Egy karibi, legjobb nőkkel végigszexelt luxushétvége sem képes annyit adni, mint a heroin nyújtotta három perc flash – ezt mondja Szabó Győző, aki ennek ellenére letette a drogot, írt egy bestsellert, amiből 2021 egyik legnépszerűbb magyar filmje született meg. A Valami Amerikával befutott színész egyszerre volt képes megnevettetni és elgondolkodtatni a Forbes Legyél jobb!-nap közönségét. Éppen ma 22 éve tiszta. Van azért drog, amiről nem akar lemondani, de ebben nem lát semmi ördögtől valót.

Délután négy körül már a közönség is fárad, nehéz egy egésznapos eseményen folyamatosan fenntartani a figyelmet. Szabó Győző megérkezése a Forbes Legyél jobb!-napjának színpadára késő délután azonban gyorsan visszahúzta mindenki figyelmét.

Az őszintesége a másokon gyakran érezhető nagyotmondási viszketegség nélkül nagyon tud ütni.

Átlagember

A függőségek előtt arról beszélgetett Topolay Gáborral, a Forbes újságírójával, hogy sok szempontból mennyire nem különleges életet él – és hogy nehéz is lenne sztárként élnie, hiszen azok Magyarországon eleve nincsenek.

„Nem gondolom, hogy egy méterrel a föld fölött kellene járnunk. Viccelődtem már azon, hogy csinálok egy videót, amiben magánrepülővel meg playmate-ekkel mutatom be a high life-ot, utána meg egy olyat, amiben a valós mindennapjaimat. Kiviszem a szemetet reggel, elviszem a kutyát sétálni, szöveget tanulok” – mondja Győző, hozzátéve, természetesen előfordul, hogy odamennek hozzá az utcán, mert felismerik, és ezt sok pályatársával ellentétben egyáltalán nem bánja.

Lehet valaki introvertált, de miért csinálom az egészet, ha nem ezért? A nézőknek akarok adni valamit a filmekkel. Hiba lennem elutasítanom bárkit is.”

Elmondása szerint egyszer fordult elő, hogy valaki túl sokat ivott, és már le kellett állítania túlzott haverkodását. „Megmondtam neki, hogy most kicsit pihenjen.”

Semmit nem hagy ki

Alaposan figyeli a környezetét, tulajdonképpen elemzi az embereket. Ez a tulajdonsága jól jön a filmszerepeihez.

„A részletekből szeretek építkezni. Itt van például ez az üveg. Másképp inna belőle, aki szomjas, aki öngyilkosságra készülve a gyógyszereket veszi be vagy aki cukorbeteg. Sokféleképpen lehet belőle inni, és én így közelítek a szerepeimhez. Aki beül a kocsijába, elmegy a színházba aztán haza, vagy egyáltalán nem érintkezik senkivel, az ezt mind kihagyja.

És én nem akarok kihagyni semmit. Semmit!”

Húsz éve tiszta

Szabó Győző hosszú szerhasználat után 2000. május 28-án heroinozott. Ezt így, napra pontosan tudja.

„Akkor nem tudtam, hogy az lesz az utolsó. Amikor azt mondjuk, hogy heroinista vagyok, az azért van, mert az addiktológia szerint nincs gyógyult drogos, csak szüneteltetve van a szerhasználat. De azt is tudom, hogy ha egy kupac heroint kiszórnál elém, akkor sem nyúlnék hozzá, mert nagy a tét. Húsz éve is az volt – az életem –, és most is az” – mondja.

Szerinte azonban „valamit át kell emelni a függőségből”, ezért most leginkább az adrenalinlöketekre és a sportra koncentrál (bár a kivetítőn megállapította magáról a pluszkilóira célozva, hogy „délben talán a kelleténél eggyel több csirkeszárnyat ettem meg”), a mértékkel fogyasztott alkoholról pedig nem akar lemondani.

„Megiszom a magamét. Van, hogy egy üveg bort is megiszom, de olyan este nincs, hogy ne igyak meg egy pohárral. Erre szokta mondani Zacher Gábor, akivel közös előadássorozatunk van, hogy rendszerint lerombolom, amit ő egy óra alatt felépít. Mert szerinte naponta egy pohár bort meginni már alkoholizmus. Szerintem meg nem. Nekem az jár.”

Szabó Győző és Topolay Gábor a Forbes Legyél jobb!-nap színapdán. Fotó: Fekete Csaba

Mit hagyott fel a heroinnal?

A heroin az egyik legaddiktívabb kábítószer, amely ezzel együtt eufórikus élményeket ad használójának – éppen ez benne az egyik legnagyobb veszély. De bőven van más is, főleg, ha valaki igazi junkie módjára áll hozzá.

„Mindig intravénásan használtam a heroint. Emiatt le lehet nézni, de vállalom. Hál’ istennek soha nem kaptam el semmilyen betegséget.”

Lejönni a heroinról pedig kimondhatatlanul nehéz.

„Benyomod a heroint, jön a két-három percig tartó flash. Brutál, elmondhatatlan dolog. Aztán jön egy több órán keresztül tartó eufória, mert nincs dülöngélés, kontrollvesztés, nem mondasz hülyeséget.”

A színész egy hasonlattal érzékeltette, mit hagy el egy heroinista a szerhasználat abbahagyásával.

„Egy nagyon jó barátom elvisz egy karibi nyaralásra az ország öt legjobb nőjével. Együtt töltjük a péntektől vasárnapig az időt, homárt eszünk, koktélokat iszunk, végigszexeljük a hétvégét – ez nem tud annyit adni, mint az a három perc flash. Ez nagyon durva. Értsétek, mi az, amiről az ember lemond, és soha többé nem akarja csinálni. Értitek ezt a kettősséget?”

Később azt is elmondja, hogy a leszokása Csernus Imre segítségével, (aki szerinte élőben „még sokkal rosszabb”, mint az a tv-n keresztül látszik) valóban az életét mentette meg. Ahogy a Valami Amerika is – a stáb ugyanis gyakorlatilag arra várt, hogy ő kijöjjön az elvonóról.

Győző, te hülye vagy?

A Toxikomában megírt, majd a Molnár Áron által filmvásznon is megformált Szabó Győző azonban a színész szerint sokkal keményebben élte meg az elvonási tüneteket, mint az a könyvből vagy a filmből átjön.

„Mindkettő kutya fasza ahhoz képest, amit valójában a drogos, beállt, cuccos junkie világban végigcsináltam”

– mondja erről. Ha még valakinek meghozta volna a kedvét a kábítószerezéshez a heroinos élmények ecsetelése, azt gyorsan lerombolta az elvonón szerzett tapasztalataival.

„Izomrángások, a hideg pulyka állapot, amikor egyszerre ráz a hideg és izzadsz, ízületi fájdalmak, fejfájás, hányinger, fosás és minden egyéb. Brutális, mindez három héten keresztül. Aztán minden harmadik másodpercben fel akarod hívni a dealered, mert nem bírod tovább” – eleveníti fel az emlékeit.

Volt, hogy bezárta magát és az ablakon dobta ki a kulcsot, vagy épp ő maga mászott ki az ablakon, miután kitörte. És előfordult az is, hogy felhívta a dealerét, hogy még véletlenül se adjon neki anyagot. Akkor sem, ha könyörög.

„Győző, te hülye vagy? Ne adjak neked cuccot? Én ebből élek” – hangzott a színész szerint a válasz a dealerétől. Egyébként kettő is volt neki, mindkettőt meg tudta volna fojtani egy kanál vízben, de hát tőlük jött a cucc, ez pedig nagyúr.

A három hét kibírása után azonban már „csak” pszichés sóvárgás van. Ha ekkor hívja fel a függő a dealerét, hogy újabb adagot toljon be, „akkor kész, visszadobtad magad a startmezőre”.

Végül minden drogfüggőnek adott egy tanácsot a leszokás elkezdéséhez.

„Semmit nem ér, ha bedobnak a mentőbe és kórházba visznek, az semmit nem ér. Be kell magadnak vallanod, hogy heroinista vagy. Vagy azt, hogy alkoholista, szexfüggő vagy bármi vagy”

– mondja. A tapasztalat azt mutatja, a leszokáshoz vezető úton a Toxikoma elolvasása vagy megnézése akár el is indíthat függőket.

„Volt egy srác, később be is mentem hozzá a kórházba. Ő miután kijött a moziból egyből ment az elvonóra.”

The post Szabó Győző: A Toxikoma semmi ahhoz képest, amit én az elvonón tényleg átéltem appeared first on Forbes.hu.