Ismerős az érzés, amikor a környezeted visszajelzései alapján jól végzed a munkádat, de te mégsem vagy elégedett a teljesítményeddel? Érdemes odafigyelni erre, mivel önmagunk folyamatos megkérdőjelezése előbb-utóbb túlhajszoltsághoz vezethet.

Az imposztor-szindrómával küzdők nagyobb valószínűséggel égnek ki a munkájuk során, legalábbis erről ír a BBC cikke.

Az imposztor-szindróma azt az állapotot jelöli, amikor a sikert nem a személyes erőfeszítések jól megérdemelt eredményeként könyveljük el, hanem a véletlennek, félreértésnek, esetleg téves megítélésnek tulajdonítjuk. A tüneteket tapasztaló személy alábecsüli a saját teljesítményét, csalónak gondolja magát és retteg az esetleges lebukástól, emiatt próbálja túlteljesíteni a körülötte lévők munkáját. A rendszeres önmegkérdőjelezés folyamatos stresszt okoz, az utóbbi időben a háború és a koronavírus okozta permanens bizonytalanság és aggodalom pedig csak ront a helyzeten. 

Az imposztor-szindrómában és a kiégésben szenvedő munkavállalók érzelmileg kimerültek, hajlamosak megkérdőjelezni végzett munka értelmét, illetve jellemzően összehasonlítják, majd alábecsülik a saját teljesítményüket másokéhoz képest. 

Hosszú távú negatív hatásai lehetnek

A BBC által vizsgált tanulmányok szerint a munkavállalók körülbelül 70 százaléka tapasztalt már valamikor az „imposztorérzést” a munkahelyén, emellett számos bizonyíték van arra is, hogy az imposztor-szindróma által generált stressz olyannyira megterhelő lehet, ami hosszú távon negatívan hathat a mentális egészségre. Egy 2016-os tanulmány például kimutatta, hogy az imposztorizmus érzésével küzdő amerikai orvostanhallgatók hajlamosak voltak „a fizikai és érzelmi kimerültség, a cinizmus és az elszemélytelenedés megnövekedett szintjét” is mutatni – ezek a tünetek nagyon hasonlóak a WHO által elismert kiégés definíciójához.

„Az imposztor-szindrómában szenvedők nagyobb valószínűséggel égnek ki, és azok az emberek, akik kiégnek, nagyobb valószínűséggel szenvednek imposztor-szindrómában” – mondja Dr. Sahar Yousef, kaliforniai kutató és kognitív idegtudós.

Ő ahhoz a felméréshez járult hozzá, amit az amerikai Asana projektmenedzsment-platform készített tízezer munkavállaló megkérdezésével. A résztvevők – saját bevallás alapján – 42 százaléka tapasztalta párhuzamosan az imposztor-szindrómát és a kiégést is. Yousef szerint nem teljesen világos, hogy a kettő állapot miért fedi egymást egyre inkább. „Ami biztos, hogy a kiégett személy azt érzi, hogy bármit is tesz, az nem elég, ez pedig feltűnően hasonlít az imposztor-szindróma definíciójához” – mondta a szakértő.

A fiatalok között gyakoribb lehet

Az Asana kutatásának eredményei alapján leginkább a Z generációs munkavállalók lehetnek egyszerre érintettek a kiégésben és az imposztor-szindrómában. Ők azok, akiknek a világjárvány idején indul a karrierjük, sokszor távmunkából dolgoznak, a személyes interakció és a kollégáktól elesett praktikák hiányában sokszor kívülállónak érzik magukat. Kevésbé tudnak alkalmazkodni a munkahelyi dinamikához és a munka és magánélet közötti világos határokat is nehezebben húzzák meg. De a bátorító szavaktól és a kollégáktól érkező visszajelzésektől is elesnek, amik elengedhetetlenek lennének az egészséges szakmai önbizalom kialakulásához. Emiatt sokkal inkább kialakulhat bennük a „szereptévesztés” érzése, a nyomás következtében pedig hamarabb lesznek túlterheltek.

Legyél jobb! Fekete Emese 6 perc olvasás

Valami átkattan az agyadban, és megnyugszol. A kiégés ölni tud, de le is győzhető

Interjú Bánáti Anna 16 perc olvasás

Eltartjuk magunktól, mint egy taknyos zsebkendőt – interjú a magányról

Legyél jobb! Forbes 4 perc olvasás

Kiégtél? 6 tipp, hogyan helyezd önmagad az első helyre

Legyél jobb! Forbes 5 perc olvasás

A stressz az élet része, a kiégés ellen viszont tenni kell. Hogyan?

Az idősebb munkavállalókat vizsgálva az imposztor-szindróma legfőbb kiváltó oka a nők esetében a menopauza, míg a férfiaknál a vezető pozícióba való előléptetés lehet, azonban a dolgozó anyák is mind az imposztor-szindróma, mind a kiégés szempontjából magas kockázati csoportot jelentenek.

A szakértők szerint a megelőzés hangsúlyozása kulcsfontosságú lehet mindkét állapot tüneteinek megszüntetésében. A munkavállalókat ösztönözni kell arra, hogy a stresszes időszakok után fordítsanak időt a mentális regenerációra, így megtörve a stressz körforgását. Dr. Yousef szerint a fiatal alkalmazottak esetében pedig sokat segíthet a munkahelyi mentorok kijelölése, akiktől megtanulják, hogyan illeszkedjenek be, és így már korán megállítsák az imposztorizmus érzését.

The post Kéz a kézben jár a kiégés és az imposztor-szindróma first appeared on Forbes.hu.

The post Kéz a kézben jár a kiégés és az imposztor-szindróma appeared first on Forbes.hu.