4,5 billió dollárral járulhat hozzá a globális gazdasági növekedéshez 2030-ig az átállás a körkörös gazdaságra. Ez olyan zöldülés, amelynek azok is örülhetnek, akik eddig attól féltek, hogy a klímaváltozás elleni harc lemondásokkal jár. A körkörös gazdaság nemcsak zöldebb, hanem jobb minőségű életet is ígér.

A városokat van miért ostorozni a környezetterhelő hatásuk miatt – ezt egy másik, a bécsi Smart City Summit egyik előadásáról írt beszámolónkban már körüljártuk. Elég csak arra gondolni, hogy világszerte a városok felelősek a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok 60 százalékáért, a természeti erőforrások felhasználásának 75 százalékáért, a szilárd hulladék 50 százalékáért, illetve a károsanyag-kibocsátások 40 százaléka a városok bővüléséhez és építkezésekhez köthető. Ezek a számok különösen megdöbbentőek, ha arra gondolunk, hogy a bolygó felületének mindössze két százalékát foglalják el városok.

Több ebből A jövő városának vissza kell vennie a tereit a betontól

Mivel hetente átlagosan másfél millió új városlakó él a Földön, a fenntarthatóbb jövőről is kénytelenek vagyunk ezzel a realitással számolva gondolkozni.

Az egyre nagyobb városok azonban a gondok mellett lehetőségeket is rejtenek magukban a klímaváltozás elleni harcban. Hatalmas erőforrásokat koncentrálnak, amelyeket a zöld ügy érdekében is fel lehet használni.

Város = lehetőség

„A városokban meglévő források, tőke és tehetség az innováció melegágyává teszi őket” – kezdte előadását Bécsben Marlene Johler, a Mindx körkörös gazdasági tanácsadással foglalkozó startup alapítója.

Ha környezetvédelemről van szó, a városok inkább hátráltató tényezőként szoktak a legtöbbek eszébe jutni. Holott számos körkörös gazdasági modell megvalósítása éppen a városok adottságai miatt lehetséges.

De mi az a körkörös gazdaság?

„Jelenleg lineáris gazdasági modellben gondolkozunk. Vagyis erőforrásokat aknázunk ki, ebből termék lesz, rövid ideig használjuk, aztán a szemétbe kerül. Ez elég egyértelmű problémákhoz vezet: nagy mennyiségű hulladékhoz és üvegházhatású gázok termeléséhez”

– magyarázza Johler.

A különbséget a lineáris és a körkörös gazdaság (circular economy) között ezzel a képpel személtethető a legjobban.

Kép: Call to Change / Facebook

Ami talán meglepő lehet – bár egyáltalán nem újdonság, régóta foglalkoznak vele különböző cikkekben – hogy a sokakat elégedettséggel eltöltő szelektív hulladékgyűjtés az újrahasznosítással környezetvédelmi szempontból messze nem a legjobb megoldás. Elsősorban azért, mert ezzel nem akadályozzuk meg a hulladéktermelést.

Johler egy telefon példájával magyarázta, hogy minden termék élettartama leírható az alábbi folyamattal:

Nyersanyagbeszerzés -> alkatrészgyártó -> telefongyártó -> eladó -> vásárló -> hulladék.

Ha zöld módon akarunk eljárni a telefonunk használatakor, a feladat egyszerű: minél többször, minél kisebb ugrásokat kell tennünk a fenti folyamatban visszafelé, hogy aztán újra használatban lehessen a készülék.A legjobb tehát az, ha a telefont minél tovább használjuk, javítgatjuk. Ezek után, amennyiben jó állapotban van vagy abba hozható, a boltba visszük vissza, ahol újra értékesítik. Ezáltal egy újabb életciklust kezd a telefon, tehát nem hulladék lesz belőle. Meg persze simán oda is adhatjuk valakinek, nem kell állandóan a hasznot lesni!Nagyobb ugrás visszafelé – ezzel pedig több erőforrás használata –, ha a termékgyártóhoz kerül tőlünk a telefon, ahonnan kicsit helyrepofozva, felfrissítve kerül a piacra.Ehhez képest még egy ugrás visszafelé, ismételten több erőforrás használatával, amikor az alkatrészgyártó a még használható anyagok felhasználásával, újraszabásával átalakítja a terméket, így kerülhet az ismét a piacra – vagyis újrahasznosítva és nem újrafelhasználva lesz.

Johler azt mondja, „félreértés ne essék, nem vagyok az újrahasznosítás ellen. De csak akkor tegyünk így, ha minden azt megelőző lépésen túl vagyunk.” Már csak azért sem jó, ha rögtön újrahasznosítani akarunk egy technológiai terméket, mert az ezekben található anyagok egy része erre nem alkalmas – tehát a legjobb szándék ellenére is szemét lesz egy részéből.

„Ráadásul a >>recycling>downcyclinggal