:

Gerendai: Nagy autóval járok, sok húst eszem. Ne tiltsunk, inkább találjunk zöld megoldásokat

Gerendai: Nagy autóval járok, sok húst eszem. Ne tiltsunk, inkább találjunk zöld megoldásokat

Ahogy azt korábban is megírtuk, Gerendai Károly néhány hét ismeretség után kisebbségi tulajdonosként szállt be az ökotudatos termékeket, köztük a Cleaneco tisztítószereket gyártó Bibo Franchise Kft.-be. A Sziget alapítója pénteken másik érdekeltségében, a Costesben tartott háttérbeszélgetést a cég alapítójával, Juhász Andrással és szakemberekkel közösen, hogy megmutassa, mibe is ugrott be ilyen hirtelen, mi volt az, ami annyira lázba hozta, hogy egy hónap után 20 százalékos részesedést vásárolt a cégben.

Megijesztenek a méregzöld aktivisták

Gerendai Károly erősen indított: magánéletében sosem volt központi szerepe a környezettudatosságnak, nagy autóval jár, nagyon sok húst eszik és a harcos környezetvédők tiltásai inkább megijesztik, mint cselekvésre késztetnék. „Számomra sokkal jobb az, ha tudom, hogy léteznek olyan innovációk, melyek akkor is élhetővé teszik a jövőt, ha én mondjuk továbbra is sok húst eszem. Fontos, hogy megoldást találjunk egy problémára, ne pedig betiltsuk a problémát jelentő dolgot” – mondta. Ezt hozta meg számára a Cleaneco és a Bibo.

Gerendai Károly egy korábbi Forbes-eseményen Fotó: Fekete Csaba

A dunakeszi központú Bibo nemcsak egy fenntartható termékeket árusító bolthálózat és webshop, hanem sajátmárkás zöldtermékeket is gyártó cég. Portfóliójuk ma már 800 termékből áll, ezeket pedig a fenntartható energiával működő saját gyárukban állítják elő. Nemcsak a fogyasztókat, hanem a cégeket is célozzák, segítve őket abban, hogy működésük fenntartható legyen (a vendéglátóipar például fontos piacuk).

Mi ebben a nóvum?  

A startup 2011-ben Juhász András édesanyjának garázsából indult, egy év múlva 11 környezetbarát, természetes alapanyagú tisztítószert készített. Idővel András felismerte, hogy ha meg is old ezzel egy problémát, az egy másikat hoz magával: hiába környezetbarát a tisztítószer, ha a csomagolása ökolábnyoma hatalmas. Keresésbe kezdtek, éveken át tartó kutatások, tesztelések és próbálkozások eredményeként megtalálták a kukorica alapú PLA-t (Polylactic acid, azaz politejsav). Az ebből készült flakonok nemcsak Magyarországon jelentenek nagy innovációt.

Dr. Tábi Tamás, a BME Polimertechnika Tanszékének egyetemi docense szerint ez nemzetközi szinten is egyedülálló fejlesztés. A bioműanyagokkal, vagyis biopolimerekkel hosszú ideje kísérletezik a világ. Ezek alaptulajdonságai, hogy ridegek, nagy merevségűek, kisebb a hőálló képességük, mint a hagyományos műanyagnak, a PLA tulajdonságait azonban sikerült oly mértékben módosítani, hogy tökéletesen helytálljon a tisztítószerek világában.

A lezárt, körkörös gazdálkodási modell Forrás: Cleaneco

Amikor erről van szó, András felpattan, felkap egy organikus felmosószert tartalmazó egy literes flakont, és Gerendai székének háttámlájához csapdossa. „Na ezt egy általános biopolimerrel nem merném megcsinálni” – mondja. Reméljük, a szék is bírta és nem számlázza ki neki a Costes.

Ha tudjuk, hogy eldobja az üveget, adjunk a kezébe olyat, amivel nem okoz kárt

A Bibo olyan pilotrendszert fejlesztett ki, mellyel szinte teljesen lezárható a hulladékfeldolgozás körforgásos rendszere, az értékes anyag nem vész el. A rendszerben a mezőgazdasági alapanyagból készülő PLA-ba csomagolt termékeket elektromos autóval viszik ki a partnerekhez, visszahozzák tőlük az üres flakonokat. A lebomló hulladékzsákban érkező, újra nem tölthető flakonokból a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. lerakójában zöldhulladék felhasználásával komposzt készül.

A cél a teljes körforgás megteremtése Forrás: Cleaneco

A különböző partnerekkel kiépített rendszerben könnyen megszervezhető az újrafelhasználás, a lakossági fogyasztóknál azonban kisebb a hatékonyság. „Az ő kezükből nem tudom kicsavarni az üres flakont” – fogalmaz András.

Ezért a cél, hogy ha már ezt a szegmenst nem tudják kontrollálni, olyan terméket adjanak az emberek kezébe, melyek akkor sem ártanak a természetnek, ha nem hasznosítják vagy használják őket újra.

Kertész Balázs okleveles környezetmérnök, környezetvédelmi tanácsadó, a Hulladékvadász üzemeltetője szerint annak, aki eleve rosszul vagy sehogy sem akarja csinálni a környezettudatos hulladékkezelést, azt nehéz megtalálni ezekkel a megoldásokkal.

Ezért az ő kezükbe is, ahogy bármely lakossági felhasználó kezébe eleve olyan terméket kell adni, melyet ha a kommunális hulladékba, vagy esetleg a természetbe hajít ki, nem okoz vele visszafordíthatatlan károkat.

A PLA-termékek nem azért jönnek létre, hogy a természetre bízzuk az elenyészésüket, ez megfelelő ipari körülmények között történik hatékonyan és felügyelhető, környezettudatos módon, de fontos kritérium, hogy ezek hiányában sem jelentenek veszélyt. „Bomlásuk megindul, csak nagyon lassan és ami a legfontosabb, hogy ennek során nem képződnek káros anyagok, toxikus gázok és folyadékok.” – fejtette ki.

Versenyképes árú alternatíva

Gerendai szerint az egyik fontos tulajdonsága a terméknek és a cégnek, hogy versenyképes árképzéssel nyújt alternatívát hasonló, esetleg nem fenntartható termékcsaládokkal szemben, ami hatalmas előny.

Kiemelte: a Bibó sem növekedése, sem kutatás-fejlesztése során egyetlen fillér közpénzt nem kapott.

A 2011-ben indult cég 2012-ben adta ki első tisztítószereit, 2014-ben kezdték a labormunkát, 2015-től pedig már egy 2000 négyzetméteres gyárban kezdtek dolgozni, ahol körforgásos gazdasági modellben mára 75 ezer terméket állítanak elő havonta. A társaság a 2021-es lezárt üzleti évében 273,6 milliós forgalom mellett 19,3 millió forintos adózott eredménnyel zárt.

The post Gerendai: Nagy autóval járok, sok húst eszem. Ne tiltsunk, inkább találjunk zöld megoldásokat first appeared on Forbes.hu.

The post Gerendai: Nagy autóval járok, sok húst eszem. Ne tiltsunk, inkább találjunk zöld megoldásokat appeared first on Forbes.hu.