A legjobb négy közé jutással az ötven esztendő kiemelkedően legnagyobb sikerét érte el, és nüanszokon múlt, hogy nem jutott a döntőbe a csapat. Pedig az ellenfél igazi Eb-specialista volt, az egyetlen a mezőnyben, amely addig mind a négy kontinenstornán a Final Fourba jutott. Legelőször (1960-ban) aranyérmet nyert, négy évvel később a madridi csúcstalálkozón 2:1-re kikapott az elődöntőben a magyar válogatottat szintén 2:1-re legyőző házigazda spanyol együttestől, majd 1968-ban csak azért nem volt finalista, mert a római elődöntő 0-0-ja után a pénzfeldobás – nyilván teljesen véletlenül – a vendéglátó olaszoknak kedvezett.