Újragondolt Zsigulik? Orosz hitelkártyák? Közmunka? Jöhetnek.

Annak ellenére, hogy a nyugati országok folyamatosan jelentik be a gazdasági szankciókat Oroszország ellen az Ukrajna ellen indított háború miatt, egyelőre nem került az összeomlás szélére az ország.

Sőt: a rubel már erősebb, mint a háború előtt volt; a háború kezdetén a bankokból kimenekített 31 milliárd dollár készpénzt a lakosság elkezdte újra a számláján tárolni és az orosz tőzsde is összeszedte magát. Ettől persze még fogyasztói árak emelkedtek (a háború kezdete óta öt százalékkal – a vodka viszont alig kerül többe, mint február 24-e előtt), szakértők pedig év végére 10-15 százalékos GDP-visszaesést jósolnak.

Az Economist megjegyzi, hogy az orosz gazdaság stabilizálódását Vlagyimir Putyinék részben bevett módszerekkel érték el:

9,5 százalékról 20 százalékra emelte az alapkamatot a nemzeti bank, így már csalogató lett orosz alapokba fektetni a pénzt,kevésbé megszokott, hogy az orosz kormány arra kötelezi az exportőröket, hogy a külföldről származó bevételeik 80 százalékát váltsák át rubelre,a moszkvai tőzsdén a kereskedés – az orosz jegybank eufemizmusával élve – „tárgyaláshoz kötött”. Betiltották a shortolást, a külföldiek pedig nem szabadulhattak meg április elsejéig a papírjaiktól,és persze egyáltalán nem mindegy, hogy a szankciók ellenére a nyugati országok továbbra is busásan fizetnek az Oroszországból érkező fosszilis energiáért. Ebből havonta továbbra is tízmilliárd dollár bevételre tesz szert a Putyin-rezsim.

A CNN most négy másik, kényszerből választott intézkedést is összeszedett, amelyek segíthetnek átvészelni Oroszországnak a szankciókat.

1. Újragondolják a Ladát

A jó öreg Zsigulikat továbbra is gyártják Oroszországban. Az autókat gyártó Avtovaz a francia Renault tulajdonában van, amely azonban márciusban kilépett az orosz piacról, így az ottani gyárai számos alkatrészt nem kapnak meg.

A Ladánál nem árulták el, mely modellek gyártása nehezedik meg, de azt ígérték, folyamatosan lesz minden korábbi autójuk elérhető. Jevgenyij Eszkov, az orosz autóipari szaklap főszerkesztője szerint azért nem sikerül majd a külföldi alkatrészek nélkül éppen olyanra összehozni az autókat, mint korábban. Az ABS-ről például le kell mondania a Lada-vásárlóknak. Visszakaphatják tehát az igazi szovjet életérzést a Zsigulik.

Az új Ladák továbbra is szépek lesznek, de vezetni majd olyan lehet őket, mint a régi szovjet csodákat. Fotó: Danya Wind / Pixabay

2. Vkontakte az Instagram helyett

Oroszországban a legkedveltebb közösségi média az Instagram volt, a második helyen pedig a Facebookhoz hasonló, orosz fejlesztésű Vkontakte állt.

Mivel az ukrajnai invázió után az orosz vezetés levágta az országot a Facebookról és a szintén Metához tartozó Instagramról (legalábbis megpróbálta, az élelmesebbek VPN-nel megoldják, hogy elérjék az oldalakat), a Vkontakte intenzíven dolgozik azon, hogy minél több felhasználót átcsábítson magához.

Például ingyenes reklámlehetőséget biztosít a tartalomgyártóknak, akik március elseje után hoznak létre vagy reaktiválják profiljukat az oldalon. Egyelőre úgy tűnik, a Vkontakte sikerrel jár: míg az adatok szerint Oroszországban az Instagram elvesztette aktív felhasználóinak felét, addig a Vkontaktének soha nem volt még ennyi, 100 millió feletti regisztrált tagja.

3. Hazai hitelkártyák

Mióta elfoglalta a Krímet, Oroszország készült a pénzügyi elszigetelődés lehetőségére. Ezért hozta létre a Mirt, egy saját bank- és hitelkártyarendszert, amely folyamatosan növekedett. 2021-ben már 113 millió Mir-kártya volt forgalomban, míg 2016 végén még csak 1,76 millió, tavaly pedig már minden oroszországi fizetés negyede Mir-kártyákkal történt.

A növekedésben nagy szerepe volt annak, hogy az orosz állam kötelezővé tette a Mir használatát a közalkamazottaknak és a nyugdíjasoknak, illetve mindenkinek, aki valamilyen állami juttatásra jogosult.

Ennek köszönhetően amikor márciusban a Visa és a Mastercard is kivonult az országból, az sokkal kisebb sokkot okozott, mint azt a nyugatiak gondolták volna. Ez még akkor is igaz, ha a Mir csak Oroszországban, és főleg néhány volt szovjet tagköztársaságban használható.

4. Közmunka

Az itthon is ismerős megoldáshoz hasonlót vezetett be Oroszországban a putyini vezetés a munkanélküliség megfékezésére. „Minél keményebben lépnek fel a (háborúellenes) demonstrációkkal szemben, annál biztosabb vagyok benne, hogy tartanak a nagy munkanélküliségtől” – mondta a CNN-nek Elina Ribakova orosz közgazdász.

Mivel főleg a városokat érinti a nagy nyugati cégek kivonulása, ezért nem meglepő, hogy elsőként Moszkva lép fel a munkanélküliség ellen – a fővárosban állítólag akár 200 ezer állás is veszélyben lehet.

Szergej Szobjanyin főpolgármester szerint a megoldás „hasznos munka” adása azoknak, akiknek távozik a munkaadója Oroszországból. Ez alatt például parkgondozást vagy közigazgatási adminisztrációt ért.

A McKinsey-nél vagy a Goldman Sachs-nél dolgozó, jól képzett munkaerő persze aligha lenne elragadtatva, ha szemetet szedhetne egy parkban. Ribakova szerint nem is valószínű, hogy sokdiplomás közgazdászok vagy menedzserek lepnék majd el a moszkvai utcákat. A legtöbben inkább elhagyják az országot, hacsak nem tették már meg.

Borítókép: Pavel Kazachkov / Flickr

Kapcsolódó:

Amikor az ukrán ismerősöm írt, azonnal elbőgtem magam – oroszokat kérdeztünk a háborúról

The post Zsigulik, orosz hitelkártya és magyaros megoldás: így is védekezik Putyin a szankciók ellen first appeared on Forbes.hu.