A magyar kormány kiemelt figyelme beérni látszik a BMW-projektnél, legalábbis a gyár jövőjének részletei alapján, de ez valószínűleg még mindig jobban megéri a németeknek, mint nekünk. Elmentünk az alapkőletételre, ahol sok konkrétum nem hangzott el (még ha kérdeztük sem), de számos prominens szereplő megmutatta magát, hogy jelezzék a projekt presztízsértékét. A BMW-projekt összefoglalva.  

Szerdán letették a debreceni BMW-gyár alapkövét, olyan notabilitások részvételével, mint Szijjártó Péter külügyminiszter, Kósa Lajos, Pósán László, Tasó László és Tiba István országgyűlési képviselők, valamint Papp László, Debrecen polgármestere. A projekt kétéves csúszásban van, a 2023-ra tervezett átadás 2025-re módosult, de valóban egy kiemelt elektromobilitási projektjét indítja el nálunk a BMW, és ez lesz a német autógyártó első zéróemissziós üzeme is.

Több ebből BMW-gyár: nem szólt előre a müncheni központ a magyaroknak, hogy elhalasztják a debreceni gyárépítést

Az eddigi idővonal: 

2018 nyarán jelentették be, hogy közel két év tárgyalási folyamat után aláír a BMW Csoport és a magyar kormány, Debrecenben épülhet meg az új gyár. 2018 őszén alá is írtak, és elindult a toborzás a pozíciókra, a gyár 1000 új munkahelyet teremt.2019-ben a terület a BMW Csoport tulajdonába került, miután a magyar állam teljesítette (vagy teljesíteni fogja) a vállalt infrastruktúra-fejlesztéseket az építkezés megkezdése előtt (ezek részleteiről később).Az eredetileg 2023-ra tervezett átadás 2025-re módosult a covid miatti kapacitáscsökkenés és átcsoportosítások miatt.

Debrecenben a BMW Csoport egy teljes értékű autógyárat épít fel, présüzemmel, karosszériaépítő részleggel, fényezőműhellyel és összeszerelő csarnokkal. Az üzem a debreceni Északnyugati Gazdasági Övezetben, négyszáz hektáron épül fel, és egy százhektáros beszállítói ipari park is csatlakozik hozzá. A debreceni gyár lesz az első, ami a BMW elektromos átállásának új modellgenerációját, a Neue Klassét gyártja majd, ez termék és termelési rendszer tekintetében is újdonság. Az üzem teljes kapacitása elérésekor évi 150 ezer autót fog gyártani.

Ezekből a tervekből egyelőre nem sok látszik a helyszínen, a hatalmas területen daruk és kamionok szorgoskodnak.

Ugyanakkor a cég hivatalos közlése szerint az építkezés a tervezett ütemben halad, a mostani ütem a központi irodaépületet, a képzési központot, az adatközpontokat és további infrastrukturális épületeket érint. A termelőlétesítmények építését is idénre tervezik.

Az első zéróemissziós BMW-gyár

Az új üzemben sem kőolajat, sem földgázt nem fognak használni, az üzem működéséhez szükséges villamos energiát pedig kizárólag megújuló energiaforrásokból fogják előállítani. Más innovatív technológiákat is rendszerbe állítanak majd, a fényezőműhelyében nem gázkemencék szárítják majd a fényezéseket, hanem egy új, elektromosan működtetett technológia. A marásból és préselésből származó fémhulladékokat és reszelékeket például további felhasználás céljából újrahasznosítják. A hűtési folyamatok során keletkező hulladékhőt a belső terek és a vezetékes víz fűtésére használják fel.

A debreceni BMW-gyár látványterve. Ebből egyelőre nem sok minden látszik a valóságban.

Szijjártó is (kampány)beszédet mondott 

„A magyar gazdaság gerincoszlopának tartjuk az autóipart” – kezdte a külügyminiszter az alapkőletételen tartott beszédét.

Szerinte a BMW-vel való együttműködés a sikeres magyar gazdaságpolitikának köszönhető, méltatta az egykulcsós adórendszert, a 119 milliárd eurós exportteljesítményt és a munkanélküliség visszaszorítását, majd hozzátette, hogy a gyár működése a hosszú távú gazdasági növekedést fogja biztosítani, ami a mostani világgazdasági környezetben különösen megbecsülendő. Nem mulasztotta el megemlíteni a „nehezen félreérthető felhatalmazást”, amit a kormány a választáson kapott, és azzal nyugtatta a jelenlévőket, hogy a „kormány olyan politikai stabilitást nyújt, amire lehet építeni.” 

„Amit az önkormányzat és a kormányzat részéről meg lehet tenni a siker érdekében, azt mi maradéktalanul teljesíteni fogjuk”

– zárta a beszédét Szijjártó.

Milan Nedeljkovic, a BMW Csoport globális igazgatóságának termelésért felelős tagja az esemény utáni zárt sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy 2035-re az eladásaik felét várják teljesen elektromos modellekből, ez jelenleg 10 százalék körül van teljesen elektromos és hibrid modellekből összesen. 

Szijjártó magyar politikát méltató beszéde miatt a Forbes.hu megkérdezte Nedeljkovicot, mi a BMW álláspontja a Magyarország ellen folyó EU-s jogállamisági eljárás kapcsán, de Nedeljkovic azt mondta, „nem akar spekulálni az ország politikai helyzetéről.”

Tényleg sok mindent megtettek a BMW kegyeiért 

A BMW-projekt az egyik legnagyobb futó presztízsprojekt az országban, a magyar kormány pedig mindent megtett, hogy elnyerje azt. 2021 nyarán nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították a beruházást, amire eddig összesen 150 milliárd forint körüli összegeket különített el a központi költségvetésből, dacára annak, hogy végső soron ez a német cég egy magánberuházása. A G7 gyűjtése szerint a gyár körüli gazdasági övezet kialakítására eddig 126 milliárd forintot fordítottak, tételesen:

44,1 milliárdot közútfejlesztésre,71,6 milliárdot vasúti fejlesztése,valamint 10 milliárdot közműfejlesztésre.

Mivel úthálózatokról, infrastrukturális fejlesztésekről van szó, ezek nem kizárólag a BMW javát szolgálják, a projektek időzítése azonban mindenképpen. Ha nincs a BMW, nem biztos, hogy  covidválságban, inflációban és az építőipari árak csúcsra járatása mellett belevágtak volna ekkora kaliberű fejlesztésekbe. A teljes beruházás költségvetése 1 milliárd eurót, azaz mai árfolyamon számolva 395 milliárd forintot tesz ki. 

Mindeközben a jegybank kalkulációi szerint a teljes kapacitáson pörgő BMW-gyár 0,5 százalékkal fogja megdobni a magyar GDP-t. 

Minden fontos ember egy helyen. Balról jobbra: Hans-Peter Kemser, a debreceni gyár igazgatója, Milan Nedeljkovic igazgatósági tag, Szijjártó Péter külügyminiszter és Papp László, Debrecen polgármestere. Fotó: BMW Csoport

Ismerős nevek a közbeszerzéseknél 

Az állam kipróbált nevekre bízta a gyárat övező gazdasági területek kiépítését.

A negyedik leggazdagabb magyar, Szíjj László cége, a Duna Aszfalt 8,6 milliárd forintért végzi önkormányzati utak útépítési, csapadékelvezetési, valamint szennyvíz-és vízvezeték építési munkáinak első ütemét a gyár környékén, valamint 1,8 milliárdért autó-és bicikliutat is épít.A Garancsi István fő érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt. 22 milliárd forintért végez földmunkákat,Mészáros Lőrinc pedig 54 milliárd forintért épít vasutat a gyárhoz.

Borítókép: Hans-Peter Kemser, a debreceni gyár igazgatója, Milan Nedeljkovic igazgatósági tag, Szijjártó Péter külügyminiszter és Papp László, Debrecen polgármestere időkapszulát helyeznek el a debreceni BMW-gyár alapkőletételi ünnepségén.

The post BMW-gyár: tényleg presztízsprojekt, de a reálisnál jóval többet költött rá a magyar állam appeared first on Forbes.hu.