Dmitrij Rogozin régóta meghatározó szereplője az orosz politikának és űrszektornak, de csak az elmúlt években vált ismertté Nyugaton. Neve az ukrajnai háború kirobbanása óta a magyarországi sajtóban is egyre gyakrabban tűnik fel. Az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkoszmosz) feje előszeretettel szúr oda közösségi oldalán az Egyesült Államoknak vagy a SpaceX-nek, de olyan üzenetet is megfogalmazott már, ami az egész világ számára aggasztó lehet.

Egy állami űrhivatal vezetőjétől mindez szokatlan, az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatalnál (NASA) például elfogadhatatlan lenne, ha az igazgató ily módon nyilvánulna meg.

A Roszkoszmosz azonban napjainkra egyre távolabb sodródik a szakmaiságtól: az orosz űrtechnológia leszakadóban, az űrkutatás nem képes jelentős sikereket felmutatni, Vlagyimir Putyinnak pedig látszólag nincsenek komolyabb tervei a világűrben.

Ehhez igazodva Rogozin sem éppen az a fajta karakter, akit el tudnánk képzelni egy demokratikus állam űrprogramjának élén. Életútját megvizsgálva egy tapaszalt, Putyinhoz végletekig hűséges politikus alakja rajzolódik ki. Az, hogy milyen űripari szakember, a rendszer szempontjából másodlagos kérdés.

Út a Roszkoszmoszhoz

Rogozin 1963-ban született Oleg Rogozin, a szovjet védelmi ipar és hadtudomány kiemelkedő alakjának családjába. Újságírói, majd gazdasági diplomája megszerzése után részt vett az 1990-1992-es transznisztriai háborúban a szakadárok oldalán – Moldovában 2017-ben persona non gratának nyilvánították.

Nacionalista politikusként karrierje az 1990-es évektől élesen emelkedett felfelé: 1997 és 2007 között az Állami Dumában – az orosz alsóházban – töltött be különböző tisztségeket, 2003-ban pedig részt vett a Rogyina nacionalista koalíció létrehozásában. Egyes vélemények szerint a párt a Kreml projektje volt, célja pedig a nacionalisták szavazatainak becsatornázása lehetett. 2008 és 2011 között Oroszország NATO-követeként tevékenykedett, ezen időszak alatt már nemzetközileg hírhedté vált stílusa miatt. Az ukrán és a grúz NATO-csatlakozás heves ellenzőjeként lépett fel, brüsszeli irodájának falán egy Sztálin-kép lógott.

2011-ben Putyin miniszterelnök-helyettese lett, ezt követően főként harcászathoz és űriparhoz köthető feladatokat látott el. Két doktori címet is elnyert, egyet háborúfilozófiából és -elméletből, egyet pedig hadipari-mérnöki területen.

2018-ban nevezték ki a Roszkoszmosz élére, amelyet azóta is vezet. Az orosz űrprogram lebonyolításáért felelős szervezet küldetése a NASA-éhoz képest kevésbé tudományos, inkább ipari jellegű. Rogozin maga is részt vett a szervezet 2013-ban kezdődő átstrukturálásában, 2016-ban az állami ügynökségből állami vállalatot hoztak létre.

Ilya Filatov / Russian Presidential Press Offic / Sputnik / AFP Vlagyimir Putyin hallgatja Dmitrij Rogozint a Vosztocsnij űrrepülőtéren 2021. szeptember 4-én.

Oligarchák között

Nem kérdéses, hogy a Roszkoszmosz igazgatója Putyin egyik legfőbb szócsöve és rendszerének egyik nagy haszonélvezője. Rogozin a Twitteren viszonylag sok nyugati felhasználóhoz ér el: rendszeresen politizál, támadja az orosz rezsim ellenségeit, illetve terjeszti a Kreml propagandáját.

„Egyáltalán nem lep meg, hogy elvállalta ezt a szerepet” – mondta Greg Autry, aki a NASA ellenőrző csoportjának tagja volt a Trump-adminisztráció kezdetén. „Rogozin egyértelműen nagyon szorosan kötődik Putyinhoz és az oligarchák belső köréhez” – tette hozzá.

Alekszej Navalnij, az orosz ellenzék vezéralakja korrupcióval vádolta meg a veterán politikust, valamint azzal, hogy hatalmas állami fizetést vesz fel és luxuséletmódot folytat. A jelenleg börtönbüntetését töltő Navalnij 2019-ben olyan dokumentumokat tett közzé, melyek szerint Rogozin egy hatalmas nyaralót vásárolt Moszkvától északra, a becslések alapján mintegy 3 millió dollárért (~1 milliárd forintért).

Trambulinnal az űrbe

A Politico szerint Rogozint sok amerikai békeidőben is rendkívül fárasztó partnernek ismerte meg. Terry Virts korábbi asztronauta, aki 2014-ben, a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) folytatott missziója előtt találkozott vele, nagy karakternek írta le, de olyan egykori tisztségviselő is akad, aki egyenesen rámenősnek és keménynek nevezte.

Rogozin és a Roszkoszmosz, illetve amerikai űrpartnereik viszonya nem éppen zökkenőmentes. A politikus már 2014-ben, az első Ukrajna elleni támadáskor azzal riogatott, hogy Oroszország megszakítja az együttműködést a NASA-val. A fenyegetés beváltása akkor nemcsak a Nemzetközi Űrállomás működését lehetetlenítette volna el, hanem az egész amerikai űrprogramot veszélybe sodorta volna. Ekkoriban ugyanis az Egyesült Államok teljes mértékben az orosz űrhajókra támaszkodott, a helyzeten csak a SpaceX Dragon kapszulájának elkészülése változatott.

2014 áprilisában a Twitteren gúnyolódott az amerikai kiszolgáltatottságon.

Egy bejegyzésben az orosz űripar elleni szankciókat elemezve azt javasolja, hogy az Egyesült Államok trambulinnal juttassa el asztronautáit az ISS-re.

Motivációja személyes jellegű is volt, hiszen azon orosz vezetők közé tartozott, akiket személyesen sújtottak az amerikai büntetések. Az Egyesült Államokban ugyanis úgy értékelték, Rogozin befolyással bírt az orosz kormányban, és felelős volt az ukrajnai helyzet romlásáért. A politikus hiába vezeti a NASA egyik legfontosabb nemzetközi partnerszervezetét, máig nem léphet be Amerika területére.

A NASA és a Roszkoszmosz viszonya már a 2022-es orosz-ukrán háborút megelőzően, 2021-ben szélsőségesen megromlott. Ehhez a 2014-es ukrajnai válság, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó, a szankciók motiválta technológiai függetlenedés is hozzájárult. Az amerikai-orosz űrkonfliktus a Nemzetközi Űrállomás körül bontakozott ki markánsan, 2018 nyarán szivárgást észleltek az ISS-en, az orosz fél pedig többször utalt rá, hogy szabotázs állt a háttérben.

2021 augusztusában a TASZSZ állami hírügynökség már arról cikkezett, hogy Serena Aunón-Chancellor amerikai űrhajós fúrt lyukat az űrállomásra csatlakozott Szojuzra, mégpedig azzal a céllal, hogy idegösszeomlása után minél előbb visszatérhessen a Földre. A NASA természetesen cáfolt, adataik alapján a szivárgás kezdetekor egyik asztronautájuk sem volt az orosz szegmens, illetve az arra dokkoló űrhajó közelében. A problematikus orosz-amerikai űrviszonyról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Sergey Savastjanov / POOL / Sputnik / AFP Dmitrij Rogozin a Szojuz MS-21 űrhajó indítása előtt a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőtéren.

A csipkelődéstől a fenyegetőzésig

Érdemes külön kitérni Elon Musk és Rogozin néhol egészen szórakoztató, máskor döbbenetes dinamikájára. A milliárdos űrvállalata, a SpaceX az utóbbi években kulcsfeladatot töltött be a NASA működésében, a cég rakétákat és űrhajókat is biztosít az amerikai űrhivatal számára. Az Egyesült Államok a Space Shuttle programjának 2011-es végétől 2020-ig, a Crew Dragon történelmi Demo-2 tesztjéig csak orosz űrhajókat használt, amikor el akarta érni az ISS-t. A SpaceX technológiájának köszönhetően mára megszűnt a függés – igaz, Amerika továbbra is igénybe veszi az orosz űrhajókat.

A Twitteren egyaránt aktív, illetve sajátosan kommunikáló Musk és Rogozin éppen az űripari helyzet miatt találtak egymásra. A milliárdos nem sokkal a Demo 2 előtt egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a trambulin működik, utalva a Roszkoszmosz igazgatójának fentebb taglalt kijelentésére. Rogozin először gratulált a közösségi oldalon, pozitív szavai viszont hamar eltűntek, később pedig egy véleménycikkben már kritizálta a SpaceX-et és annak vezetőjét.

Az ukrajnai háború kirobbanása óta az üzengetés új szintet ért el. Miután Musk a Twitteren párbajra hívta Putyint, Rogozin egy, Alekszandr Puskin Mese a pópáról meg Baldáról, a szolgájáról című művéből vett idézettel reagált:

Még zöldfülű, tejföl-bajszú

Vagy te hozzám, ördögfattyú,

De ne töltsük az időt,

Győzd le öcsémet előbb.

Később Musk arról is beszámolt, hogy egy, az orosz médiának küldött jegyzetben az orosz politikus gyakorlatilag megfenyegette. A Roszkoszmosz feje a szöveg alapján felelősségre vonást ígért a milliárdosnak, amiért az állítólag segíti az ukrajnai „fasiszta” erők katonai kommunikációját. Musk korábban olyan vevőállomásokat küldött Ukrajnába, amelyekkel fogható a SpaceX Starlink műholdas, civil internetes szolgáltatása.

Már atomháborúval riogat

Az orosz invázió kezdete óta Rogozin kommunikációja még szélsőségesebbé vált. Az amerikai szankciók bevezetése után ismét meglebegtette az együttműködés végét, és arra is utalt, hogy amennyiben Oroszország kilép a Nemzetközi Űrállomás programjából, az ISS nyugati országokra hullhat vissza. Rogozin egy, a Tom és Jerryből vett jelenettel is megpróbálta összefoglalni a háborús helyzetet a Twitteren, a párhuzam viszont valószínűleg nem úgy sikerült, ahogy szerette volna – Oroszországot Tomhoz hasonlította, aki az epizód végén szokásos módon pórul jár.

A Roszkoszmosz igazgatója olyan videót is közzétett a platformon, amelyen épp zászlókat, köztük az amerikai nemzeti lobogót takarják le egy orosz űreszközön. Mint írta, a bajkonuri felbocsátók úgy döntöttek, hogy néhány ország zászlaja nélkül rakétájuk szebb lesz. A hozzászólási lehetőséget letiltották.

Az elmúlt időszak leginkább hajmeresztő esete az volt, amikor Rogozin Telegram-csatornáján arról írt, hogy egy nukleáris háborúban Oroszország fél óra alatt pusztítaná el a NATO tagállamait.

Azt is kiemelte azért, hogy egy ilyen konfliktus az egész világra veszélyes lenne, ezért hagyományos eszközökkel kell legyőzniük Ukrajnát.

Rogozin és stábjának online ámokfutását már több egykori amerikai asztronauta is megelégelte. Az Egyesült Államokban nemzeti hősnek számító Scott Kelly a zászlós tweetre egy külön bejegyzésben reagált. A korábbi űrhajós azt írta, a zászlók és az általuk behozott valuta nélkül az orosz űrprogram semmit sem fog érni. „Talán találsz majd munkát a McDonald’s-nál, feltéve, hogy a McDonald’s még létezik Oroszországban” – foglalta össze Kelly, akit aztán blokkoltak is Rogozin fiókjából. Az esettel kapcsolatban Garrett Reisman is megszólalt, az egykori asztronauta szerint Rogozin mindig is bolond volt.

A NASA kérésére volt űrhajósai végül felhagytak az üzengetéssel. Az űrhivatal próbálja higgadtan, csendben kezelni az orosz politikus kirohanásait, a vezetőség pedig kitart amellett, hogy együtt akar működni Oroszországgal. Források szerint Bill Nelson, a NASA igazgatója ennek ellenére régóta nem beszél a Roszkoszmosz fejével. A vietnámi veteránt, korábbi űrhajóst és egykori floridai szenátort többen Rogozin szöges ellentétének tartják.

Sergey Mamontov / Sputnik / AFP Dmitrij Rogozin áll a Szu-30SM romboló mellett, miközben az Irkutszk Repülőgépgyárban, az Irkut Corporation leányvállalatában tett látogatást.

Mit ért el Rogozin?

Egyes elemzők úgy gondolják, hogy Rogozin extrém kommunikációja valójában részben azt a célt szolgálja, hogy elterelje a figyelmet a hanyatló orosz űrprogramról. Az utóbbi időkben a Roszkoszmosz nem tudott jelentősebb eredményeket felmutatni, sőt űreszközeivel egyre gyakrabban akadnak gondok – tavaly augusztusban például egy új orosz űrmodul felcsatlakozásakor mozdult el veszélyesen az ISS.

Az orosz űripar közel egy évtizeden át megkerülhetetlen volt a globális űrszektorban az öregedő, de megbízható Szojuzok miatt. Az elmúlt időszakban viszont megszűnt a monopolhelyzet, részben a SpaceX-nek köszönhetően. Az AFP szerint ezzel párhuzamosan Oroszország a műholdfelbocsátó piacon is egyre inkább leszakad. A 2016-ban befejezett Vosztocsnij űrrepülőtér például teljesen kihasználatlan, építése pedig nem volt botrányoktól mentes.

Rogozin önmagában nem tehető felelőssé az orosz űrprogram hanyatlásáért, főigazgatósága azonban nem hozott megoldást, a korrupció, a technológiai elmaradottság és az eredménytelenség továbbra is fennáll.

Noha Rogozin szerint a Vénusz orosz, egy oda tervezett misszió a Roszkoszmosz számára megvalósíthatatlan lenne. A dicsőséges szovjet sikereket meg sem közelíti már Oroszország, az Egyesült Államok fő riválisa az űrben pedig szép lassan Kína lett.

Rogozin nagyotmondásaival talán a Kremlre is próbál hatni, abban bízva, hogy növelhetik az űrszektor költségvetését. Putyint ugyanakkor láthatóan nem igazán érdekli a világűr.

The post Atomháborúval fenyeget, Elon Musknak üzenget Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz feje first appeared on 24.hu.