyosabb betegségek bevezető tünete is lehet.

Forrás: Lux Graves // Unsplash

Mikortól csillapítsunk lázat?

Az orvosok skálán értelmezik a testhőmérsékletet és a lázat: a hőemelkedést 37,2°C-tól, a mérsékelt lázat 38°C-tól, a magas lázat 39°C-tól és az igen magas lázat, azaz hiperpirexiát 40,5°C-tól számítják.

A láz a legtöbb esetben magától is elmúlik, de amíg tart, kiemelten fontos:

a folyadékpótlás, mivel a láz okozta kiszáradás veszélyesebb lehet, mint a láz magaaz ásványi sók pótlása (például levesekkel és sportitalokkal)a hőleadás segítése vékony ruházattal, vékony takaróval és homlokborogatással, magasabb láz esetén a hűtőfürdő, aminek kiinduló hőmérséklete a lázas test hőmérsékletével azonos, és fokozatosan csökkentendő. Fontos: a vizet nem szabad 31 fok alá hűteni.a lázcsillapító gyógyszereket csak idősebb és krónikus betegek esetén javasolják

Akkor indokolt orvoshoz fordulni, ha…

a tünetek romlanakhányás és/vagy hasmenés lép fela gyermek nyögdécsel és vígasztalhatatlanul sír nehéz a légzésaluszékonyság és nehezen ébreszthetőség eseténvörös kiütések eseténhárom napnál tovább tartó láz esetén0-3 hónapos csecsemőnél 38 fok feletti láznál, 3-6 hónapos csecsemőnél 39 fok feletti láznál.

Kiemelt kép: Unsplash

The post Az örök dilemma – mikortól érdemes csillapítani a lázat? first appeared on Forbes.hu.