Rákos megbetegedések gyógyítását, a trombózis megelőzését és a gyermekek idegrendszeri fejlődését is segítheti a Stockholmban rendezett EIT Health Summit pitchversenyén prezentáló kilenc startup. Helyszíni riport a Catapult fináléjáról.

Május vége, délután két óra – a stockholmi Karolinska Institutet nagyelőadójában ülünk, az EIT Health Summit kékes-lilás modern díszletébe fényjátékkal kísérik a kilenc fiatal startuppert. Nem csak azért jöttek, hogy nyerjenek: kiváló alkalom mindegyik CEO számára, hogy megmutathassa magát a legnagyobb egészségügyi-gyógyszeripari fejesek és intézményi befektetők előtt. Az EIT Health által évente megrendezett Catapult programban ugyanis eddig nagyjából 230 startup gyűjtött közel 550 millió eurónyi tőkét. Emellett a több tízezer eurós jutalmak eltörpülnek (az elsőnek 40, a másodiknak 30, míg a harmadiknak 20 ezer euró üti a markát) – bár itthon azért még egy kezdő magvető löketnek is nevezhetnénk a fődíjat.

Mi a közös a színpadon lévő fiatalokban? Mindannyian izgatottak. Mindannyian hisznek abban, hogy az ő megoldásukkal jobbá lehet tenni az emberek életét, És mindannyian megváltoztathatják az egészségügy jövőjét. Mutatjuk, hogyan.

A rákot a sejten kívülről, a sebeket kukacokat imitálva gyógyítanák

A spanyolországi San Sebastianból érkező, a biotech szekciót nyitó Onena Medicines egy szomorú statisztikával kezd a színpadon: a rákos megbetegedések gyógykezelésének kétharmada nem működik, és ami hatásos, azzal is nagy valószínűséggel vissza kell térni folyamatos monitorozásra. Az Onena mesterségesintelligencia-platformjával kombinálva a daganatot nem közvetlen módon támadja: inkább azt vizsgálja, mi az, amiért életben maradnak a sejtek. Kutatásaik során több növekedési fehérjét azonosítottak, amik a rák szervezeten belüli túléléséért és megnagyobbodásáért felelnek. A fehérjék aktivitását meggátolva biztató eredményeket értek el mellrákosok és agydaganatosok között, de a vastagbélrákosokra is koncentrálnak. A startup Series A körnél tart, a második szintű klinikai tesztelésre gyűjt pénzt.

Hasonlóan és ugyanabban a témakörben prezentál a Sideros is: 2040-re 16 millió rákbeteg fog meghalni évente, ennek szeretné a francia startup elejét venni. Módszertanilag az Onenánál látott hozzáállás a nyerő náluk is – a sejtet kívülről támadják, ugyanis észrevették, hogy a rákos sejtek vasfüggők. Az ironomicyn nevű anyagot a vason keresztül juttatják be a ráksejtekbe, ami így a daganatot öli, és biomarkerekkel segítik a visszaesések felismerését. A Sideros szintén Series A-nál tart, egymillió eurót már kaptak magvető körökben. Ehhez várnak 10 milliót, hogy a fejlesztést és a szabályozási akadályokat sikerrel vehessék.

A Solascure az Aurase géllel segítené a sebek gyógyulását. Fotó: SolasCure

Az Egyesült Királyságból érkező Solascure más területen aktív: az életminőséget (és az életet) fenyegető krónikus sebeket gyógyítaná. Ezek a sebek általában nem külső behatás eredményeként jelentkeznek, hanem valamilyen betegséghez kapcsolódnak és gyógyításuk meglehetősen nehéz. A cambridge-i csapat a lárvák jótékony hatását figyelte meg a krónikus sebek esetében.

„De ki akar lárvákat a sebére pakolni?” – teszik fel a kérdést.

A SolasCure sikeresen izolálta és klónozta azt az enzimet, amit a kukacok természetes módon állítanak elő, ezzel pedig egy, a sebekre kenhető gélt akarnak a piacra dobni. Ehhez már közel 20 millió euró tőkét kaptak intézményi és angyalbefektetőktől.

Órákat rövidítenének a hosszú folyamatokon

A medtech szekciót a Leuko nyitja. Egyes betegségekre alkalmazott gyógyterápiák, például a kemoterápia egyik mellékhatása is az immunrendszer elnyomása, emiatt pedig folyamatos vérvételek, fehérvérsejt tesztelés szükséges. A Leuko Pointcheck gyártmánya ezt a napi vérvétel nélkül tudja megtenni: mesterséges intelligenciát használó képalkotási technológiája az ujjbegyeknél „fotózza be” a fehérvérsejteket. Eddig közel 2,4 millió dollár befektetést kapott a bostoni startup.

A Leuko találmánya, a PointCheck. Fotó: Leuko

Az írországi Luminate szintén a rákbetegek életét könnyítené meg. A kemoterápia egyik velejárója a hajhullás, a startup által fejlesztett sapkaszerű szerkentyű azonban a kemó előtt és közben használva „lokalizált mikrovaszkuláris kompressziós terápiát” alkalmaz a fejbőrön, ami jelentősen csökkenti a hajhullás veszélyét. Az ötmillió eurós magvető kör után lévő csapat a színpadra lépő startupok közül azon kevesek egyike, akik D2C alapon működnek, azaz egyből a fogyasztónak értékesítik a terméket.

A német Thinksono az ultrahangos vizsgálatok „demokratizálásának” álmával léptek a részt vevő intézményi befektetők elé. Statisztikáik szerint a mélyvénás trombózis (a lábakban jelentkező vérrög, ami később a tüdőbe jutva tüdőembóliát, hirtelen halált okozhat) ultrahangos kivizsgálása 6 órától akár 24 óráig is tarthat, ami halálos következményekkel is járhat –

ha a diagnózis a vérrögök tüdőbe jutása után érkezik, jelentősen csökken a betegek esélye a teljes felépülésre.

A Thinksono kis szerkentyűje egy telefonos appal összekötve azonban mindössze 15 percre rövidíti ezt a folyamatot. Mesterséges intelligencia, kibővített valóság, SaaS üzleti modell – a legszexibb startup-kulcsszavakkal dobálóznak a színpadon. Eddig több mint 3 millió euró tőkét kaptak.

Digitális tüdőklón és tabletes játék

A digitális megoldások szekcióját a francia Azmed nyitja, ők a radiológusok röntgenfelvételekkel eltöltött idejét csökkentenék a kétharmadára. A szintén mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftveres termékük, a Rayvolve képes felismerni az egyszerűbb röntgenfelvételeken a töréseket, így a radiológusok a sokkal bonyolultabb, komplexebb felvételekre koncentrálhatnak. A Rayvolve a pontosságot is segíti: a prezentáció szerint a diagnosztikai hibákat közel négyötödére csökkenti. A párizsi startup eddig 1,3 millió dollárt vont be korábbi tőkebefektetési köreiben.

Játszva fejlesztenének. Fotó: Brightlobe

Mesteri prezentációval készült a Brightlobe, a gyermekek központi idegrendszeri fejlődését tabletes játékokkal felmérő és segítő startup egyből az érzelmekre hat. A viselkedési gyermekgyógyászatot előtérbe helyező csapat szerint a szülők általában nem férnek hozzá személyre szabott, jó minőségű eszközökhöz és szolgáltatásokhoz, hogy a gyermekeik fejlődését segítsék – ami a megnövekedett otthoni vagy iskolai kihívások esetén jelentős probléma is lehet. A lehetséges fejlődési csúszások korai felismerése azonban kritikus fontosságú, de akár évekbe is telhet a diagnózis egy-egy gyermek esetében.

A Brightlobe ehhez egy Kai’s Sanctuary nevű játékot, valamint egy Development+ nevű platformot fejlesztett.

Az előbbi egy interaktív, történetmesélő játékban ismerteti meg a gyerekekkel a mindfulness, jóga és egyéb jótékony hatású praktikák gyakorlatait, míg az utóbbival a szülők követhetik a gyerek képességeit és fejlődését. A londoni startup eddig közel 580 ezer font tőkét vont be intézményi befektetőktől.

Digitális tüdőklónnal könnyítenék meg az orvosok döntését. Fotó: Ebenbuild

A német Ebenbuild zárja a szekciót és magát az eseményt is. A startup talán az egyik legkülönlegesebb megoldást hozta Stockholmba: tüdőkről készítenek digitális klónokat, hogy megkönnyítsék az orvosok döntéseit.

A tüdő ugyanis – ahogy ők mondják – egy feketedoboz, külső vizsgálatokkal, röntgenekkel nem látni róla precíz felvételeket,

így az orvosok jobbára sokszor csak „találgathatnak”, milyen hatása van egy-egy kezelésnek ARDS esetén (acute respiratory distress syndrome vagy akut légzési distressz szindróma, azaz több háttérok miatt kialakuló tüdőkárosodás okozta hirtelen, gyorsan romló légzési elégtelenség). Az Ebenbuild a CT-ket szintén mesterséges intelligenciával, fizika alapú algoritmusokkal és képfeldolgozási technológiákkal elemzi, hogy a páciens tüdejének mesterséges ikertestvérét megalkothassa. Az orvosok ezeken az ikertestvéreken demózhatják a különböző kezeléseket.

A varázsszó: szabadalom

Az egészségügyi fókuszú pitchverseny érdekes, visszatérő különbségeket mutatott az „általános” startupszemlékkel szemben. Mivel a szektorban kiemelkedő fontosságú a folyamatok, találmányok és gyógymódok szabadalmakkal való védelme, itt is azok a csapatok voltak különösen meggyőzőek, akik demonstrálni tudták, milyen területeken élveznek jogi védelmet termékükre vagy szolgáltatásukra. Volt, aki öt szabadalmi jogról is beszélt, a kukacenzimet izoláló Solascure például azt is kiemelte, hogy az enzimen kívül a gyártási folyamatra is sikeresen nyújtottak be védelmi kérelmet, ezzel pedig tízszer hatékonyabban tudják gyártani a sebeket gyógyító géljüket – így védik magukat a versennyel szemben.

Itt a first mover advantage, azaz a piaci elsőség bizony nem mond sokat: vagy jól körbebástyázod magad szabadalmakkal, vagy jön egy ügyesebb, gyorsabb, tőkeerősebb csapat, aki pillanatok alatt lekopizza a megoldásod, hiába te mozdultál először.

Kiemelkedő hangsúlyt kapott még a csapatok összetétele és előélete. Minden startupnál nézik, kik a founderek, az egészségügyben ez csak felnagyítódik: a tudományos háttér előfeltétele alapvető, és minél jobb intézményből, minél nagyobb kapcsolati hálóval, valamint gyakorlattal érkezik valaki pitchelni, annál nagyobb az esélye, hogy sikerrel jár. Az már pedig a Catapult program sajátossága, hogy itt valós track recordról beszéltek a színpadon: bizonyított kutatások sorakoztak fel szinte mindegyik jelölt előtt.

Így tudták a nyertesek – a medtech szekcióban a Leuko, a digitális megoldások szekciójában az Ebenbuild, valamint biotechben a Solascure – a szakmai zsűrit megoldásukkal, szabadalmaikkal és csapatukkal lenyűgözni Stockholmban.

The post Kilenc startup, ami megváltoztathatja az egészségügy jövőjét appeared first on Forbes.hu.