Voltak olyan pillanatok, amikor az E.ON nyíregyházi erőműve bitcoint bányászott. A magyar cég, az Enerhash ötlete egyszerű: ha egy erőmű épp felesleget termel, azt átalakítják számítási kapacitássá, amit sok mindenre fel lehet használni. Akár bitcoinbányászatra is. Az egyik legforróbb magyar startup is teszteli a Jogg-testvérek elgondolását, Kaliforniából küldik nekik modellezésre az adatokat.

A bitcoin ösztönzi a megújuló energia termelését.

Ezt Jack Dorsey, a Twitter-alapító írta egy éve arra utalva, hogy a bitcoinbányászok egyre hatékonyabb energiaforrásokat keresnek – minél olcsóbb az energiatermelés, annál nagyobb a bányászat profitrátrája. Mi is többször írtunk róla, hogy a legismertebb kriptovaluta bányászata miatt kapcsoltak be újra üzemen kívüli erőműveket, keresnek innovatív energetikai megoldásokat vagy hogy ez hozhatja el az atomerőművek új korszakát.

Mi lenne azonban akkor, ha nem az erőművet kellene modernizálni, csak a felesleges kapacitást kötnénk le valamivel? Adott mondjuk egy vízerőmű, az egyik legmegbízhatóbb erőműtípus. Nappal a teljes termelését felhasználják a környéken élők, éjjel viszont felesleget termel, hiszen nincs, aki azonnal felhasználná a villamosenergiát. Ha a felesleget nem lehet áramtárolókba, gyakorlatilag nagy akkumulátorokba vezetni, akkor az egyetlen megoldás, hogy átmenetileg csökkentik az erőmű termelését, ami több erőműtípus esetében költséges. nem hatékony megoldás.

Jogg Balázs (b) és Jogg Dániel.

A kiegyensúlyozatlanság problémája a másik irányból is megfogalmazódik. Ha rossz idő vagy szélcsend van, és nem működik a megújulóenergia-termelés, be kell kapcsolni a hagyományos szén- és gázerőműveket, hogy a kieső kapacitást pótolják. De egy-egy hagyományos erőmű ki-bekapcsolgatása drága, és az élettartamát is csökkenti.

Itt jön képbe a magyar startup, az Enerhash ötlete és megoldása. Adatközpontokat, szerverparkokat kötnek fel az erőműre, ami képes azonnal fogyasztást biztosítani, tehát felszívni a felesleget. A felesleges energiából működő szerverparkok adta számítási kapacitást pedig sok mindenre fel lehet használni. Akár bitcoinbányászatra is.

Nem bányát akart, de az lett belőle

A megoldás jó az erőműnek, mivel kiegyensúlyozottan tud termelni és mindig értékesítheti a megtermelt energiát. És jó a szerverpark üzemeltetőjének is, hogy versenyképes áron jutnak olyan energiához, ami másképp veszendőbe ment volna.

A forrás egy testvérpár, a Jogg-fivérek. Dániel energikus, nagydumás, vigyorgós figura. A földgáz-nagykereskedelmi szakértőként dolgozott a MET Magyarország Zrt.-nél, ekkor látta meg az erőművi termelés optimalizálása körüli problémát. Otthon, a nappaliban állt neki kis rendszernek, kísérletezett, hogyan oldható meg a termelés azonnal leszabályozása és átcsatornázása egy másik fogyasztóra. Nem kifejezetten kriptovaluta-bányát akart, de az első rendszer, amivel próbálkozott, egy ethereumbánya volt. A problémát aztán testvérével, a megfontolt, analatikus karakterű Balázzsal beszélték át.

„Ez volt talán az első ötletem, amire azt mondta: van benne valami” – mondja nevetve Dániel a testvéréről. Több hónapnyi kísérletezés és modellezés jött – a testvérek szerint az ötlet nagyon egyszerűnek hangzik, de a gyakorlati megvalósítása bonyolult. 2020-ra készült el az első konténer. Szó szerint konténer – egy nagy, nyitott fizikai váz, benne egy villamoselosztó-hálózat és az informatikai rendszerek. A jelenlegi standardtípusban 126 darab szervergép dolgozik. Egy nagy, zárt rendszerbe foglalták össze az adatoptimalizációt és a bányagépeket, amit aztán fel kell kötni az erőmű saját hálózatára.

A bitcoin hozza el az atomerőművek új korszakát?

Ez nem atomfizika

Már az első példányhoz is befektető kellett, a család egy régi barátját, Szűcs Róbertet keresték fel. Róbert befektető, számos érdekeltsége van különböző iparágakban. „Elsőre megfogott a gondolat, hogy úgy lehet a világ számára elfogadott és létező dolgot csinálni, hogy az kevesebb terhet jelentsen a környezetre” – magyarázza kérdésünkre. Róbertnek ez volt az első energetikai és első blockchain befektetése, ennek ellenére nem hezitált sokat. „Ez nem atomfizika. Már korábban is hallottam a blockchainrendszerről, értem, mi a lényege. Világszerte számos cég épül erre a technológiára, befektetési szempontból vagy bebukik az összes, vagy még jó pár évig megy előre és profitál.”

Jogg Dániel: „Ez volt az első ötletem, ami Balázsnak tetszett”

Ügyfél azonban még nem volt, a Jogg-testvérek szorgosan írták a cikkeket írt a témában, leveleket küldtek energetikai cégeknek, hátha valakinek kell a megoldás. A – Dániel szerint – több mint száz kiküldött levélből ötre érkezett válasz. Az egyik közülük az E.ON Hungária Csoporté volt, amely kiterjedt erőművi portfólióval rendelkezik itthon. „Ők írtak először nekünk, de akkor már mi is kerestünk olyan megoldásokat, amik lehetővé teszik a kapacitások rugalmas kezelését” – mondja a Forbes.hu-nak Deme Roland, az E.ON erőművi flottáját tömörítő E.ON Energiatermelő Kft. ügyvezetője.

Az Enerhash egy 400 kilowattos egységet üzemelt be a nyíregyházi Örökösföldön található, 3870 kilowattos erőműnél. A két cég gyakorlatilag egymás ügyfele volt: az erőmű által épp fel nem használt energiát az Enerhash megvásárolta és működtette vele a bitcoinbányákat, a másik oldalról az Enerhash biztosította az E.ON-nak a kapacitás rugalmas lekötését. Az energetikai vállalat oldaláról ez a gyakorlatban lokális energiaértékesítést jelentett, a rendszerirányítót, a MAVIR-t a hálózatban lévő egyensúly érdekli, nem pedig az, hogy a megtermelt villamos energiát ki fogyasztja el (jelen esetben bitcoinná alakítják át). Az E.ON a helyi energiaértékesítés lehetőségét és az Enerhash által biztosított fogyasztói rugalmas kapacitást (Demand Side Response, DSR) aknázta ki.

Kis túlzással kijelenthető: voltak olyan pillanatok, amikor a nyíregyházi erőmű bitcoint bányászott.

Az együttműködés azóta véget ért, a villamosenergia-árak emelkedésével párhuzamosan az Enerhash talált olcsóbb lehetőséget, ahol a bányákat fűtheti.

Mit jelent az, hogy vulkánokkal bányásznak bitcoint?

A magyar sikerstartup is teszteli

Az első külföldi projektjüket Új-Zélandon bonyolították, egy helyi mérnökcsapat kereste meg őket. „Gyakorlatilag a mi ötletünket találták ki ők is: hogyan lehetne adatközpontokat, bitcoinbányákat kötni erőművekre, így biztosítani a kapacitás rugalmas kihasználását” – mondja Jogg Balázs. „Olvasták az egyik cikkünket, így találtak meg. Azt kérdezték, hogy van-e franchise-rendszerünk, pedig még azt sem tudtuk, hol áll a fejünk” – nevetnek. Új-Zélandon egy négy megawattos vízerőműhöz kötöttek be egy két megawattos fogyasztói kapacitást. A rendszer működött, az első sikeres külföldi projekt hozta magával a többit. Épp egy svéd vízerőműben üzemelik be a gépeket, de számos más, tárgyalási szakaszban lévő projektről is mesélnek, amiket még nem írhatunk le.

Egy projekt jól mutatja, hogy az Enerhash nem is igazán a bitcoinbányászatról, hanem a számítási kapacitásról szól. Jogg Balázs gyermekkori barátja Görbe Tamásnak, a San Franciscó-i székhelyű Menten AI, a Forbes-listán ötödik legforróbb magyar startup COO-jának. A Menten AI mesterséges intelligencia es kvantumszámítógépek segítségével tervez fehérje-alapú gyógyszermolekulákat, a modellezéshez óriási számítási kapacitást használnak. Január óta tesztelik, hogy a Menten GPU-alapú (grafikus), molekuláris dinamikai számításaira az Enerhash biztosítja a kapacitást.

„Az Enerhash-ben az az érdekes, hogy olyan áramot használsz, ami másképp a szemétbe ment volna” – mondja kérdésünkre Görbe Tamás „Mi az elmúlt két évben félmillió dollárnyi számítási kapacitást használtunk el. Ez akkora összeg, hogy bármilyen spórlás már számottevő, Balázsék pedig a piacinál olcsóbb energiát biztosítanak.” Tamás hangsúlyozza, hogy a GPU-alapú számítások után valószínűleg a CPU-alapúakat is kipróbálják, de egyelőre csak tesztelésről van szó.

„Vannak olyan cégek, amelyekk gépi tanulást használó alkalmazásoknak biztosítanak specializalt felhőszolgáltatásokat. De olyat, ami felhőalapon biztosítana pusztán számítási kapacitást, az Enerhashen kívül nem igazán találtunk” – magyarázza Tamás.

Magyar biotechnológia a világ élvonalában – íme, a legforróbb magyar startupok Forbes-listája

„Mi döntjük el, hogy egy ügyfél esetében mi ruházunk be az adatközpontba vagy az ő költségükön kiépítjük nekik. De eddig az vált be a legjobban, ha mi vonjuk be a tőkét és egyenként finanszírozzuk a projekteket” – ezt már Seregi Tamás energetikai szakember és befektető mondja, aki szintén félmillió dolláros összeggel szállt be a cégbe. Tamás igazi kriptós, 2012-ben vette az első bitcoinjait. „Korábban sehol nem láttam hasonlót, hogy valaki rájött, hogy a kriptobányászatot energetikai szabályozásra lehet használni. Olyat meg végképp nem láttam, hogy ez már működjön is.”

A projektfinanszírozás nem olcsó, egy konténer feltöltve a szükséges villamossági eszközökkel és szerverekkel nagyjából 1,5 millió dollárba kerül.

A fél konferencia erről szólt

Összeállítani nem bonyolult, az erőművet felcsatlakoztatni és beállítani sem. Ami viszont komplikáltabb, az a rendeltetési hely azonosítása, a hellyel való egyeztetés, a biztonsági követelményeknek való megfelelés, az időjáráshoz való alkalmazkodás és a hangcsillapítás – a gépek hangosak, lakott területen szükséges a csillapítás. Az első megkereséstől számítva így is 12-14 hónapra teszik, amíg beüzemelik a gépeket. „Annyira új az elgondolás, hogy legtöbb energetikai cégnek nincs hasonló szerződéses konstrukciója” – mondják.

A kibányászott bitcoin nem az Enerhashé, hanem egy szerződés keretében értékesítik azt egy külföldi partnernek. Jogg Balázs úgy magyarázza: a magyar számviteli szabályok miatt van erre szükség, egyszerűbb a csapatnak, ha nem ők adják el az érméket. A partner kilétét azonban üzleti titokként kezelik.

Jogg Balázs: „Addig visszük el a céget, amíg csak lehet”

A testvérpár láthatóan nagyon élvezi a munkát. Dániel nagyon magabiztosan mesél a tárgyalásokról és az összegekről, állítja: nem ijed meg akkor sem, amikor sokmillió dolláros tételek repkednek a levegőben. Balázs a maga visszafogottabb módján azt mondja, nem terveznek semmilyen kiszállót, nagyon szeretik a céget, addig akarják vinni, amíg csak lehet.

Szinte csillogó szemmel magyaráznak a tervekről, lehetőségekről, megvásárolt szélparkokról, gázmezőkről, nagyerőművekről. Ugyan ők is tudják, hogy az út nehezebbik része még előttük van, de a testvéreken tapintható az elszántság.

„Amikor elkezdtük, 2019 körül még senki sem beszélt a kriptobányászat és az energetika összekapcsolásáról. De most jöttem haza egy floridai kriptokonferenciáról, ott már az előadások jó része erről szólt.” 

Borítókép és képek: Sebestyén László

 

The post Amikor a nyíregyházi erőmű bitcoint bányászott – a magyar csapat világszerte is egyedülálló ötlete first appeared on Forbes.hu.