Zavaros a jövő évre benyújtott költségvetési terv szociális kiadásokkal foglalkozó része. A működési kiadásokon lejjebb faragna a kormány, az ágazati béreket ugyanakkor emelné, bár ehhez az elszabaduló inflációnak is lesz néhány szava.

A költségvetés talán legkevésbé áttekinthető területe a szociális ágazatra fordítandó állami pénzek rendszere – mondta a Népszavának Meleg Sándor. Az ország egyik legismertebb szociális szakértője szerint a 2023-as költségvetésben az Emberi Erőforrások Minisztériumának megszüntetése miatt a gyermekvédelmi és a szociális intézmények működtetésének kiadásai nagyobbrészt a Belügyminisztérium fejezetében jelentek meg, de nem kizárólag és még véletlenül sem egy csokorba szedve.

A rendvédelmi szolgálatok után van egy kis szociális kiadás, majd a terrorelhárítási központon át eljutunk a társadalmi esélyegyenlőségi főigazgatóságig

– mutatott rá a szociális büdzsé kaotikusságára a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) oktatója.

Ennek köszönhetően senki nem tud pontos összeget mondani a szociális kiadásokra, vagy arra, hogy miért növekedett vagy csökkent egy-egy feladat finanszírozása az előző évhez képest.

Annyit tudni, hogy a kormány jövőre összesen 17 százalékkal több pénzt akar jóléti kiadásokra szánni, mint az idén, csak épp az nem derül ki, mit tekint jóléti kiadásnak 

Az ágazati bérekre ugyan valamivel több pénzt szánnak jövőre az idei kerethez képest, de szinte ugyanakkora összeggel csorbítják meg a működési kiadásokra felhasználható összeget. Ráadásul a béremeléseknél értelemszerűen az idei minimálbérhez igazodva számolták ki a jövő évi növekedést, miközben az elszabadult infláció már ma is lehetetlen helyzetbe hozza a dolgozókat.

A szakértő több kérdésre sem talált magyarázatot:

Miért emelik meg a családsegítők bértámogatását 25 százalékkal, ha a házi segítségnyújtás normatívája nem nő?Miért lesz 30 százalékkal magasabb a fejlesztő foglalkoztatásra fordítható összeg, miközben a szociális étkeztetésre csak 8 százalékkal fordítana többet az állam, mint az idén?

A működési kiadások csökkentését esetleg a szociális szolgáltatások díjemelése ellensúlyozhatná, amit jövőre már nem tiltanak a jogszabályok. Meleg Sándor szerint ugyanakkor

kizárt, hogy a szociálisan rászorulók, például az alacsony nyugdíjból élők az eddiginél sokkal többet tudnának a befizetésekre szánni a nappali ellátások után vagy egy bentlakásos otthonban.

The post Többet költünk jóléti kiadásokra, de bárcsak tudnánk, pontosan mire appeared first on Forbes.hu.