Nem sokkal azután, hogy az inflációkövető állampapír népszerűsége érthető módon az égbe szállt, újabb dilemmával szembesülnek azok, akik kockázatmentes befektetéssel próbálják megőrizni pénzük értékét. Az állampapírok másodpiacán bekövetkezett jókora hozamemelkedés ugyanis vonzóvá tett olyan papírokat is, amelyek pár hónapja kisbefektetői szemmel még teljesen érdektelenek voltak.

Az alaphelyzet az, hogy az állam évek óta nagylelkűen támogatja a lakossági állampapír-vásárlókat. Vannak a bárki által megvásárolható papírok, amelyeknek a hozamát lényegében a piac alakítja és vannak a kimondottan a lakosságnak szánt típusok, amelyeket az adósságkezelő úgy áraz, hogy a lehető legtöbbet tudja eladni a kisbefektetőknek. Utóbbiakra a piacinál sokkal magasabb kamatot fizetett évekig. Ez az, ami most megváltozott, a bárki által megvehető papírok hozama az elszálló inflációval párhuzamosan felzárkózott, az öt éves referenciahozam egy éve még 1,7 százalék körül mocorgott, most pedig 7 százalék körül jár.

Az elmúlt hónapokban többször foglalkoztunk azzal, hogy a korábbi nagy kedvenc MÁP Pluszból kinek érdemes átzsilipelnie az inflációkövető Prémium Állampapírba, de az egyértelműnek tűnik, hogy a tartósabb befektetésre szánt frissen hozott pénzeknek a legjobb helyük az inflációkövető papírokban van. Most ezek várható hozamát érdemes összevetni a hirtelen kifejezetten vonzó hozammal kecsegtető fix kamatozású kötvényekkel.

Az inflációkövető papírok kamatozása az előző év átlagos inflációját fejeli meg némi prémiummal, az biztos, hogy a jelenleg kapható papírok aktuális kamata 5,85, illetve 6,60 százalék.

Ez jövőre nagyot fog ugrani, mivel az idei inflációs egyre többen várják 10 százalék fölé.

Utána viszont nagyjából a hatalmas homály látszik. Rengeteg a bizonytalansági tényező, nagyon szórnak a becslések. Inkább csak reménykedik abban a piac, hogy beindul a dezinflációs folyamat. Ha ez így van, akkor az inflációkövető papírok 2023-tól tisztességes reálhozamot adnak majd. De mi van, ha nem?

A hozamokon érdemes elmerengeni

A friss alternatíva az, hogy ma 4 évre be tudunk fektetni fix évi 6,83 százalékon (2026/F), vagy 6 évre 6,85-ön. Utóbbit a 2028/B jelű kötvény adja, amelyet idén januárban bocsátottak ki fix évi 4,5 százalékos kamatozással, de akkorát hasalt a kötvénypiac, hogy ma már 88,8 százalékos nettó árfolyamon árulják, ebből jön ki a most vásárlóknak a 6,83 százalékos hozam. A még hosszabb futamidőkre valamivel alacsonyabbak a kínált hozamok, de 10 évre is fix éves 6,4 százalékot kaphatunk.

A hozamokon érdemes elmerengeni, de a választásnál két fontos szempontot még nagyon fontos figyelembe venni. Az adósságkezelő szabadon változtathatja a lakosságnak adott vételi és eladási árfolyamot, de a változó kamatozású papíroknál jellemzően sokkal kisebb marzzsal dolgozik. A lakossági inflációkövető papírokat jellemzően 99 százalékon visszaveszik, de ez is bármikor változhat. A hosszabb futamidejű fix kamatozású kötvényeknél viszont több százalékos különbség van a vételi és az eladási ajánlat között, tehát ezeket csak akkor szabad venni, ha bizonyosan több évre helyezzük el a pénzünket. A legjobb persze, ha úgy számolunk, hogy a lejáratig megtartjuk őket.

Nem minden adómentes

Szintén fontos, hogy az állampapírokon elért hozam adómentessége csak a 2019 júniusa után kibocsátott papírokra érvényes. A lakossági állampapírok között az összes ilyen, de a bárki által vásárolható kötvények között akadnak szép számmal korábbi kibocsátásúak is. A cikkben kimondottan olyan papírok szerepelnek példaként, amelyek hozama adómentes (a 2032/A is ilyen). Aki mezei értékpapírszámlán tartja az államkötvényeit, annak erre érdemes figyelnie, aki viszont tartós befektetési számlára, vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára helyezi őket, mindegy mit vesz, ezeken az adómenetesség a régebbi kibocsátásúakkal is adott.           

The post Itt az újabb nagy dilemma, már az inflációkövető állampapír sem elég jó? first appeared on Forbes.hu.