Bár jelenleg az elsődleges cél a hőmérséklet emelkedésének 1,5 Celsius-fokban való mérséklése lenne az iparosodás korának szintjéhez képest, még a megvalósulása esetén is súlyos következményekkel járhat a klímaváltozás. A Másfélfok az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb jelentését mutatja be.

Ami várható

A 1,5 fokos emelkedés hatására a fajok 84 százalékát fenyegetheti a kihalás veszélye. A hegyvidékeken élő fajok csak úgy tudnak alkalmazkodni a megváltozott környezethez, hogy magasabb területekre költöznek, amennyiben ez lehetséges. Ez azonban a honos és invazív fajok közti versengéshez vezet.

Az alacsonyan fekvő gleccserek veszítenek tömegükből, ami nagyobb probléma annál, mint hogy hol fogunk síelni. Emberek milliói számára fog gondot jelenteni a napi vízellátás: nemcsak az ívóvízfogyasztást, hanem a mezőgazdaságot, a legeltető állattartást is érinti, emellett veszélyezteti a vízerőművek villamosenergia-termelését is, amelyek összességében jelenleg a világ összes megújuló energiájának mintegy 60 százalékát teszik ki.

A trópusi területek és a közepes földrajzi szélességek hegyvidékein a jelenlegi jégtömeg nagyjából fele maradhat meg az optimista (alacsony üvegházgáz kibocsátással számoló) forgatókönyv esetén, míg a pesszimistább szcenárió szerint akár 90 százalékukat is elveszíthetjük a 2000-es évekhez viszonyítva.

A hóvastagság Európában is csökkenni fog a szimulációk szerint, amelynek mértéke jelentősen függ a forgatókönyv megválasztásától: a becslések a stagnálástól egészen addig terjednek, hogy nem lesz természetes hótakaró a francia Alpokban és a Pireneusokban.

A melegebb hőmérséklet, kevesebb csapadék, hótakaró hiánya növeli a tűzesetek száma, ami a fajok kihalásának kockázatát növeli.

Miért fontosak a hegyek?

Hegyvidékeink nem csak esztétikai és spirituális értékkel bírnak:

víz-, élelem- és energiaforrások lehetnekkülönböző gyógynövényeknek adnak otthontturisztikai lehetőségeket és rekreációt biztosítanak Drámai rekord dőlt meg az Antarktisznál

A hegyekből érkező víz

A felmelegedéssel az olvadás ideje változékonyabbá válik, ami megváltoztathatja a víz elérhetőségét – ez pedig növeli a feszültséget a különböző vízfelhasználók között, különösen a szezonálisan száraz régiókban.

Globálisan az öntözött mezőgazdasági területek kétharmada függ a hegyekből eredő lefolyástól is. Emellett a részben vagy teljesen a hegyekből eredő víztől függő emberek száma megnövekedett: az 1960-as években 0,6 milliárd volt, az elmúlt évtizedben pedig nagyjából 2 milliárd.

A mezőgazdaságra is negatív hatások várnak:

aszályok és áradásokévszakok kezdetének eltolódásaa víz elérhetőségi idejének megváltozásakórokozók növekedése és a beporzók sokféleségének a csökkenésea legelők romlása az állatállományt érinti

Az Alpokban a mezőgazdasági termelés számára néhány területen előnyös lehet az emelkedő hőmérséklet, de Ázsia és Dél-Amerika egyes régióiban, ahol a gleccser és hó táplálta öntözéstől függnek, a várható változások miatt akadozó vízellátással fognak szembenézni, az élelmiszerbiztonság is veszélybe kerülhet.

A klímaváltozás hatásai a hegyvidéki társadalmi és ökológiai rendszerekre Forrás: Másfélfok

Legfőbb veszélyek

Az IPCC legújabb jelentésében négy kulcs kockázatot fogalmazott meg a hegyvidéki területekre vonatkozóan, a megfigyelt változások, az attribúciós értékelések és a jövőre szimulált hatások alapján.

Ezek:

Földcsuszamlások és árvizek okozta kockázatok az emberekre és az infrastruktúrára nézveA változó vízforrásból eredő kockázatok az állatállományra és a gazdaságra nézveÖkoszisztéma változások és fajok kihalásának kockázataEszmei és kulturális értékek veszteségének kockázat

Kapcsolódó:

Sokkal nagyobb fenyegetést jelent a klímaválság az egészségünkre, mint elsőre gondoltuk volna

The post Mi lesz a hegyekkel, ha melegszik a bolygó? first appeared on Forbes.hu.