Akár 15-20 százalékkal is nőhetnek az élelmiszerárak Magyarországon, az állattenyésztési-, de leginkább a növénytermesztési ágazatokban már kezdetét vette egy áremelkedési folyamat.  

Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár és Élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója az Inforádióban beszélt arról, hogy mi várhat ránk. A szokásos kihívások – úgymint az időjárási viszonyok, például az aszály –, mellett a pandémia és azt követő háborús események nagyon komoly áremelkedéseket eredményeznek az élelmiszerágazatban: 

a beszerzési lehetőségek különösen nehézkesek, nőnek az előállítási- és alapanyagköltségek,  kérdés, hogy a megnövekedett költségeket lekövetik-e az átvételi árak, és hogy ez miként csapódik le a fogyasztóknál. 

Nagy szám: 20%

Az állattenyésztési-, de leginkább a növénytermesztési ágazatokban már kezdetét vette egy áremelkedési folyamat, és ha a gazdálkodók nem akarnak tönkre menni, árat kell emelniük, vagyis 

jelentősen meg fog nőni a fogyasztói költésekben az élelmiszerre fordított hányad.

A szakember 10-20 százalék közé teszi az átlagos (éves) áremelkedést, terméktől függően persze nagy lehet a szórás, bejöhetnek a szezonális hatások és az időjárás is (például gyümölcsöknél).

Kihívások 

Az infláció hatása a gazdaság minden szintjén egy körülbelül két számjegyű növekedést eredményez, ami az élelmiszerek esetében várhatóan még erősebb lesz; termékhiány nem lesz, de a feldolgozásban, logisztikában lehetnek fennakadások (ahogy eddig is voltak). Árstop, kamatstop, ársapka: meddig tartanak a kampány alatt bedobott akciók?

A döntés

Az MNB a korábbi inflációs jelentésében azt jelezte előre, hogy lesznek olyan hónapok, amikor kétszámjegyű lesz az infláció Magyarországon. A kormány a választások előtt különböző árstopokkal avatkozott be a piaci folyamatokba, ezek hamarosan kifutnak.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tegnap a kormányinfón beszélt arról, hogy jövő héten az élelmiszerárstop kapcsán a kormánynak döntést kell hoznia arról, hogy fenntartják-e az intézkedést.

A kormány szerint a különböző árstopok nélkül 13 százalék lett volna az infláció az így mért 8,6 százalék helyett, de ebben a legkisebb súlya a hat kiemelt alapélelmiszer árának befagyasztása volt (a benzinárak fixálásának és a rezsicsökkentésnek sokkal erőteljesebb a hatása). A legkönnyebben tehát ezt az árstopot tudná elengedni a kabinet. Politikai érvek: ez az egyik leglátványosabb intézkedés, a kormány pedig szeret látványosan “háborúzni”. Az biztos, hogy a legkomolyabb kihívása elé néz az új Orbán-kormány, kérdés, hogy a ciklus elején elengedik-e a látványos, de nem annyira hatékony lépéseket az infláció letörésére. Az árstopok fenntartása újabb problémákat generálhat az emelésre készülő termelőknek, gazdáknak is – kérdés, hogy a kiskereskedelmet és az élelmiszeripart az új kormányzati struktúrában is stratégiai szintre emelő kabinet, hogyan nyúl hozzá a szektorhoz.

The post Élelmiszerárak: komoly drágulás jön, jövő héten fontos döntés várható first appeared on Forbes.hu.