Mérnökként is különösen sokoldalú szülei nem követelték meg a kreativitásra vágyó lánytól a családban elterjedt szakma folytatását, inkább közgazdaságtant tanult a biztos alapok érdekében. Radnóczy Eszter Olaszországban már a belsőépítészettel folytatta tanulmányait, mégis Magyarországon hozta létre irodáját 17 éve. A nemzetközi portfólival rendelkező, szentendrei székhelyű, több mint húsz fővel dolgozó este’r partners nemrég nyitotta meg különleges „showflatjét” az Opera lábánál Estorio – home of designer brands néven.

Eszter percre pontosan a megbeszélt időpontban, integetve érkezik felém a Dalszínház utca 10. kapujába. Telefonjából keresi elő a kapukódot, annyira új még számára is a showflat, hogy nem tudja fejből a számsort. A munkatársak – a partnerek – is csak előre megbeszélt vendég érkezésekor vannak itt, így csak mi leszünk a nem mindennapi kiállítótérben. 

A nagypolgári lakásba lépve a lágy és üde színek, a falra felfutó márványpadló egyedi, lézervágott mintája és az üveg mögé rejtett aranyvilággá változtatott lichthof azonnal nyilvánvalóvá teszik, hogy itt minden egyes részlet a tökéletességig kidolgozott, mégis mellőzi az öncélúságot.

A jó élet Bagi László 3 perc olvasás

Sörgyáros palotájából lett az Andrássy út új szállodája, megnéztük

A jó élet Forbes 5 perc olvasás

Két új szálloda is nyílik az Andrássy úton, mutatjuk, milyenek lesznek a belső terek

Üzlet Takács Dalma 7 perc olvasás

Menő iroda = motivált dolgozó? Létezik egyáltalán olyan iroda, ami mindenkinek jó?

„Az Estorio showroomban a tervezői kreativitásunkat akartuk bemutatni, hogy mit tudunk, ha nincs ügyfelünk, hogy milyen kivitelezői minőséget tudunk generálni, ha mi visszük végig a projektet. Ezen kívül szalonként is működik, ahova meghívhatunk építészeket, partnereket, beszélgetünk az itt megjelenő anyagokról és termékekről, workshopokat tartunk. Itt minden egyes tárgynak, saroknak, bútornak megvan a saját kis története” – meséli Eszter, miközben körbejárjuk a termeket és mindenütt felkapcsolja a sejtelmes fényeket, melyek az ablakokon beragyogó nyári napfény mellett is extra hangulatot kölcsönöznek a szobáknak.

A Moon nevet viselő hálószobába lépünk, a burjánzó körívekből kialakított háttámlájú ágy két oldalán a Cattellani&Smith teret uraló Hold-lámpái lebegnek, a kettéhasított égitestekből kiszökő fény teszi intimmé a teret. A különböző gyártók termékeinek nagy része önmagában is a Moon nevet viseli, a koncepcióhoz falikárpitot álmodtak meg Eszterék, a holland Dwc falitextilje került ide. Az ágyon lévő hurkapárnára már az Estorio logója került, melyet saját grafikusaik dolgoztak ki.

Az óriási belmagasság miatti szorongató érzésnek itt nyoma sincs, álmennyezettel hozták közelebb a plafont, növelve az otthonosság érzését, elrejtve a hűtés, fűtés és szellőztetés rendszerét. Minden high-tech, minden a legújabb technológia, kombinálva klasszikus, ám mégis modern és előremutató berendezéssel.

Laza, de tudatos

A konyhában ülünk le beszélgetni, az olasz Foglie d’Oro nevű cég diófából készült padlóján álló, rézbetétekkel összefogott, szintén diófa asztalhoz.

Eszter szerint szakmája elengedhetetlen része a kreativitás, ehhez pedig fontos, hogy valami mindig inspirálóan hasson rá. „Alapvetően nyitott személyiségre van szükség. Arra, hogy az ember egyszerre legyen laza és tudatos. Maga a szakma megtanulható, sok évi tanulással elsajátíthatók a műszaki és egyéb ismeretek, de ezek a karakterjegyek azért kellenek.”

Fotó: Sebestyén László

És a legfontosabb, az inspiráció. Ehhez sokat kell utazni, a természetben lenni, elmélázni egy-egy fa koronáján, de ugyanúgy új dolgokat lehet megismerni az emberek, művészek, galériák által.

Mindeközben pedig a belsőépítészet rengeteg szabályrendszert követ. „Nem egyszemélyes show ez az egész, hanem csapatmunka. Számtalan dolog kell hozzá, például jó színszemlélet, formaérzék, tervezői szemlélet és a sok kompetenciának úgy kell összeforrnia, hogy a végén egységes és sikeres projekt jöjjön létre, megfelelő költségvetés mellett. Itt segít a közgazdász múltam” – Eszter előbb a budapesti Corvinus Egyetemen végzett közgazdászként, csak utána vetette bele magát a belsőépítészet felé vezető olaszországi tanulmányokba, ahol már jobban kiélhette kreativitását.

Sosem állt két napig ugyanott az ágy

Műszaki családba született, a szülei mérnökök, így gyerekkorát tervrajzok között töltötte. A kreativitás mindig is jelen volt az életükben: édesanyja esztergagépekkel foglalkozott, de varrt és festett is, nagyapja állandóan barkácsolt. Édesapja, Álló János pedig a Csepel Vas- és Fémművek számára fejlesztett automatikus gépkocsi-mosósor feltalálói között volt. Kreatív család voltak, de nem művészekként, inkább alkalmazott területen. Ide érkezett meg Eszter, aki a kezdetektől alakítani kívánta maga körül a környezetét.

Mindig átalakítottam a szobámat. Megőrültek tőle, mert sosem állt két napig ugyanott az ágyam. Ha lehetett, a hétvégét inkább otthon töltöttem és megváltoztattam mindent, semmi nem maradt a helyén, mert az otthonunk bizonyos részein is engedték, hogy kiéljem magam.”

A család a Városliget környezetében, a belvárosban élt, a kislány nagyszüleinek köszönhetően is kihasználhatta ennek minden előnyét. „Nagyon sokat kaptam tőlük, együtt főztünk, nagymamám zongoraórára, balettre vitt, jártunk a Zeneakadémiára, operabérletünk is volt. Kreatív, de szigorú családban nőttem fel, ahol megvoltak a szabályok” – mondja Eszter.

Hatott rá a sok utazás is, az olaszországi rokonságnak köszönhetően sokat járt a mediterrán országban, szülei pedig már a rendszerváltás előtt sokat dolgoztak német és osztrák vonalon.

Az összetett családi hatások és tapasztalatok eredményeként a pályaválasztáskor Esztert a festőművészet, az iparművészet és az építészet felé húzta a kreativitása. Szülei azonban azt javasolták, sokoldalúsága miatt tanuljon inkább közgazdaságtant, abból még bármi lehet és mindenhez megfelelő alapot ad. A Corvinus után pénzügyi masterst végzett a milánói Università Bocconin.

„Megtaláltam ebben is az izgalmat, hiszen a fejlesztés, a humánerőforrás-menedzsment is mind kreatív dolog, de éreztem, hogy nekem több kell”. Ekkoriban ismerte meg férjét, Radnóczy Zsolt nemzetközi ügyvédet, aki látta rajta, hogy nem teljesíti őt ki a közgazdaságtan és bátorította, tanuljon belsőépítészetet.

Két kisgyerekkel Milánóban

Eszter immár két kisbabával ismét Milánóba költözött, ahol az IDI Interior Design Institute hallgatója lett, belsőépítészetet tanult. Férje, akit munkája Münchenbe kötött, a hetet Németországban és utazásokkal töltötte, hétvégére érkezett meg családjához Olaszországba. Radnóczy Zsolt magyar származású, de már Németországban született.

Mivel apja, Radnóczy Antal, a későbbi Nemzetőr című lap egyik alapítója dandártábornok volt a háborúban, útlevelet nem kaphattak, ezért nem jöhettek haza Magyarországra. Eszter és Zsolt mégis Budapesten találkozott, amikor a rendszerváltás után a müncheni ügyvédi iroda, melyben Zsolt dolgozott, megbízta őt a kelet-európai bázisuk kialakításával. Eszter ekkoriban – az olaszországi mesterképzése előtt és alatt – a Bank & Tőzsde című folyóiratnak dolgozott, írt és rovatot szerkesztett.

Miután befejezte a belsőépítészeti képzését Milánóban, 2004-ben úgy döntött, Magyarországra költözik ötéves kislányával és hároméves kisfiával. „Sem a gyerekek, sem a férjem nem kötődtek Olaszországhoz, a nagyszülők miatt is haza akartam jönni” – mint mondja, nem akarta ő megváltani a világot, kezdetben egy-két ismerősnek dolgozott, tanulta a szakmát, de aztán egyre több lett a megbízás és a feladat, elkezdett maga mellé kollégákat keresni.

Fotó: Sebestyén László

A kiérdemelt bizalom ritkán tévedés

„Egymás után jöttek az emberek, így nőttünk a több mint 17 év alatt huszonfős belsőépítész irodává” – Eszter szerint nagy kihívás sok embert összefogni, nagyobb céget építeni, a kreatív kompetenciákat rendszerbe fűzni. A mai napig végigköveti a projekteket, ott van az elején és a végén is, de tudja, melyik kollégája a legalkalmasabb a feladatra, vagy melyikkel jönne ki legjobban az adott ügyfél. Minden projekthez más csapat áll össze, a fontos mérföldköveket pedig megbeszélik.

Ez érdekes meglepetéseket is tud hozni. A sok fiatal, különböző tapasztalattal érkezett kollégát más-más impulzusok érték. Azt tapasztalom, hogy ha valaki kiérdemelten kap egy nagyobb felelősséget, az általában jól sül el. Bízunk egymásban, mindenki tudja, hogy kérdezhet, nincs cserben hagyva, cserébe én is elvárom ugyanezt.”

Az este’r partnersnél az alapító igyekszik teret engedni a fiatal kollégáknak, viszonylag nagy szabadságot élveznek. „Azért is hívják a céget így, mert ők nem az alkalmazottaim, hanem partnerekként, csapatjátékosokként dolgozunk együtt” – Eszter a csapat két oszlopot jelentő tagját, a 13 éve vele dolgozó Szabó Csilla vezető építészt és Harkay-Farkas Réka pénzügyi menedzsmentért felelős kollégát emelte ki, akik a legfőbb támaszai között vannak, akik nélkül „biztos, hogy minden másképp lenne”.

A stúdió erős kereskedelmi szálakkal működik: mára több, mint száz olasz és más külföldi gyártóval, designerrel és manufaktúrával vannak szoros szakmai kapcsolatban. A csapat magán- és vállalati megbízásokat is teljesít, portfóliójukban irodák, éttermek, szállodák, üzletek mellett lakások, családi házak, valamint kastélyok és műemléképületek rekonstrukciós munkái is szerepelnek. 

Újítottak fel kastélyt például a Németországi Chiemsee-nél és az ő munkájuk a martonvásári Agroverzum, az MTA Agrártudományi Központjának látogatócentruma is. Eszter utóbbira különösen izgalmas projektként emlékszik vissza, mint mondja, együtt dolgozni egy biológussal vagy múzeumpedagógussal egészen más síkra tudja terelni a munkát, új szempontok lépnek be. Ott kicsit az építészeti és művészeti feladatok is előtérbe kerültek, például amikor díszítőfestő festette fel a falakra a föld rétegződését.

A minőség büszkeség

„Nem szeretnénk mindig ugyanazt csinálni, a projektjeinkbe mindig bedobunk valami újdonságot.

Van sok jól bevált vállalkozónk, akik hatalmas büszkeségként élik meg, hogy ezt a fajta magas minőséget képviselhetik.

Szeretünk velük együtt új anyagokkal, új technikákkal kísérletezni, akár a festés vagy burkolás terén.”

Emiatt is lehetnek ők egy szűkebb keresztmetszet, hiszen az este’r parners az alapoktól a kulcsátadásig képes végigvinni egy projektet. Eszter szerint emellett a sokoldalúság, a nyitottság, a kísérletezés és a maximalizmus tehet sikeressé egy belsőépítész irodát. Ha már maximalizmus: ő maga szinte soha nincs tökéletesen megelégedve egy munkájával, a végén mindig talál valamit, amit még jobban lehetett volna csinálni. „Folyamatosan tanulunk, ez egy ilyen állandóan változó szakma” – mondja.

Párhuzamosan egyszerre akár 15-20 projekt is fut az iroda irányítása alatt, „néha azért összecsapnak a fejünk felett a hullámok”, de ezek változó kifutásúak. Egyes munkák egy évig, mások 3-4 évig tartanak és rengeteg a visszatérő ügyfél, akik frissítenék, megváltoztatnák az akár tíz éve befejezett ingatlanukat.

A munkában Eszter szereti, ha kialakul a bizalom és önállóan dolgozhatnak, de ha építő és nem visszahúzó hatású, az ügyféllel való állandó kapcsolattartás sem teher. „Sokszor új szemléletet, érdekes ötletet, inspirációt hoz be egy-egy megrendelő”.

 Szimbiózis

Sokan túl későn keresik fel őket, mert nem elég nyilvánvaló, hogy a belsőépítészet nem különülhet el teljesen az építészettől. Gyakran érkeznek az ügyfelek az elkészült ház kiviteli tervével, mely belsőépítészetileg nem volt átgondolva. Pedig a belsőépítészek nem dominálják le az építész tervezőket, hozzátesznek a munkájukhoz, kiegészítik és egységessé teszik, integrálva a szükséges technikai eszközöket a vizuálisan megálmodott képbe – tudom meg Esztertől. Szerinte össze lehet tolni ezt a két oldalt, közösen dolgozni a végeredmény egységén.

Az este’r partners egyik erős vonala a fitout kivitelezés is, amikor nem csak saját projektjeiket, hanem mások terveit valósítják meg. Így készült például az Art’otel felújítása is, melynél egy izraeli társtervező terveit kivitelezték.

Az iroda munkáit a BigSEE nemzetközi építészeti verseny zsűrije évről évre díjazza, májusban négy díjjal tértek haza a nemzetközi építészeti és designfesztiválról. Emellett tavaly és idén is az Év Irodája verseny shortlistjére kerültek.

Az elmúlt évben az este’r partners 406 millió forintos nettó bevételre tett szert, az adózott eredménye 23 millió forint volt.

Az Estorio tulajdonképpen az este’r partners szakkurátorsága alatt létrehozott új márka, Eszter kísérletezésnek nevezi a showroomot. Itt mutatják meg nemzetközi vonalakban, milyen erős kivitelezői minőséget, részletgazdagságot kap az őket választó ügyfél, de arra, hogy milyen stílust kaphat, többféle opció létezik.

+ 5 kép a galériában + 5 kép a galériában

Ha az ügyfél rosszul költene, nekünk kell befolyásolni

Galéria 8 kép

Mintegy harminc nemzetközi márka kapott itt teret, melyek egy része eddig Magyarországon nem volt elérhető vagy nem lehetett bemutatóteremben a valós termékekkel találkozni: például az olasz márvány hagyományos megmunkálását modern technológiával ötvöző, iparművészeti remekműként is értelmezhető mosdóállványokat, kádakat és asztalokat gyártó Kreoo, az OliveLab olasz design-startup különleges lámpái vagy a Cosy International üveg és alumínium gardróbrendszerei.

De magyar márkák, magyar tervezők termékei is megjelennek a showflatben. Az építésziroda csapata 2021-ben mutatta be legújabb katalógusát, a Magyar design 35 a „bátor és egyre sikeresebb magyar tervezők” munkáiból szemléz.

A 130 négyzetméteres showflatbe mintegy 150 millió forintot invesztált a cég, a tavaszi nyitáshoz másfél éven át dolgoztak a kialakításán.

Bátortalan és humor nélküli

Eszterék igyekeznek a Stefano Napolitani által vezetett milánói Waves Project építészirodával közös partnerirodában együtt végzett munkákba és az önálló projektekbe is behozni az olaszos lendületet, a nemzetközi téren már teret hódító mozgalmasságot és humort.

Eszter szerint a magyar belsőépítész dizájn nagy fejlődésen ment át az utóbbi években, de még a bátortalanság, a biztonságra való törekvés jellemzi, a nyitottság és a humor hiánya, a szürkeség. Hiányzik továbbá a száz százalékos minőségre való törekvés. „Ez sokszor nem pénzügyi kérdés, hanem idő és türelem kérdése.”

„Hiányzik az értékkel szembeni tudatosság is. Lehet és szabad spórolni, de nagyon sok tapasztalat kell hozzá, hogy arányt tudjon valaki tartani, hogy a spórolással megmaradjon a minőség. Hol szabad elvenni, mire érdemes költeni és mire nem.

Sokszor nagyon furcsán látják ezt az ügyfelek, rosszul költenek, ekkor a mi feladatunk, hogy befolyásoljuk őket.

Hogy felesleges mondjuk elkölteni ötmillió forintot egy négyzetméter arany mozaikra, ha utána a kínai műanyag lámpát rakja föl a falra.”

Eszter célja, hogy közvetítsék a hazai cégek felé is a nemzetközi gondolkodást, bővítsék a nemzetközi kapcsolatokat. „Ezen kívül minden kihívásnak örülünk, mert attól fejlődünk, legyen az akár a belsőépítészettől távolabbi terület is. Mostanában állítottunk össze például katalógust az alumíniumból rejtett ajtókat gyártó olasz Informának, de szintén újdonság számunkra, hogy egyes gyártók felkértek minket termékfejlesztésre. Eddig is rengeteg terméket fejlesztettünk, de mindig csak egyet, abból nem lesz kollekció. Egész más vonal, ha a megbízó a saját profiljába terveztet velünk” – mondja büszkén Eszter.

Villából belsőépítész-iroda Szentendrén

És amire még igazán büszke, az maga az este’r partners szentendrei irodája: a Duna-parton álló műemléképület, a Vadászház egykor Széchenyi gróf nyári rezidenciája volt. Az 1936-ban épült tornácos nyaraló már romos állapotban volt, amikor az iroda nyolc éve rehabilitálta: szentendrei kőművesekkel, az eredeti terveket maximálisan tiszteletben tartva újították fel a Vadászházat, amely élettel teli, pezsgő alkotótérré vált. A ház egyben műterem is: otthont ad Radnóczy Zsolt nagyapja, Apáti Abkarovics Béla nagybányai festő, a szentendrei Művésztelep egyik alapítója alkotásainak.

Eszter egy éven át dolgozta fel a festő életművét, ennek a munkának az eredményeként készült el a katalógus, majd a MűvészetMalomban megrendezett nagyszabású életmű-kiállítás. Több száz festmény maradt hátra a hajdan iskolaigazgatóként dolgozó művésztől, ezeknek csak egy töredéke fért el az este’r partners kiállítótereiben. „Hetente csöngetnek be az irodába érdeklődők, hogy jönnek megnézni a kis kiállításunkat”.

The post Ha az ügyfél rosszul költene, nekünk kell befolyásolni appeared first on Forbes.hu.