Munkaerő-hiány és az infláció felett emelkedő költségek – ezzel küzd idén nyáron a hazai turizmus. Az iparági szövetség 10-15 százalékos visszaesésre számít a vendégéjszakák számában. A belföldi nyaralások árát nem nagyon fogják fékezni az árstopok, viszont újra tudunk komolyabb kötöttségek nélkül külföldre utazni.

Elmaradnak idén nyáron az orosz és ukrán turisták a Balaton környékéről, de ez a térséget annyira nem fogja érinteni. Itthon leginkább Hévízen fordult meg sok orosz, idén várhatóan sokkal kevesebben lesznek. „Hévízen biztos, hogy kevesebb vendég lesz, nehezen tudom elképzelni, hogy a belföldi turizmus pótolni tudná a kieső külföldieket, főleg az oroszokat” – mondta kérdésünkre Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) tiszteletbeli elnöke.

Így is sok külföldire számít a szövetség, Csehországból, Szlovákiából bőven érkezhetnek, német turistákra is számítanak, valamint az elmúlt években megfigyelhető volt, hogy északiak is érkeznek a magyar tenger környékére. Flesch szerint az ukrán turisták kiesése a Balaton szempontjából marginális kérdés, eddig sem jelentettek komoly vásárlóerőt.

Egyelőre csak előrejelzések vannak, és bár Flesch szerint a szövetség tagjai optimisták, így is 10-15 százalékos visszaesésre számítanak a vendégéjszakák számában a tavalyhoz képest.

2021-ben 9,4 millió vendég 28,8 millió vendégéjszakát töltött el a hazai szálláshelyeken, ami 2020-hoz viszonyítva a vendégek számában 23, a vendégéjszakák számában pedig 26 százalékos növekedést jelent. „A tavalyi nyár jó viszonyítási alap, akkor már normális forgalom volt a járványévhez képest” – véli Flesch.

A belföldi turisták számában azonban nagy kérdés, hogy az idén már jóval könnyebb eljutni külföldi lokációkra is, mint tavaly volt, ágazati adatok szerint nagyon komoly az érdeklődés a külföld, különösen Horvátország iránt.

A SZÉP-kártyákon március végén nagyjából 155 milliárd forintnyi összeg állt, ezt pedig csak itthon lehet elkölteni. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szerint pedig az idei első három hónapban messze a legtöbb, az összeg 60 százalékát a vendéglátás alszámláról költötték, ez az arány várható a nyáron is.

Pincér nem biztos, hogy lesz elég

Szóval turista lesz, csak legyen, aki foglalkozik majd velük. Flesch szerint egyértelműen a munkaerő a legnagyobb probléma, ami az ágazatot a nyár előtt érinti. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, márciusi adatai szerint 3,8 százalakon áll a hazai munkanélküliség, majdnem a járvány előtti szinten, kevés a szezonális munkára azonnal felvehető, lehetséges munkavállalók száma.

„A turisztikában két éve tart a bizonytalanság, sokan elmentek külföldre, sokan más iparágakba. Gyakorlatilag csak az maradt az ágazatban, aki tényleg itt is akar dolgozni.”

Nem tud olyan szállodáról, amelyik a munkaerő-hiány miatt nem tudna kinyitni, arra azonban készülnek, hogy az egész ágazat kiadási oldala nagyon elszállt. Hiába alakulhat akár 15 százalék környékén az infláció, tehát nőnek ennyivel a szálláshelyek bevételei, a kiadások olyan ütemben emelkednek, hogy azt nem lehet ellensúlyozni. Flesch hangsúlyozta, hogy gyakorlatilag minden drágul: az energia, az élelmiszer, a munkaerő és ezekkel együtt minden, ami beszerzési költség.  „Lehet, hogy több lesz a vendégéjszakák száma, mégis csökken az egységek jövedelmezősége.”

Próbálnak lobbizni a kormánynál, hogy legalább a négyszázalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást engedjék el átmenetileg, hogy növeljék az ágazat jövedelmezőségét, de eddig hiába. „Még nem alakult meg az új kormány, nem tudjuk, ki lesz a felelős a területért.”

Pedig az ágazatnak égető szüksége lenne rá, főleg úgy, hogy a kiadási oldal növekedésére hosszú távon rendezkednek be az ágazati szereplők. Flesch úgy fogalmazott: a háború okozta infláció alapjaiban változtathatja meg az iparágat.

„A munkaerő költsége nem is tud csökkenni, az alapanyag-költségeken és az energia árán nem látom, hogy egyhamar csökkenésnek indulnának.”

A külföld viszont felpörgött

A külföldi utazások iránt viszont egyértelműen nőt a kereslet, erről már Bakó Balázs, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) szóvivője beszélt. Két éve kezdődtek a járvány miatti korlátozások, 2020 nyarán csak egy rövid, alig két hónapos időszakban lehetett külföldre utazni, tavaly pedig a különböző államok oltási rendje erősen korlátozta a turistákat, hova mehetnek. Idén nyáron már nem nagyon lesz akadály, egyre nagyobb az utazási kedv, a családosok esetében az SZJA-visszatérítés is pozitív hatással lehet a külföldi utazásokra.

A legnépszerűbb három célország az idén is Horvátország, Görögország és Törökország, de Egyiptom, Tunézia, Olaszország és Spanyolország is az élbolyban van. A háború lenullázta az Oroszországba irányuló turistaforgalmat, az európai gépek be sem repülhetnek az ország területére, pedig korábban Moszkva és Szentpétervár is egyre népszerűbb volt a hazai utazók körében. „Az idei év elsőben felében az irodák lemondták az Oroszországba induló utakat, az év második felében pedig meglátjuk, mi lesz.”

Bakó szerint az ágazat arra számít, hogy az amúgy nagyon jó 2019-es év forgalmának 80 százalékát is elérheti a külföldi utazások volumene.

Még úgy is, hogy szinte minden utazási típusnál érdemi, nagyjából 10 százalékos drágulás várható tavalyhoz képest. „Sok utat már előre, akár decemberben lekötöttek a charterláncokat üzemeltető hazai utazásszervezők, így az akkori árakat fizették az utazásra és a szállásokra is. Akik később kötik le az utakat, azok a jelenlegi tapasztalataink szerint nagyjából 10 százalékos drágulással számolhatnak.” A külföldi költségeket persze az üzemanyagárak mellett a helyi infláció és a forint-euró árfolyam is alaposan felboríthatja.

Nagy kérdés, hogy mi lesz az idén olcsóbb: a Balaton vagy a horvát tengerpart?

A hatósági intézkedések nem tudják alacsonyan tartani a turisztikai ágazat árainak emelkedését, így egy átlagos nyaralás költsége nagyobb ütemben nőhet, mint az infláció. Bakó úgy fogalmaz: a horvát vagy görög utak még az utazási költségekkel együtt is versenyképesek lehetnek egy hasonló időtartamú és kategóriájú balatoni nyaralással. De nyilván számít, hogy ki milyen utazási és szállásformát választ.

„Viszont az egyhetes, buszos-apartmanos görögországi utazás, vagy akár egy charter repülőjárattal szintén Görögországba, vagy Egyiptomba szervezett nyaralás versenyképes lehetőség akár egy balatoni héttel összehasonlítva is.”

The post Olcsóbb lesz külföldön nyaralni, mint a Balatonon? first appeared on Forbes.hu.

The post Olcsóbb lesz külföldön nyaralni, mint a Balatonon? appeared first on Forbes.hu.