Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben beszélt arról, mi az, amiért a magyar kormány elengedi az orosz olajembargó vétóját. Mi várunk tervet a Bizottságtól. Budapest nagyjából annyi pénzt akar, mint amennyin a vita megy most Brüsszellel.

Az Európai Bizottság a hatodik, Oroszország elleni szankciós csomagba belevenné az orosz olajembargót, de Magyarország ebbe nem akart belemenni. A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen személyesen jött Budapestre, hogy Orbán Viktor kormányfővel tárgyaljon. Az EU-s külügyi tárcavezetők ma Brüsszelben egyeztettek a csomagról, amit már múlt héten el akartak fogadni. A magyar külügyminiszter ma beszélt arról először konkrétan, mekkora árat kér Budapest.

Szijjártó Péter egy Facebook-videóban beszélt a magyar feltételekről:

modernizálni kellene a teljes magyar energetikai rendszert, de az embargó még így is általános áremelkedést okozhat: 55-60 százalékkal emelkedne az üzemanyagok a miniszter víziója szerint;a magyar kormány azt várja, hogy ezt a Bizottság egy 15-18 milliárdos fejlesztési csomaggal kompenzálja;ha nincs kompenzáció, akkor Budapest időkorlát nélküli felmentést kér a vezetékes orosz kőolaj behozatalára.

Mit jelent mindez?

Ezzel Magyarország gyakorlatilag megfúrhatja az egységes EU-s kiállást, miközben a magyar kormányzati narratíva az – amire Szijjártó most is hivatkozott –, hogy az EU generált egy problémát az embargóval, és ezt a Bizottságnak kell megoldania. A szankciós csomag alól részleges felmentést kaptak már azok a tagállamok, amelyek erősen kitettek az orosz kőolajimportnak. Szlovákia például majdnem teljes egészében az orosz olajra szorul, mégsem olyan heves az ellenállása, mint Budapestnek.

Mennyi is ez a pénz?

A 15-18 milliárd eurós nagyságrend érdekes megvilágításba kerül, ha tudjuk, a korrupciós kockázatok miatt a Bizottság visszatart több kifizetést is, ami Magyarország számára lehívható:

a helyreállítási alapból 7 milliárd eurós csomagon megy a vita, a kohéziós forrásokból az előző EU-s költségvetési ciklusban ki nem fizetett összeg 8 milliárd euró.

Összesen 15 milliárd euró az, amin most komoly vita megy, ennek egy részét a magyar állam kénytelen volt saját forrásból megfinanszírozni, a költségvetés egyensúlya miatt pedig fontos volna, hogy ezek a pénzek be is érkezzenek. A 2021-2027-es költségvetési időszakban Magyarországnak 38 milliárd euró járna a kohéziós forrásokból. Ha ezt a nagyságrendet vesszük, akkor is nehezen elképzelhető, hogy a Bizottság belemegy ebbe a magyar feltételbe.

Az politikailag sem mutatna jól, ha a Bizottság dolgozna ki stratégiai tervet egy tagállamnak egy általa kezelt forrásról, az EU-s pénzügyi alapoknál ez éppen fordítva van.

A tagállamok tervezik meg, mire költenék a forrásokat, és ez alapján a Bizottság dönt azok kifizetéséről, mint az EU végrehajtó szerve. A magyar kormány most azt szeretné, hogy az alapfelállás megforduljon.

A magyar fél által kért felmentés valójában nem más, mint hogy Magyarország kimaradna a szankciós csomag legfontosabb részéből. Márpedig az olajembargó más tagállamoktól is áldozatot követel, érte kritika máshonnan is, kérdés a magyar álláspont elindít-e egy dominót.

Hogyan tovább?

Május végén az EU-s állam- és kormányfők újra összeülnek tanácskozni, akkor dőlhet el, mi lesz a szankciós csomag sorsa. A háttérben tovább folytatódik addig az egyezkedés, de a magyar fél most nagyon megemelte a tétet. Ráadásul épp az a Szijjártó, aki kiváló orosz kapcsolatokkal rendelkezik.

The post 15-18 milliárd euró, ennyiért búcsút mondunk az orosz olajnak first appeared on Forbes.hu.

The post 15-18 milliárd euró, ennyiért búcsút mondunk az orosz olajnak appeared first on Forbes.hu.