Út- és vasútépítés, gyógyszergyártás, kavics-, homok- és agyagbányászat, veszélyeshulladék-gyűjtés – a GKI vizsgálata szerint ezek azok a területek, ahol a legnagyobb arányú profitok keletkeznek. Vagyis nem ott, ahol a kormány extraprofitot mondogat.

A kormány a költségvetési túlköltés miatti elszaladó hiányt speciális adókkal kívánja finanszírozni. A hivatkozás az, hogy egyes ágazatok az áremelkedések miatt jelentős többlet nyereséget érnek el. Ennek ellenére mégsem a nyereséget (profitot, adó előtti eredményt), hanem az adott ágazatok, cégek árbevételét adóztatja, ami nincs tekintettel a költségszerkezetre. Az, hogy a megszokáson kívül mi okozta az adóztatni kívánt cégek kiválasztását, más hivatalos magyarázat nem született, írja a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A GKI a 2020-as, kettős könyvvitelt vezető vállalati (közel 322 ezer cég) adatok alapján megvizsgálta, hogy szakágazati szinten hogyan alakultak a profitok különböző vetítési alapok mellett. Ez alapján meglepő következtetések adódnak arra, hogy hol is képződnek úgynevezett extraprofitok.

Még az egyéb vezetési tanácsadás is beelőz

Az első mutató az árbevételarányos adózott eredmény, amely szerint a szakágazatok átlagosan 8,5 százalékos eredményt értek el, illetve, ha csak a nyereséges szakágazatokat vizsgáljuk, akkor 9,5 százalék a mutató értéke. Az 581 szakágazat közül 189 esetében átlag feletti a mutató értéke (tehát extraprofit képződik). Sőt, 28 szakágazat estében az átlag kétszeresét meghaladó az érték.

A legnyereségesebb ágazatok 30 százalék feletti eredményt értek el. Ezek között egy sincs a megadóztatni kívánt ágazatokból.

A nagyobb szakágazatok közül az út- és vasútépítés (46,4 százalék), a cementgyártás (41,8 százalék), a gyógyszergyártás (40,7 százalék), a veszélyes hulladék gyűjtése (33,2 százalék) és a jogi tevékenység (33,1 százalék) tartozik ide. De kimagasló a kavics-, homok- és agyagbányászat 27,4 százalékos eredménye is. A megadóztatni kívánt ágazatok legjobbját (távközlés) még az 15. helyen álló üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás is megelőzi (24,7 százalék).

A következő mutató az eszközarányos adózott eredmény. A szakágazati átlag ebben az esetben 3,6 százalék, a nyereséges szakágazatoknál pedig 3,8 százalék. Az 591 szakágazatból 379 ért el ennél jobb eredményt, 217 szakágazat pedig az átlag dupláját is meghaladta. Az élen 37 százalékos aránnyal az út- és vasútépítés áll, de itt is a legjobbak között van a veszélyes hulladék gyűjtése (31 százalék). A gyógyszer-kiskereskedelem (22,5 százalék) megelőzi a 12. helyen álló biztosításiügynöki tevékenységet (21,9 százalék), amely szakágazat az első az extrán adóztatott körben.

Az első kiskereskedelmi tevékenység a 15. helyen jelenik meg, az első telekom tevékenység a 29. helyen.

A GKI szerint mindez jelzi, hogy ha csak az extraprofitot nézzük, lenne még mit keresgélni.

A harmadik mutató a sajáttőke-arányos adózott eredmény, amely esetben a szakágazati átlag 6,6 százalék, míg a nyereséges szakágazatok átlaga 7,1 százalék. Az 590 szakágazatból 403 ért el az átlagosnál jobb eredményt, 263 szakágazat pedig az átlag kétszeresét is meghaladó értéket. Az első helyen álló út- és vasútépítési szakágazat 76,4 százalékos mutatóval büszkélkedhet. A nagyobb szakágazatok közül kimagasló a híd- és alagútépítés (48,5 százalék), a dohányáru nagykereskedelem (48,3 százalék), és a veszélyeshulladék-gyűjtés (45,7 százalék). A vezetékes távközlés 44 százalékkal a kilencedik a listán, de például a jogi tevékenység (38,6 százalék) sem sokkal maradt le.

Több ebből Babavárósok, figyelem: itt a kamatemelés! Mi várható a lakástámogatások terén? Kiderült: elég brutális összeget fizet az OTP az extraprofitadóban

The post Hol képződnek valójában extra mértékű profitok? Nem ott, ahol a kormány adóztat appeared first on Forbes.hu.