A startupok fejlesztőinek egyik legalapvetőbb kérdése, hogy egyedül vágjanak bele ebbe a kalandba, vagy szerezzenek maguk mellé egy társalapítót? Rengetegen gondolják úgy, hogy egyedül is helyt lehet állni, viszont több olyan befektető cég is van, amely nem is áll szóba olyan vállalkozásokkal, amelynek nincs legalább két alapítója.

Rengeteg adatot lehet találni azzal kapcsolatban, hogy egy alapítói csapatnak milyen előnyei vannak. Egy jelentés szerint a 2005 óta indított, mára dollármilliárdossá vált vállalkozások 80 százalékát legalább ketten alapították, ez viszont azt is jelenti, hogy minden ötödik sikeres startupot csak egyetlen ember hozott létre.

A Google, a Facebook és az Airbnb is egy csapat közös munkájával valósult meg, viszont az Amazon, a Dell, az eBay és a Tumblr is mind egy magányos alapító ötletével váltak sikeressé.

A Harvard Business Review (HBR) legutóbbi kutatása azonban rámutatott, hogy ezek az egyalapítós cégek sem jöhettek volna létre egy csapat nélkül.

A kutatás során több mint száz, egyalapítós céget vizsgáltak meg. Az eredmény azt mutatta, hogy bár valóban nincs olyan személy, aki akkora szavazati joggal bírna a vállalatban, mint az alapító, azonban vannak társlétrehozóik, akik segítettek a cég talpra állásában. Ezek a személyek a HBR szerint három csoportra különülnek.

Kezdőtőkével könnyebb

Azok az alapítók, akik rendelkeznek valamiféle kezdőtőkével, már a kezdetekkor fel tudnak venni alkalmazottakat, akik így segíthetnek a cég létrehozásában. Mivel az alapító ki tudja fizetni őket és bérezést kínál számukra, úgy szerzi meg az alkalmazottak a vállalkozás beindításához szükséges szaktudását, hogy nem kell mellé társalapítói jogokat adni. Az egyik megkérdezett alapító éppen egy cég eladásán volt túl a kutatás előtt. Ezt a bevételt tudta felhasználni arra, hogy embereket vegyen fel új cégéhez, ahelyett, hogy társalapítók segítségét kérte volna az anyagi tőke megszerzéséhez.

Pierre Omidyar, az Ebay alapítója is hasonlóképpen egyedüli alapítóként szerepel a cég adatai között, ezt viszont csakis úgy tudta elérni, hogy a cég létrehozása előtt egy másik vállalata jogait eladta a Microsoftnak.

Az innen befolyt összeg segítségével tudta alkalmazni Chris Agarpaót és Jeff Skrollt, akik nélkül az internetes piactér nem létezne. Eric Yuan, a Zoom alapítója sem egyedül építette fel cégét; közel negyven mérnök segítette, akik követték őt a Webex elhagyása után.

Szövetségeket is lehet kötni

Persze nem mindenki képes negyven alkalmazottat kifizetni. Megoldás lehet egy már létező céggel megállapodást kötni, amely mindkét fél számára hasznos. Egy edtech nevű startup alapítója mondta el a kutatásban, hogy bár technikai tudással rendelkezett egy cég létrehozásához, nem értett az eladáshoz és semmilyen összeköttetése nem volt a célközönségének szánt általános iskolákkal.

Ezért összeállt egy másik irodával, akik már adtak el hasonló termékeket iskoláknak. A két cég szövetséget kötött, amely szerint a startup bevételének egy része a másik irodát illette, az eladási és marketingtudásért cserébe.

Sara Blakely Spanx nevű cége is hasonlóképp jött létre. Az alakformálókat árusító cég sohasem vált volna sikeressé, ha a Highland Mills nevű cég nem segített volna legyártani a Spanx termékeit. A szövetség segítségével Blakely megtarthatta cége 100 százalékát, miközben terméke sikeresen befutott.

Üzlet Biás Csongor 7 perc olvasás

A hálózat, ami már kezd működni, de még nem eléggé nemzetközi – friss felmérés a magyar startupok valódi állapotáról

Pénz Knittel Martin 5 perc olvasás

Exkluzív: kétszázmilliós befektetés arra, hogy a szabadúszókkal egyre inkább számolni kell

Üzlet Gólya Ágnes 6 perc olvasás

Exkluzív: történelmi jelentőségű befektetést kapott az egyik legforróbb magyar startup

Angyalok, hol vagytok?

A harmadik megoldás, amelyet sok megkérdezett használt, a jótevők és segítők: magán vagy céges támogatók, akik pénzzel, kapcsolatokkal vagy tanácsokkal segítették a feltörekvő startuppereket, anélkül, hogy bármit kértek volna cserébe. Az egyik alapító arról beszélt, hogy rengeteg drága eszközre volt szüksége a cége elindításához, azonban nem volt alaptőkéje. Először egy gazdag társalapító felvételét fontolgatta, végül rájött, hogy egy közeli ismerősének van egy kis cége, amely rendelkezik a szükséges gépekkel.

Ez a barát megengedte az alapítónak, hogy használja a felszerelést, sőt, saját alkalmazottait is a rendelkezésére bocsájtotta, mindezt bármilyen fizetségért cserébe, egészen addig, amíg a férfi a saját lábára tud állni.

Persze nem mindenkinek van ilyen ismerősi köre, de rengeteg cég indult adományok segítségével. Henry Ford több barátját is meggyőzte (köztük a főnökét, Thomas Edisont), hogy idejüket, pénzüket és szaktudásukat adják új autójának megépítéséhez. A Mint pénzügyi app gyors sikere is az alapító Aaron Patzer azon képességéhez köthető, hogy több ismert pénzügyi szakértőt is meggyőzött, hogy hirdessék az oldalát, mindezt ingyen.

Így vagy úgy – teljesen egyedül nem lehet

Egy cég indulásakor jelen lévő alkalmazottak, szövetségek és jótevők talán nem kapnak akkora elismerést, mint az alapítók, viszont hatalmas szerepük van abban, hogy egy milliárdos vállalkozás létrejöjjön. Papíron Jeff Bezos az Amazon egyedüli alapítója. Azonban rengeteg segítségre volt szüksége ahhoz, hogy felépítse birodalmát. Paul Davis, akit a cég indulásakor vett fel, Tom Schonhoff, aki az Amazon teljes ügyfélszolgálatának megalkotásáért felelt és Shel Kaphan, aki Bezos szerint „a legfontosabb személy az Amazon.com életében”. Ők mind hozzájárultak ahhoz, hogy Bezos cége dollármilliárdokat érjen.

A társalapítók rengeteget adnak egy céghez, viszont egyenlő felekként kell kezelni őket, még akkor is, ha a start-up ötletéhez közük sincs. Emiatt nem mindig jelentenek megoldást egy friss cég feltörekvéséhez. A társlétrehozók azonban olyan emberek, akik remek alternatívát és segítséget jelenthetnek egy vállalat indulásakor.

The post Tényleg kell társalapító, ha startupot szeretnék csinálni? first appeared on Forbes.hu.

The post Tényleg kell társalapító, ha startupot szeretnék csinálni? appeared first on Forbes.hu.