Az orosz jegybank elnökének, Elvira Nabiullinának már van tapasztalata az infláció és a nyugati szankciók elleni harcban, ugyanakkor az orosz-ukrán háború új helyzet elé állította az orosz gazdaságpolitikát is.

A pénzügyi rendszer stabilitásának szimbóluma, a modern jegybankár mintaképe – ezekkel a jelzőkkel nem egy amerikai közgazdászprofesszort, hanem az Orosz Nemzeti Bank kilenc éve regnáló elnökasszonyát, Elvira Nabiullinát illették pályatársai, írja a New York Times.

A Nabiullina iránti tisztelet nem véletlen: kellemes megjelenésű, pontos és felkészült szakemberként lett ismert, akinek az elnöksége alatt az orosz jegybank is átláthatóbb kommunikációra váltott át. Az opera- és történelemkedvelő közgazdász annak ellenére vált a piaci logika szószólójává, hogy még a pártállami időkben szerezte diplomáját a Moszkvai Állami Egyetemen.

Több mint egy évtizedet töltött a Putyin-adminisztráció különböző lépcsőfokain a tatár származású közgazdász, mielőtt 2013-ban kinevezték az orosz jegybank élére. Ezzel az orosz női vezetők szűk táborát erősíti – összehasonlításképpen a jelenlegi, 32 tagú orosz kormányban három nő található. Jegybankelnökként Nabiullinának egy év múltán már rögtön egy válsághelyzetet kellett kezelnie: az akkori olajár-zuhanás és a Krím orosz bekebelezése miatt kiszabott nyugati szankciók komoly nyomás alá helyezték az orosz gazdaságot.

A rubel gyengülését ugyanakkor nem közvetlen devizapiaci beavatkozással akadályozta meg, hanem a gazdaságpolitika tankönyvi módszerével: elkezdett küzdeni az infláció ellen. A 17 százalékra emelt jegybanki alapkamat végül 2017-re hozta meg a gyümölcsét, amikor az orosz infláció elérte a jegybanki 4 százalékos célt. Az akut problémák kezelésén kívül nekilátott a szankcióknak ellenálló gazdaság kiépítésének is: enyhítette a gazdaság dollárfüggőségét és létrejöttek a nyugati fizetési rendszerek orosz helyettesítői is.

Az Ukrajna elleni februári inváziót követően az újabb nyugati szankciók ellen ugyanakkor már nem bizonyult elegendőnek a tankönyvi példa. Ezúttal 20 százalékra emelték meg az alapkamatot, de sor került a tőzsdei kereskedés felfüggesztésére és a tőkemozgások részleges korlátozására is.

Nyugati hírforrások szerint a háború kitörését követően Nabiullina benyújtotta lemondását, de Putyin nem fogadta el. Az orosz jegybank cáfolta a híreszteléseket, ugyanakkor a motiváció teljesen érthető lenne, hiszen Oroszország hadigazdaságra való átállítása nem az a feladat, amire Nabiullina eredetileg felesküdött.

The post Ki ez a tatár, aki Putyin hátországát biztosítja? first appeared on Forbes.hu.

The post Ki ez a tatár, aki Putyin hátországát biztosítja? appeared first on Forbes.hu.