Az Astoria Hotel túlzás nélkül a 20. és 21. századi magyar történelem minden fontos felfordulásakor központi játszott. Szobái szolgáltak irodaként az őszirózsás forradalom idején, de volt Gestapo-főhadiszállás, majd az Állambiztonság is innen dolgozott. Milyen titkokat rejt a főváros szívében álló ikonikus épület? És vajon melyik italból fogyott a legtöbb a hotel mulatójában, ahol Cserháti Zsuzsa és Máté Péter is vendégeskedett? Képeken a szálloda, aminek falai sokkal több titkot őriznek, mint elsőre gondolnánk.

+ 2 kép a galériában + 2 kép a galériában

Fényűzés és boroskóla egy helyen – Budapest legismertebb hotelje belülről

Galéria 5 kép

Találkozzunk az Astorián! De hol is pontosan? 

Naponta haladok át az ország egyik legforgalmasabb pontján, és egészen eddig sosem gondoltam bele, hogy hol van pontosan az Astoria. Igen, mindenki ismeri a metrómegállót, autóval, villamossal vagy busszal érintjük a kereszteződést, bosszankodunk, hogy nincs a közelben egy gyalogosátkelő sem, de amíg Merker Dávid, a Hosszúlépés. Járunk? társalapítója nem hangsúlyozta ki, hogy valójában nem is létezik Astoria nevű közterület, addig fel sem tűnt, hogy a hotel nevéről az egyébként névtelen csomópontra asszociálok. A fővárosi (és mostanra már vidéki) tematikus sétáiról ismert Hosszúlépés csapata az Astoria Hotelt is tulajdonló Danubius Hotels szállodalánc 50. jubileumának alkalmából vezetett körbe minket abban az épületben, ami az elmúlt száz év magyar történelmének minden fontos mozzanatában szerepet játszott.

Az 1820-as években nyitotta meg az Unger család a szálló elődjét, a Zrínyi Kávéház és Vendégfogadót, ahol két tucat évvel később az akkortájt a szomszédban lakó, épp a János vitézen dolgozó Petőfi Sándor rendszeresen megfordult. A kávéház hamar a társasági élet zsúfolt központjává vált, kiváló lokációjának köszönhetően azonban hamar a befektetők látókörébe került.

És miért volt szükség a 20. század elején a fényűző szállóra, amihez fogható luxust csak a legvagyonosabbak engedhettek meg maguknak? A dualizmus korában Budapest Európa egyik legnyüzsgőbb városának számított, rengeteg látogatóval, így pénzt és időt nem sajnálva tervezték meg azt az épületet, ami kisebb-nagyobb átalakításokkal, de ma is őrzi az eredeti állapotát. Az akkoriban a város négy legdrágábbnak számító telkeket tulajdonló három család között konfliktus alakult ki az építész személye kapcsán, így rögtön kettőt bíztak meg az ország egyik legpatinásabb szállójának megtervezésével: Ágoston Emil nevéhez a Múzeum körúti rész fűződik, míg Hikisch Rezső a Kossuth Lajos utcai oldalt álmodta meg. Az épületrészek között látható a különbség, eltérnek az ablakközök oszlopdíszei, az ablakok fölötti díszítések és a franciaerkélyek is.

Forrás: Fortepan

Végül az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse, Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett merénylet előtt pár hónappal nyitotta meg ajtajait a vendégek előtt a hotel, ami a világháború alatt is folyamatosan üzemelt. A szállóban a kezdetek óta volt lift.

Az ikonikus elnevezést Gellér Mihálynak köszönhetjük, a szálloda egykori üzemeltetője a New York-i Waldorf Astoriában is dolgozott, így az ő tanácsára kapta a hely az Astoria Szálló nevet.

(De a nevén kívül nem kötődik a hely az amerikai szállodalánchoz.)

Napi címlap Vaszkó Iván 9 perc olvasás

Miért most vesz ki még a helyi lakos is szobát, mikor a hotel már egy évszázada ott áll? – a Gellért búcsúja

Üzlet Bagi László 4 perc olvasás

Újranyit az Opera: Ez egy hatalmas hangszer, és benne ülünk

A jó élet Bagi László 8 perc olvasás

Boldogok a vízköpők: így alakul a Párisi Udvar

Forradalom? Irány az Astoriához!

Az Astoria Hotel esetében cseppet sem túlzás azt állítani, hogy a magyar történelem egyik legtöbbet látott helyszínéről van szó, minden fontos változáshoz kötődik valahogy. Gróf Károlyi Mihály a szálló első emeletén, a 105-ös szoba erkélyéről szónokolt az előtte összegyűlt tömegnek az 1918-as őszirózsás forradalom során, de amellett, hogy a negyedik emeletre költözött feleségével, az általa vezetett, „közfelkiáltással” hatalomra került Magyar Nemzeti Tanács is a hotelt választotta székhelyéül, konkrétan hónapokig innen próbálták az országot irányítani. (A sétán olyan kulisszatitkokra is fény derült, minthogy Károlyi farkastorokkal és nyúlszájjal született, így adottságaiból kifolyólag feltételezhetően nem ő volt a kor legsikeresebb szónoka.)  

Krúdy Gyula író is gyakran megfordult az Astoria szobáiban, aki a legenda szerint azért szerette különösen a szállót, mert olyan csendben takarítottak, hogy akár délig is aludhatott ott, anélkül, hogy megzavarták volna.

1944 márciusában, az akkori tulajdonos, Unger Ödön visszaemlékezései alapján a Gestapo egész egyszerűen besétált újdonsült főhadiszállásukra és két órát adott a vendégeknek arra, hogy elhagyják az épületet, a foglyaikat pedig az alagsorba zárták. Egy évvel később a Vörös Hadsereg, majd az amerikai hadsereg tisztjei vették birtokba, Unger azt írta, hogy

a hallban raktak tüzet, ahol használhatatlan ajtók égtek.

+ 0 kép a galériában + 0 kép a galériában

Az Astoriát sem kerülte el a háború pusztítása: több bombatalálat érte, utolérte „szabadrablás” is, a hotelt a negyvenes évek közepére teljesen kifosztották. Noha Unger az összes családi ékszerüket eladta azért, hogy visszaállítsa a hely régi pompáját – és egyes műtárgyai a szálloda halljában a mai napig megtekinthetőek –, az Astoriát ezután államosították, Ungert pedig elküldték az országból.

+ 0 kép a galériában + 0 kép a galériában

A szálló központi elhelyezkedéséből adódóan fontos szerepet játszott az 56-os események során is, a hetvenes években pedig a hotelről nevezték el a lábánál megnyíló metróállomást. De a kádári titkosszolgálat munkatársainak is helyt adott, akik a 606-os szobából hallgatták le a szomszédos telefonközpontba érkező hívásokat, vagy só- és borsszórók aljára tett diktafonokkal rögzítették a hallban elhangzott beszélgetéseket.

Mindeközben az egykor csak a legvagyonosabb vendégeket fogadó szálló mulatója az akkori „maszekvilág” törzshelye lett: vízvezeték-szerelők, festő-mázolók, kőművesek lepték el a helyet. Így történt, hogy egy időre az Astoriában legjobban fogyó ital a boroskóla lett, italozás közben pedig Máté Péter vagy Cserháti Zsuzsa szórakoztatta a vendégeket.

+ 0 kép a galériában + 0 kép a galériában

A lakosztályról készült képek nem véletlenül lehetnek ismerősek, ugyanis a rendszerváltás utáni legnézettebb magyar film, A miniszter félrelép egyes jelenetei is itt forogtak. A hotel étterme és hallja pedig az HBO legfrissebb magyar sorozatában, A besúgóban is rendszeresen feltűnnek, de a Kossuth Rádió Ki nyer ma? (Játék és muzsika tíz percben) komolyzenei vetélkedőjének is az Astoria földszintje adott otthont.

+ 0 kép a galériában + 0 kép a galériában

A rendszerváltás után a 138 szobás Astoriát a jelenlegi tulajdonos, az idén ötvenéves Danubius Hotels Group privatizálta, nemrég pedig az egyik épületszárny teljes felújításon esett át. Az Astoria Hotel szobái a mai napig fogadja mind az eredeti pompájukat megőrző, mind az új szobáiban a vendégeket, illetve a Hosszúlépés által szervezett hotelbejárás is nyitva áll az érdeklődők előtt.

Címlapkép és fotók: Sebestyén László

The post Fényűzés és boroskóla egy helyen – Budapest legismertebb hotelje belülről first appeared on Forbes.hu.

The post Fényűzés és boroskóla egy helyen – Budapest legismertebb hotelje belülről appeared first on Forbes.hu.