Visszafogja-e az extraprofit adó a banki hitelkamat-emeléseket? Ha a hitel mellett a betéti kamatok is emelkedni kezdenek, akkor a két hatás eredőjeként az extra adó alapját képező marzs is szűkülni fog.

Évi 250 milliárdos különadó

A kormány 250 milliárd forintnyi “extraprofit-adóval” sújtja a bankszektort idén és jövőre. Az indoklás szerint ennek alapja az, hogy a betétekre fizetett és a hitelkamatok közötti különbség, a banki marzs egyre nőtt az elmúlt hónapokban, s ma magasabb, mint a korábbi – hasonló inflációs szintek melletti – években kimutatott marzs. Ráadásul a pénzintézetek a szabad forrásaikat ma magas kamatozás mellett tudják elhelyezni a Magyar Nemzeti Bankban (MNB).

Meglátszik majd a kamatokban az adó?

A money.hu szakértői szerint a válasz egyértelműen nem. A hitelkamatok minden esetben a pénzpiaci kamatszintekhez idomulnak, ezek pedig a jegybanki kamatlépéseket követik. Már csak azért sem érdemes azzal számolni, hogy az extra adó visszafogja az árazást, mivel

az adó mértékének az alapját nem az aktuális piaci marzs, hanem egy korábbi – ma pontosan még nem ismert – időszak adatai alapján számolja ki majd a kormány.

Az eddig érvényben lévő bankadót a pénzintézetek a mérlegfőösszegük alapján fizették, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tegnap egy háttérbeszélgetésen arról beszélt, az új adót a kamateredmények alapján róják majd ki – de egyelőre nem jelent meg a rendelet a részletekkel.

Emiatt az aktuális kamatszintek maximum a jövő évi adómértéket befolyásolhatják. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy az év során a marzsot nagy mértékben alakítja majd az, hogy miként alakulnak a betéti kamatok, ahol már egyértelműen elindult az emelkedés.  

Nem az adó, az infláció mérsékelheti az emelkedést

Emellett természetesen a legnagyobb kamatalakító kérdés, hogy valóban csillapodik-e a következő hónapokban az infláció mértéke. A money.hu szakértői szerint egyértelműen az infláció és ezzel kapcsolatban a jegybank a korábbiaknál mérsékeltebb kamatemelési tervei határozhatják meg azt, hogy a lakosságnak milyen további hitelkamat emelkedéssel kell szembesülnie a következő hónapokban. Ebből a szempontból fontos lesz a jövő keddi kamatdöntő ülés, ahol

az MNB először adhat számot arról, hogy mit jelent az ő olvasatában az, hogy mérsékeltebb kamatemelési ciklusba kezd.

A verseny miatt a remélhetőleg csökkenő jegybanki kamatemelési ütem jó eséllyel továbbra sem egy az egyben kerül majd át a hitelkamatokba. Ha a betéti kamatok is emelkedni kezdenek, akkor a két hatás eredőjeként az extra adó alapját képező marzs is szűkülni fog.

Eltérő ütemű drágítások

A bankoknál ráadásul eltérő időben nyúlnak hozzá a kamatokhoz, épp ezért továbbra is érdemes a hitelfelvétel előtt körülnézni. A Magnet Bank március után 2 hónapot várt a újabb kamatemeléssel, a május 23-tól befogadott Stabil Ötös hitelek kamata 1,73 százalékponttal a Stabil Tízes hiteleké 0,87 százalékponttal emelkedett, s módosított az igénylési összeghatárokon is. A lealább 20 millió forintos kölcsönt igénylő ügyfelek 8,17 százalékos kamaton kaphatnak most 10 évre fixált törlesztőrészlet mellett kölcsönt a banknál.

A K&H Banknál ugyanakkor idén már harmadszor nyúlt a lakáshitel kamatokhoz, az áprilisi 30-90 bázispontos emelést követően most egységesen 0,75 százalékos kamatemelést hajtott végre a bank. Minősített fogyasztóbarát lakáshitelnél a legkedvezőbb, K1 kategóriában 5 éves fixálás mellett 7,54 százalék a legjbb ajánlat, a legtöbbet, 9,9 százalékot a leggyengébb minősítést kapó (K6) ügyfelek fizethetik, ha 15 évre fixált kölcsönt vesznek fel – itt a hitelkamat 9,95 százalék.

Az Ersténél megtörtént a korában már bejelentett kamatemelés. Az 5 és 10 éves kamatperiódusú ügyletek 60, a 15 évre fixált kölcsönök kamata 50 bázisponttal emelkedett.

The post Meglöki vagy visszafogja majd a hitelkamatokat az új különadó? appeared first on Forbes.hu.