Amikor két éve azt mondtam, hogy a Tiktok akkora marketingpotenciált rejt magában, mint 2015 környékén az Instagram, akkor még nemcsak a cégvezetők néztek rám hitetlenkedve, hanem a szakmabeliek is. Ehhez képest mára csak Magyarországon több százezer 35 feletti aktív havi felhasználó – és az őket célzó rengeteg KKV, számos multi, sőt állami cég – van jelen a platformon. A világszerte egymilliárd aktív havi felhasználóval rendelkező alkalmazás kapcsán tehát már nem kérdés, hogy valóban tényezőnek számít-e a reklámpiacon. De ahogy már 2019-ben a Facebook Cambridge Analytica botrányát széles körben ismertté tevő The Great Hack című dokumentumfilm is rávilágított: a közösségi médiafelületeken jelenlévő tömegek elérése és adott esetben mozgósítása messze meghaladják a reklámcélú felhasználást.

Az ukrán-orosz háború nukleáris fenyegetésének első néhány napján több mint 18 millióan látták azt a Tiktok-posztot, amelyen az oroszok nukleáris fegyvereket szállítanak a frontvonalra.

A videó hamis volt, ami jól mutatja, hogy egy ilyen platformot nemcsak pánikkeltésre és félretájékoztatásra lehet könnyedén használni, hanem effektív fegyverként is.

A Tiktok a háború kezdete óta az ukrán hatóságok ellenállásának egyik fontos eszközévé vált, de a helyszínről tudósító, független hírcsatorna szerepét is a platform tölti be. Nem meglepő tehát az sem, hogy a hamis információkat terjesztő posztok is folyamatosan ömlenek a hírfolyamba. Így nézne ki a nukleáris katasztrófa 2022-ben, hogyan éld túl az atomapokalipszist, így installálj nukleáris robbanófejet – az orosz-ukrán háború kirobbanása óta hömpölyögnek az ilyen és ehhez hasonló atomhadviselés tematikában készült videók, amelyek közül nem egynek a 40 milliót is eléri a nézettsége. Egy ekkora eléréssel pedig egyáltalán nem elhanyagolható az a kérdés, hogy miként szabályozza, illetve szabályozza-e egyáltalán valahogyan a félrevezető vagy valótlan tartalmak megjelenését a Tiktok. Háború idején azonban érthető okokból ez a hirtelen bekövetkezett változás hatalmas kihívás elé állítja a csupán öt éve létező platformot.

A háború sztárja a közösségi média katonája

Újabban (korábbi botrányainak köszönhetően) a Facebook is több intézkedést bevezetett a fake news visszaszorítása érdekében. A Tiktokon azonban a helyzet jelen állása szerint egy lövöldözős videóból kivágott részlet minden korlátozás nélkül feltölthető háborús tudósítás címén. A deep fake technológiával készült videókról pedig az amúgy is kicsi figyelmi küszöbbel rendelkező felhasználó számára közel lehetetlen megállapítani, hogy nem valódiak.

A beérkező lájkok milliói és a Tiktok algoritmusa pedig egyre több és több felhasználó elé sodorják a félrevezető tartalmakat.

Míg a Twitter általában élenjárónak számít ezen tartalmak címkézésében, a retweet gomb jelentette féreglyuknak köszönhetően ott is bármikor előszedhető egy eredetileg 2015-ben közzétett videó, ami egy rövidke, ám annál megtévesztőbb új cím segítségével máris az aktuális háború újabb szenzációjává válhat.

És válik is, mert a Tiktokon bárki érezheti magát médiasztárnak, mert ezen a felületen minden időpillanatban csupán egyetlen jól eltalált harminc másodperces előadás választ el a sikertől.

De nézzük meg alaposabban a Tiktokon zajló kommunikációs háborút.

A Geraszimov-doktrínaként elhíresült modern hadviselési elmélet a társadalmak mentális megtörését hangsúlyozza a frontális támadással szemben. Oroszország pedig az agykontroll területén szerzett több tíz (száz) éves tapasztalatával, a világ talán leghírhedtebb manipulátoraként egyelőre vesztésre áll a valósággal párhuzamosan zajló Tiktok-háborúban. A nyugati technológiai platformok ugyanis elhallgattatták az orosz dezinformációs ügynökségeket, az ukránbarát hangok pedig uralják a Twittert, az Instagramot, a Facebookot és főként a Tiktokot. Ahogy szokták mondani: a történelmet a nyertesek írják. Más szavakkal, azt régóta tudjuk, hogy a hatalom annak a kezében van, aki irányítja a narratívát. És éppen ezért válhatott ilyen fontossá jelen háborúban a Tiktok, amely nemcsak azt tette végtelenül egyszerűvé a felhasználók számára, hogy alkotókká váljanak, hanem a figyelem monopolizálását is. Aki pedig a narratívát irányítja…

Eszköz az eszköztelenségben

Ahogy a váratlanul bekövetkező, azonnal beavatkozást igénylő helyzetekre általában igaz, a háború a Tiktok szempontjából sem egyszerű. Két héttel a harcok kezdetét követően, március első hétvégéjén azonban radikális lépést tettek a tartalommoderálás irányába: miután Oroszország elfogadta az új álhírtörvényt. A Tiktok alkalmazottai biztonságára hivatkozva felfüggesztette Oroszországban a videófeltöltés és az élő közvetítés lehetőségét. Ezért is válhatott a Tiktok olyannyira befolyásossá ebben a konfliktusban, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök orosz állampolgároknak szóló beszédében a Tiktokfelhasználókat szólította meg, mint olyan csoportot, amely segíthet a háború befejezésében.

A Tiktokerek mindeközben különféle virálisnak szánt tartalmakkal próbálnak előnyt kovácsolni a helyzetükből. A konfliktus kezdete óta számtalan fiók tulajdonosa, teljes addigi tartalmát törölve kezdett új karrierbe. Egy részük azt remélve, hogy a háborúhoz valamilyen módon kapcsolódó videóikkal most majd jelentősen nagyobb nézettségre tehetnek szert, mint korábban.

Mások pofátlan eszközökhöz nyúlva egyből adománygyűjtésnek álcázva kezdtek személyes bevételük növelésébe, többek között kamu élőzések segítségével. L

átszólag a légiriadótól hangos Kijevből sugároztak, de később kiderült, hogy más országból jelentkeztek be, ezzel gyűjtve pénzt maguknak.

Az azonban vitán felül áll, hogy a közösségi média az információszerzés, illetve -átadás megkerülhetetlen felületévé avanzsált – ezzel pedig a Tiktok úgy tűnik, hogy a legerősebb fegyver az ukránok számára a jelenlegi háborúban.

Farkas Zsolt, 
Tulajdonos-ügyvezető,
Evolut Agency

 

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.

Borítókép: Kijevi lakosok egy bombatámadás után. Fotó: Musienko Vladislav / Unian

The post Milyen szerepe van a közösségi médiának a nemzetközi diplomáciában? first appeared on Forbes.hu.