Törlések, hosszú késések minden nap, sztrájkok és bukott nyaralások. Óriási a káosz az európai légiközlekedésben. Röviden, tömören elmagyarázzuk az okokat és válaszolunk a legfontosabb késrésekre. Mennyit kell sorbaállni a reptereken, mit érdemes tenni törléskor, mikor van a legtöbb késés, menjünk inkább vonattal?

Miért a káosz?

Egyszerűen a brutális munkaerőhiány miatt. A várakozásokhoz képest a légiforgalom sokkal gyorsabban futott fel idén tavasztól és a covid okozta leállás idején kényszerszabadságra küldött, vagy kirúgott embereket is a tervezettnél sokkal kisebb arányban tudták visszacsábítani a légitársaságok, a repterek és a repüléshez egyéb létfontosságú szolgáltatást nyújtó hatóságok.  

Üzlet Ács Gábor 5 perc olvasás

Ezért lesz ordas nagy bukta a légitársaságok büntetőadója

Üzlet Ács Gábor 6 perc olvasás

Amit egyszer az életben látni kell: hajóval a norvég hegyek-fjordok mentén

A jó élet Ács Gábor 5 perc olvasás

Sosem volt olcsó az autóbérlés, de idén nyáron szállhatnak el csak igazán az árak

Hol a legsúlyosabb a hiány?

Lényegében mindenhol sokkal kevesebben dolgoznak a kelleténél a teljes repülési infrastruktúrában, ellátási láncban. Igaz ez a légitársaságokra és a repterekre is. Hiány van légiutaskísérőkből, kisebb mértékben, de pilótákból is. Kevés a légirányító, a reptéri személyzet esetében pedig földi kiszolgáló sincs elég, illetve a biztonsági ellenőrzést végző személyzetnél is sok helyen nagyon súlyos a létszámhiány.

Melyik reptereket érinti mindez a legjobban?

Az eddigi tapasztalatok szerint a leghosszabb várakozási idők a brit, német és holland reptereken voltak, különösen súlyos a helyzet a két legnagyobb londoni reptéren, valamint Frankfurtban, Kölnben, Stockholmban, Amszterdamban és Dublinban, de Madridtól Koppenhágáig még sok helyről érkeztek hírek, hogy több órás sorállással lehet csak eljutni a biztonsági ellenőrzéshez. Előfordul, hogy csak a biztonsági csatornák felét tudják kinyitni, annyira kevés az ember.  

Mi a helyzet a magyar reptereken?

Ferihegyen eddig minden rendben, van elég ember, az indulási oldalon nem voltak fennakadások, általában nagyon rövid várakozási időkkel lehet abszolválni a biztonsági ellenőrzést. Debrecenben és Hévízen is van személyzet, amikor épp elindul egy-egy járat.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér B terminálja. Itt egyelőre minden rendben. Fotó: Budapest Airport

Mikor menjek ki a reptérre?

Budapesten az eddigi tapasztalatok alapján lehet a megszokott időben, de az ördög nem alszik, itt is inkább hagyjunk rá fél-egy órát. A problémás reptereken 3 órát szoktak javasolni, de például a múlt héten Kölnben ezzel is simán le lehetett késni a gépet. Közben Stockholm azt kéri, hogy ne menjenek 3 óránál hamarabb ki az emberek, mert miattuk van tömeg.

Megvár a repülő, ha tudják, hogy káosz van a reptéren és órákat állnak sorba az utasok?

Változó. Este, amikor az utolsó kanyarjukat futják, hajlamosabbak kicsit várni még a fapadosok is, de erre ne számítsunk, abból induljunk ki, hogy nem várnak semmit. Nincs erre semmiféle kötelezettségük és ha várnak, azzal az összes további járatukat késésbe fordítják, elbukhatják a repülésre kapott résidőt és további hosszú várakozásra kényszerülhetnek. Sokszor az menti meg az utast, hogy a gépek amúgy is késnek.

Időben kinn voltam, három órát álltam sorba és mégis lekéstem. Mit tehetek?

A káromkodáson túl gyakorlatilag semmit. Így jártál, buktad az utat, miért nem mentél még hamarabb, miért nem tolakodtál? A szomorú helyzet az, hogy ha egy légitársaság képtelen személyzethiány miatt üzemeltetni egy járatot, a törlés miatt jár komoly készpénzes kártalanítás az utasnak, de ha a reptér hibájából késsük le a gépet, semmi ilyet nem tartalmaz az uniós fogyasztóvédelmi szabályozás. Lehet perelni, ennyi. A légitársaságok kevéssé ismert mentőjegyes szolgáltatása segíthet, az indulást követő egy órán belül a reptéren jelentkezve fix összegért (általában 80-100 euró) feltesznek a következő járatra.

A légitársaságok közül kinél vannak a legkomolyabb problémák?

A Lufthansa-csoport cégei, a British Airways  és az Easyjet törölte az elmúlt hetekben arányosan a legtöbb járatot a személyzethiány miatt, de lényegében az összes európai légitársaság érintett kisebb-nagyobb mértékben. A Lufthasna a napokban újabb nagyot törölt. A magyar piacot uraló két nagy ultrafapados jól áll, a Wizz Airnél kevés a személyzethiányból fakadó törlés, a Ryanair pedig a legstabilabb, lényegében nem volt még ilyen okból járatkimaradása. Cserébe viszont szinte folyamatosan sztrájkolnak valahol Európában a dolgozói és ezért kénytelen időnként járatokat törölni.

Hogy megpróbálják fenntartani normális működésüket a légitársaságok?

Jellemzően átszervezik a menetrendjüket, kevesebb járatot üzemeltetnek, szét is húzzák a napi menetrendet éjszakába nyúlóan, a szokásosnál hosszabb fordulóidőkkel számolva. A Wizz Air például annyira újraírta a nyári menetrendjét, hogy szinte minden utas azzal szembesült, hogy teljesen más időpontra került át a járata, mint ahova foglalt. A hatóságok is próbálják abba az irányba terelni a légitársaságokat, hogy inkább jó előre töröljenek, ne az utolsó pillanatban, amikor az utasok már ott vannak a reptéren, derüljön ki, hogy nincs más megoldás. De ez nehéz, a tervek reálisnak tűnhetnek, aztán hirtelen beteget jelent pár túlterhelt alkalmazott és rögtön nem tudnak személyzetet kiadni.

Sztrájk esetén mekkora az esély arra, hogy az én járatom nem esik áldozatul?

Elég nagy. Eleve több országban van szabály az elégséges szolgáltatásokra, aztán sokszor csak az egyik szakszervezet sztrájkol, másik nem. A legfrissebb tapasztalat a Ryanairnél azt mutatta, hogy a legtöbb érintett bázisán kevés járatot kellett törölnie, Belgiumban viszont az ottani bázisok szinte teljesen leálltak. De például a Budapest-Charleroi járat eközben rendben közlekedett, mert azt a pesti bázis üzemelteti, itt pedig nem tudunk sztrájkveszélyről se. Érdemes tehát utasként a menetrend alapján megnézni, hogy a mi járatunkat kinti bázis, vagy a budapesti üzemelteti. Ha utóbbi, akkor jelen állás szerint szinte biztos, hogy kinti sztrájk esetén is közlekedni fog.

Ryanair: vegyesek a tapasztalatok a sztrájkok miatt Fotó: Mike Oldfield

Mit tehetek, ha törölték a járatomat?

Ha erről több, mint 14 nappal az utazás előtt értesítenek, visszajár a jegyár, vagy átfoglalhatunk más járatra, ennyi. Ha 14 napon belül szólnak, akkor ezen felül járhat az uniós fogyasztóvédelmi szabályok alapján 250 eurótól induló kártalanítás, kivéve a vis maiort, amikor nem a légitársaság hibájából következett be a törlés. (Természetesen a munkaerőhiány az ő hibája, az időjárási ok nem.)

És ha már a reptéren várjuk a gépet és akkor törlik?

Az utolsó pillanatos törlések a legnehezebbek. Ilyenkor az eddigieken felül a légitársaságnak ellátási és elszállítási kötelezettsége van, de ezt le szokták dobni magukról egy e-maillel, amiben közlik, hogy bocs, nem találtunk szállást, oldd meg magad, mi meg utólag fizetjük. Ha kifelé indultunk, elállhatunk a teljes utazástól, de ha épp hazafelé tartunk, meg kell szerveznünk a hazautunkat. Az átfoglalást későbbi járatra a légitársaság weblapján lehet online intézni, minél hamarabb megtesszük, annál több esélyünk van felférni a következő gépre. Sokszor jobban járunk, ha alternatív útvonalakat keresünk, például Párizs helyett Brüsszelből induló járatra foglalunk át, a szállás mellett az átutazás költségét is téríti a légitársaság. Ha a saját következő gép már tele van, napokat kellene várni helyre, akkor más légitársaság jegyét is kötelesek kifizetni.

Nagyon hosszú késésekről is hallani, ez ellen mit tehetek?

Mivel felborult a működés, bármelyik pillanatban borulhat a menetrend. Kevés a földi kiszolgáló, várakoztat a légi irányítás, nincs, aki bepakolja a csomagot. Sose tudhatjuk, hogy mikor csúszik meg akár órákkal egy járat bármelyik miatt, az elmúlt hetekben minden nap voltak sok órás késések a magyar útvonalakon is, a menetrendszerűségi mutatók rémesek. Mivel a nap folyamán a késések halmozódnak, a reggeli járatoknál nagyobb az esély a pontos érkezésre, minél később utazunk a nap folyamán, annál nagyobb az esélye, hogy jelentősen megcsúszik a járat. Ez alapján annyit tehetünk, hogy ha lehetőség szerint reggeli-délelőtti járatra váltunk jegyet, illetve nem szervezünk fontos programot érkezés utánra, számolunk a sok órás késéssel.  

Most komolyan, menjek inkább vonattal?

Jó ötlet. Nyilván a repülős célállomások nagy részénél a távolság, vagy a tengerek miatt nem alternatíva a földi tömegközlekedés, de egyre nagyobb az a távolság, amelynél jobban járunk, ha hanyagoljuk a repülést. Ha egy délutáni járatnál már lényegében egész napos programot jelent a kijutás a reptérre, a sok órás ráhagyás a sorra a biztonsági ellenőrzéshez, meg utána a repülés és bejutás a reptérről, egy 6-8 órás földi út is vonzó alternatíva – és még a potenciális késésekról nem is beszéltünk. Meg a zöld szempontokról. Sajnos nyugati irányba közvetlen és gyors vonat csak Münchenbe és Zürichbe van Budapestről, de Bécsen át sok olasz, francia, svájci és német úticélnál vonzó és kényelmes a vonatos út – és a csomaggal is sokkal rugalmasabbak lehetünk. Mióta a Flixbus letartolta a piacot, nagyon sűrű és olcsó lett a buszközlekedés is minden irányba Magyarországról.

The post Forbes 1×1: kitört a légikáosz, mit tehetünk ellene, hogyan utazzunk? appeared first on Forbes.hu.