Mik voltak azok a jelek, az a politikai, vagy geo-stratégiai logika, melyeket sokan félreértelmezve nem számítottak arra, hogy Oroszország háborút indít Ukrajna ellen? Meg lehet-e érteni Oroszországot? Mi lesz Ukrajnával mint komoly világpiaci agrárexportőrrel? A május 9-i győzelem napján mit akar letenni Putyin az asztalra? Többek között erről is beszéltek a Concorde munkatársai a brókercég friss podcastjában.

Rácz András történésszel, politológussal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának docensével beszélgetett Tunkli Dániel, az Accorde Alapkezelő befektetési igazgatója és Vidovszky Áron.

Szerettem volna tévedni a háborúval kapcsolatban

„Amikor decemberben elkezdődtek a csapatösszevonások, egyre inkább úgy tűnt, hogy ez most nem blöff” – mondja Rácz András, aki az inváziót megelőző hónapokban is azon a véleményen volt, hogy Oroszország háborút fog indítani Ukrajna ellen.

Sokat számítottak ebben azok a technikai részletek, melyeknek ismeretét a nagyközönségtől nem lehet elvárni, hogy ismerjék.

Ilyen red flagek:

Az összevont orosz erők nagysága elkezdte meghaladni a korábban látottakat. A méret fontos tényező.Az összevont erők összetétele. „Van néhány olyan összetevő, amelyek jelenléte nélkül nem lehet megindítani egy támadást. Ezek a bizonyos képességek tavaly tavasszal nem voltak jelen, például a nagyszámú tábori kórházak, a hadseregszintű vezetési pontok, valamint a hadszíntéri szintű rakétavédelmi rendszerek, hiszen Ukrajna rendelkezik ballisztikus rakétákkal”.Márciusban a Duma elé került a törvényjavaslat, a két kelet-ukrajnai szakadár állam függetlenségének elismeréséről. „Tudtuk a korábbi példákból, hogy a függetlenség elismerése mindenképpen az orosz erők bevonulásával jár.”Már nemcsak a haditechnika, hanem a személyzet is felvonult, majd elkezdték előrevonni ezeket az erőket.Február 21-én a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság elismerése. Oroszország védelmi garanciát adott a két területnek.

Szankciók Oroszország ellen

Európa viszonylag gyorsan reagált a kialakult helyzetre és összezárt, miközben az Oroszok villámháborúra készülve arra számítottak, hogy ha lesznek is szankciók, azok hamar elmúlnak.

„Oroszország alapvetően értette félre az Európai Unió működésmódját, és a kialakult belső koherenciáját”

András szerint ennek hátterében az is áll, hogy Oroszországban korlátozódott az EU megértésének képessége: korlátozták a kutatás szabadságát, bezártak számos egyetemet, kutatók kényszerültek külföldre vagy kaptak „szájzárat”, rengeteg orosz hírszerzőt utasítottak ki Európából.

Érti az Eu Oroszországot?

A transzatlanti rendszerben sok tudás van Oroszországgal szemben, hihetetlen obskúrus témákkal is lehet foglalkozni, nagy mélységű tudás létezik, de az nincs összefésülve. András szerint az információmegosztás mindig érzékeny műfaj, az Eun belül sokkal kevésbé működik, mint a NATO-n belül. „Az európai fiatalok egyre kevesebbet tudnak Oroszországról, ebbe szerintem kellene invesztálni.”

„A háborúnak vége lesz, a Putyin-rendszer sem fog örökké tartani, de Oroszország itt fog maradni a szomszédunkban. Szerintem megengedhetetlen luxus az, hogy ne értsük eléggé Oroszországot.”

Nem lehet egyszerre háborúzni és vetni

Oroszország és Ukrajna együtt a világ gabonaexortjának 30 százalékát adja, az étolajhoz szükséges alapanyagexportban való közös részesedése 70 százalék. Oroszország tudna exportálni, de a szankciók miatt ez nem lehetséges, miközben Ukrajna ilyen mennyiségű árut csak tengeri úton tudna biztosítani – az Azovi-tengerhez való kijáratait azonban elveszítette (Mariupol és Bergyanszk) és a Fekete-tenger kikötőiből sem képes exportálni.

Oroszország szisztematikusan rombolja az ukrán üzemanyag-tartalékokat, az infrastruktúrát, így mostanra előállt az a helyzet, hogy nincs elegendő gázolaj ahhoz, hogy egyszerre lehessen háborúzni és vetni (a harcok által nem érintett területeken).

A harcok által érintett területeken a vetés pedig nettó életveszély, hiszen Oroszország nem írta alá a taposóaknák betiltásáról szóló egyezményt.

Nem lehet egyszerre háborúzni és vetni

Május 9.: az orosz győzelem napja

Oroszországban – és a szovjet utódállamokban május 9-én ünneplik a győzelem napját. 1945-ben ezen a napon írták alá a Németország feltétel nélküli megadását rögzítő, a második világháborút lezáró dokumentumot. Felmerül a kérdés, hogy a szimbolikát kihasználva Putyin le akar-e tenni valamit az asztalra – és mit?

Rácz András szerint ha el is érnének addig valamilyen nagyobb győzelmet, az sem jelentené azt egyértelműen, hogy a harcokat nem folytatnák.

A szakértő szerint nem valószínű az, hogy Oroszország bevetne nagy eszkalációs kockázatot jelentő nukleáris fegyvereket, arra számít, hogy hagyományos fegyverekkel is meg tudja nyerni a háborút.

„De kimerülőben van az orosz haderő. Arra számítok, hogy megszerzik Donyeck és Luhanszk teljes területet és ráülnek – nem valószínű, hogy Ukrajna valaha vissza tudná ezeket szerezni. Megpróbálják a példa alapján létrehozni a herszoni népköztársaságot, de a lakosság egyelőre bátran ellenáll.”

Borítókép: a herszoni repülőtér 2022. március 15-én Fotó:MTI/AP/Planet Labs PBC

The post Érti Európa Oroszországot? A háború kibontakozását, jelenlegi állását elemzi a Concorde legfrissebb podcastje first appeared on Forbes.hu.