Miért számít a hazai bank vezető elemzőjének, hogy a müncheni gumis cég tulaja mit gondol a gazdaságról? És mikor nem számít a véleménye? És egyáltalán kit érdekel ez az egész? Röviden, tömören elmagyarázzuk, mik a hangulatindexek és hogyan készülnek.

Reggeli adat, hogy sosem volt olyan jó áprilisban a hazai beszerzési menedzserek hangulata, mint idén. Most, amikor háború és energiaválság egyszerre van, magas az infláció és épp szétszakadnak az ellátási láncok. Miért fontos ez? És miért vizsgálja meg a hazai ING vezető elemzője azt, hogy az átlagos Jürgen, a 14 fős, München melletti gumis üzem tulajdonosa mit gondol a gazdasági környezetről?

Mi az a hangulatindex?

A hangulatindex, bizalmi index egyfajta iránymutatás arra, hogy éppen mit gondol a piac. Az elemzők és a befektetők is mindig a jövőbe próbálnak tekinteni, mi várható a gazdaságban. A hangulatindex olyan, mint egy nagy gyűjtőhely, amiben nemcsak a hivatalos statisztikák jelennek meg, hanem az is, hogy a terepen dolgozó cégvezérek és szakemberek mit gondolnak a jelenről és a jövőről.

„Békeidőben jól működnek: gazdasági trendeket és fordulatokat is jól jeleznek ezek a mutatók” – magyarázza Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki rendszeresen követi a hangulatindexeket. De a szakember sem azt nézi, hogy egyik hónapról a másikra egy-két ponttal esik vagy nő a mutató, a trend vagy a hirtelen változás az, ami számít.

„Sok esetben a hangulatindexek miatt válik láthatóvá egy-egy probléma. Ha például az egyik mutató hirtelen nagyot esik, akkor a részmutatók között nézelődve rá lehet akadni arra, mi rontotta el a piaci szereplők kedvét.”

Mikor nem számít?

Akkor bicsaklik meg a dolog és válnak félig használhatatlanná a mutatók, amikor valami komolyan felborítja a megszokott rendet. A friss, magyar beszerzésimenedzser-index (ami az egyik legfontosabb hangulatindex) például áprilisban 58,9 pont volt, felülmúlva az átlagos áprilisokat. Most, amikor a szomszédban háború van, energiaválsággal küzd egész Európa, és szakadoznak szét az ellátási láncok, tehát szinte mindenből hiány van. Nincs semmi oka az egyszeri menedzsernek, hogy jó hangulata legyen.

Üzlet Kis Judit 5 perc olvasás

Ezt gondolja a közbeszerzéseken gazdagodókról a hatodik leggazdagabb magyar

Pénz Topolay Gábor 5 perc olvasás

Forbes 1×1: Hogy lehet most erősebb a rubel, mint a háború előtt volt?

Pénz Forbes 11 perc olvasás

Tömérdek pénz volt eddig és mindenki hozzá is szokott. Ennek most vége

Ugyanis a dologban bőven benne van a tömegpszichózis: az átlagos cégvezetőre hatással van a közvetlen környezete, a média, amit követ és azok a gazdasági tényadatok, amiket figyelemmel kísér. Ahogy Virovácz mondja: érdemes kiszűrni a szélsőséges véleményeket, a komplex hangulatindexeket már úgy súlyozzák, hogy megtisztítsák azokat a valószínűtlen adatoktól.

De egyfajta önbeteljesítő jellege akkor is van a hangulatindexeknek: ha egy cégtulajdonos vacillál, belevágjon-e egy beruházásba, megnézi, hogy a többi cégtulaj milyen gazdasági környezetre számít. Ha azt látja, hogy a többiek optimisták, sokkal nagyobb eséllyel vág bele, mintha pesszimizmust olvasna ki az adatokból.

És kit érdekel ez az egész?

A hangulatindexeket leginkább az elemzők fogyasztják, Virovácz is kiemeli, hogy mindig követi a fontosabb mutatókat. Nézik a befektetők és tőkepiaci szakértők is: ők is mindig próbálnak a lehető legpontosabb előrejelzést készíteni arról, milyen környezet várható. Az ágazati szereplők, tehát kisebb cégtulajok, ügyvezetők között viszont nagyon eltérő, hogy ki követi a mutatókat. Virovácz szerint alapvetően üzleti kultúra kérdése, hogy az ágazati szereplők közül kik érdeklődnek:

egy átlagos magyar kkv ügyvezetője valószínűleg nem, a München melletti random Jürgen már sokkal nagyobb valószínűséggel.

Mik a fontosabb hangulatindexek?

Beszerzési menedzser index (BMI, angolul: Purchasing Managers Index – PMI). Ez talán a legfontosabb mind közül: arról ad képet, hogy az átlagos menedzser mit gondol arról, mennyivel nőtt vagy csökkent körülötte abban a hónapban a gazdasági aktivitás. Meghatározott számú, beszerzéssel foglalkozó menedzsernek küldik ki a kérdőíveket havi rendszerességgel. Három területe van: ipar, feldolgozóipar és szolgáltató szektor. A mutató közepe az 50-es szám: ez alatt zsugorodást jelez előre, fölötte növekedést az előző hónaphoz képest. Az 50 mindig az előző hónapot jelenti, mindig az előző hónaphoz viszonyítják az adatot. A reggeli adatban tehát nem azt jelenti, hogy rég volt ilyen jó a hangulat áprilisban, hanem azt, hogy rég javult ennyit a hangulat márciusról áprilisra.

Ifo index: A müncheni Ifo Intézet által készített felmérésben 7000 német vállalkozást kérdeznek meg arról, hogyan értékelik a pillanatnyi üzleti környezetüket és mik a várakozásaik a következő fél évre. A mutató a német állapotokat vizsgálja, de lévén, hogy Németország az Európai Unió legerősebb gazdasága, az egész közösségben számít, mit gondol a német üzleti szféra.

Zew index: Német elemzőket és intézményi befektetőket kérdeznek arról havi rendszerességgel, hogy szerintük mi várható a német gazdaságban a következő hat hónapban. Fontos eltérés a fentiektől, hogy itt piaci elemzők és befektetők, nem pedig vállalkozók nyilatkoznak. Ha az összesített mutató nulla fölött van, akkor optimista a hangulat, ha nulla alatt, akkor pesszimista.

Fogyasztói bizalmi index: A legtöbb állam készít hasonló indexet, nálunk a GKI Gazdaságkutató Zrt. adja ki. Azt mutatja, hogy az átlagos fogyasztónak milyenek a várakozásai. Majdnem minden benne van, ami egy fogyasztót érint: milyen kilátásai vannak a saját fizetésére, a megtakarítási képességére nézve, milyen munkanélküliségre számít és ami a legfontosabb: milyen magas inflációt vár, tehát mennyivel fog csökkenni a nála lévő pénz értéke.

The post Forbes 1X1: Miért olyan jó a menedzserek hangulata, ha háború és energiaválság van? first appeared on Forbes.hu.

The post Forbes 1X1: Miért olyan jó a menedzserek hangulata, ha háború és energiaválság van? appeared first on Forbes.hu.