:
Breaking News

Új Marshall-tervvel Ukrajna a háború után zöld mintaállammá válhat

Új Marshall-tervvel Ukrajna a háború után zöld mintaállammá válhat

EU-s és ukrán közgazdászok szerint ha Ukrajna a háború után a Marshall-tervhez hasonló segítséget kap az újjáépítéshez, akár az egész világnak mintaadó lehet a klímakatasztrófa elleni küzdelemben. A háború pusztítása miatt egyelőre nehéz a szép jövőre gondolni, pedig annak felépítése most kezdődik el.

„Igen, Ukrajna gyönyörű volt. De most nagyszerű is lesz” – mondja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy márciusban megjelent videóban, amellyel lelket próbál önteni az orosz agresszió miatt szenvedő ukránokba.

we will win
there will be new cities
there will be new dreams
there will be a new story
there will be, there’s no doubt

and those we've lost will be remembered

and we will sing again, and we will celebrate anew

President ⁦@ZelenskyyUapic.twitter.com/fb7sIxAXAM

— Ukraine / Україна (@Ukraine) March 20, 2022

A reményre minden korábbinál nagyobb szüksége van az országnak. A Világbank úgy becsüli, az orosz invázió eddig 60 milliárd dollárnyi kárt okozott az ország infrastruktúrájában, Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint az ukrán GDP 30-50 százalékkal eshet vissza 2022-ben. Az ENSZ becslése alapján 11 millió ukrán volt kénytelen elhagyni az otthonát, közülük ötmillióan menekültként más országban vannak már. Ezek csak számok, és nincsenek ott az emberi történetek az oroszok által megkínzott és lemészárolt civilekről, háborús fegyverként alkalmazott nemi erőszakról és további borzalmakról.

Ilyen körülmények között nehéz reménytelien gondolkozni Ukrajna jövőjéről. De vannak, akik megteszik.

Régi és új Marshall-terv

Az Egyesült Államok 1948 és 1951 között 13 milliárd dollárral segítette Nyugat-Európa újjáépítését, amely jelentősen segítette az európai gazdaság erősödését. Az akkori amerikai külügyminiszterről elnevezett terv mai árfolyamon már 115 milliárd dollárt, vagyis 39 ezer milliárd forintnál is nagyobb összeget jelent. Az infrastruktúra helyreállítása mellett az amerikaiak célja egyben olyan társadalmi és politikai feltételek megteremtése volt, amely alatt ezek biztonságosan működhetnek.

Ismert tehát a sikerrecept, és egy brit thinktank, a CEPR nemzetközi, köztük brit és ukrán közgazdászokból álló csapata szerint hasonló segítségre lenne szüksége Ukrajnának is a háború után. Ennek előkészítését pedig már most el kell kezdeni – így érvelnek egy áprilisban kiadott elemzésükben.

Nem csak pénz kell

A világháború után a Marshall-terv felügyeletére az Egyesült Államok a Gazdasági Együttműködés Igazgatóságát (ECA) hozta létre. A CEPR szakértői szerint, akiknek az elemzését a német Klimareporter szemlézte, hasonlóra Ukrajnában is szükség van, főleg mert Irak és Afganisztán közelmúltbeli példája megmutatta, hogy a gazdasági problémák kezeléséhez sem elég csak számolatlanul önteni a pénzt egy országba.

Másik fontos változás, hogy ezúttal nem az egyébként Ukrajnát jelentős fegyverszállítmányokkal és pénzzel támogató USA-nak kell a közgazdászok szerint úttörőnek lennie a segítségnyújtásban, hanem az Európai Uniónak. Amelyhez Ukrajnának szerintük csatlakoznia kell.

Utóbbi egyébként már folyamatban van. Zelenszkij a héten jelentette be, hogy a korábban az Európai Bizottság elnökétől, Ursula von der Leyentől átvett kérdőívet, amely a csatlakozási tárgyalások megkezdésének egy előszobájának számít, kitöltve visszaküldte Brüsszelbe.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kezet fog Kijevben 2022. április 8-án. Jobbról Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje. Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóhivatal

Új ECA

Az EU-nak a közgazdászok szerint a Marshall-tervet felügyelő ECA-hoz hasonló szervezetet kell alapítania, amelynek feladata már most Ukrajna uniós csatlakozásának előkészítése és segítése lenne.

Majd ezután jöhetne az újjáépítés felügyelete, amely egyben jelentős zöld fordulattal kell, hogy együtt járjon:

a háború utáni első hat hónapban humanitárius segítséget kell nyújtani,A negyedik hónaptól kezdődően az infrastruktúrára és a gazdaságra is koncentrálni kell. Folyamatosan lehet elengedni az árakat a cserekereskedelem megelőzése érdekében és a háború előtti szintre stabilizált hrivnya árfolyamával ugyanezt kell tenni. A mesterségesen magasan tartott árfolyam a szakértők szerint a német újraegyesítés után már a korábbi NDK területén is bebizonyította, hogy több kárt okoz, mint amennyit használ,a harmadik fázisban „hosszan tartó növekedés alapjait kell lerakni”. Ebben Lengyelország lehetne követendő példa, ahol az EU-csatlakozás után jelentős összegekkel támogattak privát beruházásokat.

Zöld fordulat, szingapúri mintával

A szakértők úgy látják, az újjáépítés lehetőséget teremt Ukrajnának arra, hogy újragondolja magát. A háború után szerintük az energiaszektor modernizálása is megtörténhet. Méghozzá úgy, hogy megszabaduljon a fosszilis energiahordozóktól.

A városok újjáépítésekor Ukrajnának Szingapúrt kell követnie.

„Értékes lakóházakra van szükség, amelyeket vonzó zöld negyedekben húznak fel. Ezeket meg lehet tölteni helyi szolgáltatásokkal éttermekkel, üzletekkel, óvodákkal és közösségi közlekedéssel” – írják.

A megújuló energia alkalmazását Ukrajnában a háború nélkül is nagyon kezdetleges szintről kellene kezdeni. 2018-ban az ország szükségleteinek mindössze öt százalékát elégítette ki megújulókból, míg a nukleáris energia 24, a szénből nyert energia pedig 30 százalékát tette ki az ország energiamixének.

Milliárd eurós számla

Mindez persze a CEPR-csapat számításai alapján nem lenne olcsó mulatság. Ha ilyen elvek mentén kezdődne Ukrajna modernizációja, annak költsége minimum 200 milliárd euró lenne, de a végső cech akár az 500 milliárdot is elérheti.

Ez példátlanul nagy összeg lenne, tekintve, hogy a fentebb említett Lengyelország 2004-es EU-csatlakozása utáni 15 évben összesen 160 milliárd euró támogatáshoz jutott uniós forrásokból.

Az EU mellett azonban a szakértők szerint az újjáépítésből kiveheti a részét korábbi agresszorként Oroszország is – akár a jelenleg befagyasztott orosz állami vagyonból is lehetne erre a célra áldozni.

Emellett az USA-tól is érkezhetnek pénzek, meg persze némileg váratlan helyekről is jöhet segítség. A leggazdagabb ukrán, az amerikai Forbes szerint négymilliárd dolláros vagyonnal rendelkező acél- és szénmágnás Rinat Ahmetov azt ígérte, maga fogja újjáépíteni a háború által egyik leginkább sújtott várost, Mariupolt.

Borítókép: A perovói napelempark Fotó: Activ Solar / Flickr

The post Új Marshall-tervvel Ukrajna a háború után zöld mintaállammá válhat first appeared on Forbes.hu.

Hirdetés

Cimkék

Keresés