A magyar vállalkozói réteg a globális középmezőnybe küzdötte magát, ugyanakkor a magyarok gondolják a legkevésbé képzettnek magukat a vállalkozásindításhoz. Alig innoválunk, keveset exportálunk, és nem a pénz miatt csináljuk, pedig ezek lennének a növekedés zálogai.

Négy év kihagyás után újra kaptunk adatokat a magyar vállalkozói ökoszisztémáról a világ legnagyobb vállalkozáskutatási projektjének keretében. A Global Entrepreneurship Monitor (GEM, magyarul Globális Vállalkozói Monitor) magyar tagszervezete a Pécsi Tudományegyetem 2016-os kiválása után 2020-ban a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) lett, akik ma mutatták be a 2021 nyarán végzett kutatásuk eredményeit.

Milyen a vállalkozói kultúra?

A 115 országot lefedő kutatás alapján a magyar vállalkozói ökoszisztéma:

a globális középmezőnyben,az Európai Unió átlaga alatt,ugyanakkor a kelet-közép-európai régiós átlag felett helyezkedik el

– foglalta össze az eredményeket Csákné Dr. Filep Judit, a BGE vállalkozásfejlesztési irodájának, a Budapest LAB-nek a vezetője a kutatást bemutató sajtóeseményen.

A szakértői megkérdezések alapján a magyar környezet legnagyobb erőssége a fizikai infrastruktúra, miközben a piacra való belépés és a vállalkozási ismeretek oktatása a leglényegesebb nehézségek közé tartozik hazánkban. Utóbbi elem, az oktatás lehet a legszűkebb keresztmetszet, egyben kitörési pont a hazai vállalkozások számára.

Mik a problémák?

A hazai vállalkozások tevékenységével több gond is akad a kétezer fős lakossági adatfelvétel alapján:

kevesebb mint 2 százalék működik high-tech ágazatokbana vállalkozások több mint 70 százaléka nem innoválés mindössze 16-18 százalék van jelen exportpiacokon.

A Budapest LAB kutatói szerint a lesújtó arányokat a vállalkozásindítás mögötti motivációk magyarázhatják. A megélhetés és a munkalehetőség hiánya ösztönözte a leginkább a magyar vállalkozókat cégük megalapításában, így azonban nem csoda, ha ezek a vezetők nem terveznek innovációkkal. A második leggyakoribb motiváció az volt, hogy a vállalkozás valami lényegeset vigyen véghez, a korai szakaszban lévő cégek csaknem kétharmada említette ezt.

Meglepően kevesen hozták szóba a hatalmas vagyon és a magas jövedelem igényét. Ez akár jó hírt is jelenthet és javíthatja a vállalkozók kapzsiságáról kialakult képet. Ugyanakkor a BGE szakértői óva intettek a korai örömre: szerintük hosszútávon káros a jövedelmi ösztönző hiánya, mivel így a vállalkozóknak sincs érdekükben növekedési pályára állítani cégüket.

A hazai vállalkozói légkör szintén ellentmondásos jellemzőket mutat:

pezsgő vállalkozói élet (minden második ember ismer valakit, aki az elmúlt két évben indított vállalkozást),alacsony kockázatkerülés (a kudarctól való félelem csak minden harmadik embert gátol a vállalkozásindításban,ugyanakkor alacsony lehetőségészlelés jellemzi a hazai hangulatot (a nemzetközi átlagnál kevesebben látnak itthon jó lehetőségeket vállalkozásalapításra),miközben az egész világon nálunk gondolják a legkevesebben azt, hogy rendelkeznek a vállalkozáshoz szükséges tudással és készségekkel.

Mindezek eredményeként a magyar megkérdezettek 10,4 százaléka tervez a jövőben vállalkozást indítani. A korai szakaszban lévő vállalkozási aktivitás aránya (9,8 százalék) alacsonyabb a nemzetközi átlagnál (13,7 százalék). A legalább 3,5 éve bért fizető, úgynevezett bejáratott vállalkozással rendelkezők aránya (8,4 százalék) ugyanakkor meghaladja az átlagot (6,8 százalék).

A borítókép illusztráció. Forrás: Jenny Ueberberg // Unsplash

The post Nem kapzsi a magyar vállalkozó, de ez nem feltétlenül jó hír appeared first on Forbes.hu.