1932-ben és 1933-ban óriási éhínség pusztított főleg a mai Ukrajna területén, de a Szovjetunió más részein is, amely csak Ukrajnában mintegy 3,9 millió áldozatot követelt. A történészek között és az emlékezetpolitikában a mai napig viták folynak arról, hogy a mezőgazdasági kollektivizáció eredményének kell-e tekintenünk az éhínséget, vagy az ukrán nép elleni szándékos népirtásról volt szó. Oroszország az előbbi, Ukrajna az utóbbi álláspontot foglalta törvénybe, a két ország közötti viszony egyre rosszabbra fordulásával pedig mindinkább átpolitizálódott a kérdés. Míg a Kreml-párti médiában a holodomor tagadása is megjelent, addig az orosz invázió által sújtott Ukrajna vezetői az ukrán gabona állítólagos orosz elrablását a holodomorral hozták összefüggésbe, mondván, Moszkva a történelemben már másodszor készül arra, hogy éhínséggel sújtsa az ukrán népet.