A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete részére készített Gemius-kutatásból kiderül: a magyarok olvasnak, de kevésbé osztanak meg híreket a közösségi médiában, és kifejezetten ritkán ellenőrzik le az olvasott hírek valóságtartalmát. A kétezer fős mintát a hazai, 15 fő feletti internetezők alkották, akik mindannyian olvasnak online híreket országos hírportálok weblapján, de magas a híroldalak közösségi médiás megosztásait vagy online applikációit megtekintők, a tv-híradót nézők és a rádióhíreket hallgatók aránya is. A legidősebb korosztály körében a tv-híradóból, a legfiatalabbak között az influencertartalmak, podcastok alapján tájékozódók erősen felülreprezentáltak. A fiatalok az átlagosnál nagyobb arányban olvasnak híreket a közösségi médiás megosztások révén is.

A válaszadók még mindig tévénézéssel töltenek a legnagyobb arányban napi 1-2 óránál hosszabb időt. A közösségi média böngészésével a válaszadók 34%-a napi 1-2 órát, 31%-a kevesebb mint 1 órát tölt el, az ennél hosszabb időt a közösségi hálón töltők aránya 16%-os. Az érettségivel nem rendelkezők felülreprezentáltak azok, akik napi 4 óránál több időt töltenek tévénézéssel, YouTube-videók megtekintésével, a közösségi médiában való szörfözéssel és rádióhallgatással. A diplomások csoportjában ugyanakkor az átlagosnál szignifikánsan többen vannak azok, akik egyáltalán nem néznek tévét és YouTube-videókat.

A könyvet egyáltalán nem olvasók aránya az érettségi nélküliek körében magasabb lényegesen az átlagosnál.

A közösségi médiát a válaszadók mintegy kétharmada tájékozódás (olvasás, videók hallgatása és nézése) céljából fogyasztja. A megosztott tartalmakra valamivel több mint egynegyedük szokott reagálni, talált tartalmakat 18% oszt meg, a megosztások továbbosztása csak 10%-ukat jellemzi.

A válaszadók 32%-ban rendszeresen, további 54%-ban alkalmanként ellenőrzik az olvasott hírek hitelességét. Az ellenőrzés jellemzően a hír- más portálon való megjelenésének keresését, vagy az oldal hitelességének vizsgálatát jelenti, tényellenőrző oldalt csak körülbelül minden negyedik válaszadó keres fel. Az álhírekkel szembeni „saját” védettséget az emberek többsége lényegesen erősebbnek érzi, mint akár az ismerősök, akár tágabban véve az ország lakosságának hasonló védettségét

A válaszadók rendkívül magas arányban, 53%-ban gondolják, hogy szinte mindennap találkoznak álhírrel. A válaszok alapján az álhírek elleni fellépés leginkább a média – ezen belül a menedzsmentek, a lapok, az újságírók, a szakmai szervezetek feladata.

Nemzetközi kutatások egyértelműen kimutatták a konspirációs gondolkodás és a fake news-fogyasztás összefüggését, így a Gemius is felosztotta a válaszadókat az összeesküvés-elméletekben hívőkre és a tudományos gondolkodást preferálókra. A tudomány iránt nyitottak „hisznek” az álhírek létezésében, ellenőrzik a médiában megjelenő állításokat, általában kevésbé fogadják el feltétlenül, amit mások állítanak. A konteóhívők szerint az álhírprobléma nem jelentős, a megjelent híreknek ellenőrzés nélkül hisznek. Az összeesküvéselméletek iránt fogékony személyek a válaszok alapján

lényegesen aktívabbak a közösségi médiában, mint a tudomány iránt nyitott csoport.

A válaszadók 42%-a 1-2 ellentétes világnézetű hírforrás alapján tájékozódik, 37%-uk fogyasztja a telefonos vagy számítógépes nyitóképernyőn felbukkanó tartalmakat. Idegen nyelvű tartalmat válaszadók 28%-a olvas. Az ellentétes világnézetű oldalak olvasása a diplomásokra és a fővárosiakra jellemző az átlagosnál jobban, míg a böngészők által felkínált nyitóképernyős híreket elsősorban az érettségi nélküliek és a községekben élők fogyasztják.

The post Aktívabbak a magyar konteósok a közösségi médiában first appeared on 24.hu.