A május 5-én lezajlott brit helyhatósági, azon belül északír parlamenti választásokon földrengésszerű változások indultak el: Észak-Írország történetében először győzött ír katolikus párt, ráadásul az Ír-sziget újragegyesítéséért küzdő Sinn Féin, amely rögtön be is jelentette, népszavazást kezdeményezne Írország és Észak-Írország egyesüléséről. A 90 tagú északír parlamentben, a Stormontban a Sinn Féin 27 helyet szerzett, míg fő ellenfele, az Egyesült Királyság egységét féltő, a brit protestánsokat képviselő Demokratikus Unionista Pártnak (DUP) 25 hellyel kell megelégednie. A választási eredmény újra felmelegítette az úgynevezett északír protokoll kérdését, amely az EU és Nagy-Britannia közötti 2019-es megegyezést tartalmazza, lényege pedig, hogy egységes vámövezetnek tartja meg az Ír-szigetet, a vámhatárt pedig az Ír-tengerre teszi. Ez azonban az északír protestánsok számára elfogadhatatlan, mivel ebben az Ír-sziget újraegyesítésének első lépését látják, London pedig az ő pozíciójukat támogatva lehet, hogy egyoldalúan felrúgná a nagy nehezen kialkudott egyezséget. A helyzet nemcsak Észak-Írország békéjét fenyegeti, hanem újabb front nyílhat az Egyesült Királyság és az Európai Unió Brexit miatti többéves küzdelmében is.