Egymilliárd forinttal nőttek a digitális zenei bevételek, és már többet költöttek a magyarok vinyl lemezre, mint CD-re. Utoljára 15 éve áldoztak hazánk fiai annyit zenére, mint 2021-ben. A MAHASZ statisztikái és a lemezboltosok szerint is fordul a szél hazánkban.

A Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége, azaz a MAHASZ, közzétette a magyarországi hangfelvétel szektor fizikai és digitális értékesítésének tavalyi évre vonatkozó statisztikáit. Ebből kiderült, hogy a piaci résztvevőknek utoljára másfél évtizede volt ilyen jó dolguk, hiszen 2006-2007 táján költöttek annyit az ilyen típusú tartalmakra a magyarok, mint 2021-ben. A fizikai és a digitális értékesítés összesített bevétele 2021-ben 26%-kal magasabb lett az előző évhez képest, hiszen 5,4 milliárdról 6,9 milliárd forintra nőtt.

Egyre többet költenek a magyarok zenére. Kép: MAHASZ

Az ágazatot természetesen a digitális zenei bevételek húzzák, hiszen erre 5,3 milliárd forintot költöttek tavaly Magyarországon, ami 28 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

A streaming, tehát a Spotify, a Deezer, a Tidal és a hasonló szolgáltatások viszik a prímet, hiszen csak az ebből származó forgalom értéke megközelíti a 2020-as teljes (fizikai és digitális kumulált) bevétel összegét!

Az látszik, hogy a letöltések marginálissá válnak lassan, ugyanis az ezekből származó bevétel 3 százalékkal csökkent. De ez nem is meglepő, hiszen ahogy az internetelérés egyre olcsóbbá válik és egyszerűbbé, úgy fordulnak az emberek is inkább az olyan megoldások felé, amelyek óriási szabadságot, hatalmas választékot kínálnak igen kedvező áron. A Spotify Prémium csomagja jelenleg 1900 forintba kerül, és ezért cserébe az ember tartalmak százmillióit érheti el igen jó minőségben, mindenféle stílusban, reklámok nélkül. Ráadásul a szolgáltatás szerves részét képezik az ajánlók, exkluzív szettek is, tehát nem “csak” dalokat, podcastokat, hangoskönyveket kapunk ennyi pénzért.

Viszik a vinylt, mint a vattacukrot. Kép: Úzgin Űver

Ami viszont meglepő, hogy durván nőtt a kereslet a fizikai hordozók iránt, hiszen 25,1 százalékkal (!!) több, összesen 1 032 499 darab CD, vinyl és egyéb hanghordozó fogyott. Az éves kereskedelmi érték 21,48%-kal emelkedett, jelenleg 1,59 milliárd forintot termel a hangfelvételipar fizikai szegmense.

Az a kutatásból kiderül, hogy a nemzetközi folyamatokhoz hasonlóan, Magyarországon is egyre több vinylt (sokan még mindig tévesen bakelitnek nevezik) vásároltak, hiszen mind az eladott mennyiség, mind az érték mintegy másfélszeresére nőtt.

A tavaly értékesített közel 228 ezer darab hanglemez által generált 795 millió forintos bevétellel a vinyl lehagyta a CD-t! Ezzel Magyarország pedig azt a brit zeneipari trendet előzte meg, mely szerint ott 2022-ben érik el a vinyl/CD bevételi fordulópontját.

Nemzetközi trendek

Egyébként a zeneipar nemzetközi szervezete, az IFPI – amelynek hazai képviselője a MAHASZ – is épp most publikálta éves jelentését. A Global Music Reportból pedig kiderül, hogy a trendek külföldön is nagyon hasonlóak, és hazánk nem lóg ki a sorból. A rögzített zeneművek globálisan 25,9 milliárd dollárt, azaz 8783 milliárd forintot termeltek tavaly, ami 18,5 százalékos bővülést jelent. Ráadásul az IFPI által monitorozott minden régióban növekedtek a bevételek.

Külföldön is nőnek az eladások. Kép: MAHASZ

A prémium streaming előfizetések külföldön is rendkívül népszerűek, hiszen ezek forgalma nemzetközi szinten 21,9 százalékkal, 12,3 milliárd dollárra növekedett. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy a tavalyi év végére több, mint 523 millió fizetős előfizetés volt a világon. A teljes streaming forgalom eléri a 16,9 milliárd dollárt, ami a teljes hangfelvétel-ipar bevételének 65 százalékát teszi ki. Mindezt úgy, hogy közben folyamatosan nő az igény a hagyományos fizikai formátumok iránt is. Az ezekhez kapcsolódó bevétel ugyanis 16,1 százalékkal volt magasabb, mint 2020-ban.

Az elmúlt évek adatait felölelő statisztikákból egyébként markáns felfelé ívelő görbe rajzolódik ki, ami azt jelzi, hogy a jövőben várhatóan nem fordulnak meg az iparági folyamatok, és 2022-ben sem csökken majd a kereslet az ilyen termékek iránt.

Ezt erősíti, hogy folyamatosan is nő az internet penetráció a világon, ami által még több potenciális felhasználható vonható be a rendszerbe, akik igen kevés pénz ellenében juthatnak hozzá annyi zenéhez, amit egy évszázad alatt sem tudnak meghallgatni.

Mit mond a MAHASZ?

Engem személy szerint nagyon érdekelt volna, ám a MAHASZ sajna nem készít felmérést arról nemre, életkorra, lakhelyre fókuszálva, hogy kik milyen típusú audió terméket vásárolnak. Tehát nincs demográfiai megkülönböztetés a szervezet által gyűjtött és készített statisztikákban. A piaci adatok alapja a hangfelvétel-kiadók által értékesített termékek összessége.

A pandémia megdobta a hanghordozók értékesítését itthon is.

Rákérdeztem, hogy a vinylek esetében mekkora a használt lemezek aránya, ám, mint arra Szűts László, a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetségének elnöke rávilágított, a MAHASZ kizárólag új termékek értékesítésének adatait gyűjti és dolgozza fel. A használt hanghordozók piaca egy olyan újraértékesítési szegmens, amely nem része a hangfelvételipar szokásos bevételeinek Az ember joggal gondolhatná, hogy a pandémia azért megdobhatta az ilyen jellegű hanghordozók piacát, és persze ilyenkor felmerül az a kérdés is, hogy számíthatunk visszaesésre a piacon abból fakadóan, hogy az emberek már tudnak fesztiválokra, koncertekre is költeni. Ezzel kapcsolatban Szűts László kifejtette, hogy

a nemzetközi statisztikák igen hamar kimutatták a streaming szolgáltatások iránti kereslet növekedését a pandémia első szakaszában. Ugyanakkor a zenei szolgáltatások egyre növekvő népszerűsége hosszú évek óta egyébként is töretlen volt, a járvány második évében is növekvő tendenciát mutatott.

Míg a fesztiválok – ha zavartalanul megrendezhetők – akkor is szezonális események, ám a zenehallgatás egész évben velünk van. A koncerteken való részvétel inkább a szabadidős, kulturális programok ‘kasszájából’ megy egy háztartás életében (mint a nyaralás, a mozi, színház), addig az online zenei szolgáltatások a havi díjas szolgáltatások sorába illik jobban (mint film streaming, a telefonszámla, tévé-, internet- vagy mobilelőfizetés).

Jól pörögnek a magyar anyagok. Kép: MAHASZ

Magyarország korábban igazi kalóz fellegvárnak számított, de a streaming szolgáltatások a zenei piacon az illegális letöltögetést nyugdíjba küldték nálunk a jelek szerint. Mezei Csaba, MAHASZ kommunikációs szakértője ezzel kapcsolatban elárulta, hogy úgy látják, a felhasználók birtoklási vágya a digitális zenei fájlok iránt mintegy megszűnt. A digitális zenei szolgáltatások széles körben elérhetők a rajongók számára, az erre fordított havi díjak a felhasználóknál beépültek a ‘digitális rezsibe’, így a zenekedvelők jó minőségben és korlátlanul hozzáférnek az 50-60-70 milliós nemzetközi és hazai dalkatalógusokhoz, eközben a hangfelvétel-kiadók, s ezáltal a művészek részesülnek a zenehallgatások által generált bevételekből

Mit mondanak a lemezboltosok?

Deep – Új

A budapesti Deep Magyarország egyik legpatinásabb lemezboltja, amely alapvetően az elektronikus zenei irányzatokra fókuszál, de már egy ideje megtalálhatóak a rock és metál anyagok is a választékban. Kizárólag új lemezeket árulnak, a kínálat nagy részét a vinyl korongok teszik ki, a CD-knek mindössze egy sarokban jut némi hely.

A Deep a DJ-k Mekkája.

De ez nem is véletlen, hiszen mint ahogy azt az üzlet vezetője, Czigány Dániel elárulta, nálunk szinte csak az ilyen anyagokat keresik. Hozzátette, hogy hozzájuk mindig sok zenész, DJ járt, így akkor is komoly forgalmat bonyolítottak, amikor másutt gyakorlatilag megszűntek az eladások.

A Deepben is érzékelték, hogy valamelyest nőtt az érdeklődés a fizikai hordozók iránt, de radikális változást azért nem tapasztaltak. Mivel a vevőkörük egy részét a külföldiek teszik ki, ezért a boltnak rosszat tett a koronavírus járvány, illetve az azzal kapcsolatos lezárások, és ennek hatásai mind a mai napig érződnek.

Azt kiemelte, hogy meglátása szerint sokan nem is zenehallgatásra keresnek lemezeket, hanem csak, hogy dísztárgyként feltehessék a polcra. Arra viszont sokkal jobb egy olcsó, használt, másod-harmadkézből vásárolt, akár nem is túl jó minőségű korong, mint egy drága új darab. A Deepben az árak 7-8000 forint környékéről indulnak, és ennek többszöröséért is lehet ritkaságokat vásárolni.

Beat on the Brat – Használt

Lévai János megszállott gyűjtő, és régóta foglalkozik a használt lemezek adás-vételével, nem mellékesen pedig ő üzemeltette a legendás belvárosi Beat on the Brat klubot, amely azonban a COVID miatt bezárta a kapuit. 2021 őszén viszont egy új helyet nyitott ugyanilyen név alatt, amely már nem mulató, hanem egy különleges, lemezboltként és kávézóként, valamint pubként is funkcionáló vendéglátóipari egység. A döntése hátterében pontosan az állt, hogy ő is érzékelte a trendek változását, és hogy lehet igény egy ilyen hibrid hely iránt.

Focirajongók, jogászok, decens operettrajongó családapák, és rock fanatikusok egyaránt fizetnek a zenéért.

Azaz, hogy egyre többen fordulnak a fizikai zenei adathordozók felé, és nem csak az idősebbek, hanem a fiatalok is, akik életkoruknál fogva sem találkoztak korábban ilyen eszközökkel.

Az idő pedig őt igazolta, hiszen a nyitás óta nagyon pozitív visszajelzéseket kapott, ugyanis az emberek abszolút értékelik, hogy ugyanott vehetnek lemezeket, ahol bedobhatnak egy kávét, vagy adott esetben órákon át beszélgethetnek barátaikkal alkoholos italok társaságában. A Beat on the Brat alapvetően a nyugati nyomású használt vinyl lemezekre fókuszál, amelyek ára 1500 és 8000 forint között mozog jellemzően, de akad néhány igen ritka darab 20 000 forint környékén is.

A zenehallgatás nem megy ki a divatból.

Akad egy láda CD is egy polcon, de ezeket nem nagyon keresik, a mellettük pihenő VHS videókazettákat pedig gyakorlatilag semennyire, úgyhogy ezek árusítását hamarosan meg is szüntetik majd. A délutáni órákban elsősorban a lemezek miatt érkeznek a népek, estefelé pedig azok keresik fel a helyet, akik inkább fogyasztani szeretnének. De ilyenkor is sokan turkálnak a fakkokban, és gyakran előfordul, hogy vesznek is egy-két albumot, még azok is, akik alapvetően csak inni tértek be.

Még arra is akadt példa, hogy a legdrágább lemezeket zárás előtt kevéssel adták el, amit nem biztos, hogy feltétlenül egy megalapozott, jól átgondolt vásárlási döntés előzött meg, de hát ez a hely varázsa.

A magyarok mellett sok külföldi is ellátogat a helyre, akik csak a környéken sétálnak, meglátják a kirakat elé kipakolt lemezeket, amelyek felkeltik a kíváncsiságukat, benéznek, és onnantól kezdve már meg is vannak főzve. Az én személyes véleményem szerint biztos sokat számít az is, hogy a választék kellően mély és obskúrus, érződik, hogy nem csak úgy összelapátoltak a lemezeket valami piacról, hanem egy zenefanatikus mozgatja a szálakat a háttérben, és ilyen környezetben azért szívesen tölti az ember az idejét és költi a pénzét.

The post Forradalmi változások a magyar zenei piacon: Nagy-Britannia utánunk kullog a trendkövetésben first appeared on Forbes.hu.

The post Forradalmi változások a magyar zenei piacon: Nagy-Britannia utánunk kullog a trendkövetésben appeared first on Forbes.hu.