Erőteljes, de nem példátlan átszervezési hullám zajlik a kormányközeli médiában április óta, aminek legújabb áldozatai a Life és az Ozone tévécsatornák, valamint a Digi Sport. Sorra vettük, milyen eredményei voltak az átszervezésben érintett cégeknek, és hogy milyen okok állnak az új struktúrák mögött.

Gazdasági és politikai okai is vannak a kormányközeli médiát érintő átszervezéseknek: a médiabirodalomban (is) új ciklus kezdődött, és egyáltalán nem biztos, hogy az egyre sötétebb gazdasági környezetben, a negyedik kétharmad után is szükség van ilyen mértékű, rengeteg költséget felemésztő, kiterjedt médiauralomra (ahogy arra a Telex is rámutatott). A Facebookon és a Google-nél amúgy is jobb helye van ezeknek a forrásoknak, már ami az elérést illeti. Emiatt teljesen logikus lépés annak vizsgálata, hogy mely médiumok lennének életképesek a médiaviszonyokat jelentősen torzító állami hirdetések nélkül, és amelyikről úgy látják, hogy nem lenne képes piaci alapon talpon maradni, annál észszerűsítik a költségeket.

Hogyan teljesítettek az érintett cégek?

Vivantis Zrt. – Life Tv, Ozone Tv

A Life és Ozone csatornák nagyságrendileg kisebb költségvetéssel, saját gyártású műsorok nélkül működő, hagyományos kábelcsatornaként folytatják, elküldik a csatornákon műsort vezető sztárokat, Ábel Anitát, Csonka Andrást és Bereczki Zoltánt, és Hajdú Péter vezérigazgatói megbízatása is véget ért.

Úgy tűnik, Hajdú felfelé bukott, hiszen ma jelentették be azt is, hogy Vaszily Miklós, a TV2 Zrt., az Indamedia és más kormányközeli médiumok tulajdonosának elnöki tanácsadójaként folytatja.  

A Vivantis tulajdonosa a Pesti Tv-t is tulajdonló Progress Média Hungary Zrt. (aminek eredményeiről kicsit később), ez a cég minden évben termelt valamennyi profitot 2019-es alapítása óta.

2019-ben 120,3 millió forintot,2020-ban 68,5 milliót,2021-ben 76,8 milliót.

Vaszily megerősítette a csatornák átalakításáról szóló híreket, aminek hivatalos magyarázata a költségoptimalizálás volt.

Progress Média Hungary Zrt. – Pesti Tv

Vaszily Miklós 50 százalékos tulajdonosa a Pesti Tv-t is tulajdonló cégnek, a másik 50 százalékot pedig a Mészáros Lőrinchez köthető Bizalom Vagyonkezelő teszi ki. A Pesti Srácok szerkesztőségének állandó szereplésével indult projektre 2020-as indulása idején még Vaszily is úgy hivatkozott, mint egy startup projekt.

A Média1 írta meg a csatorna 2020-as nézettségéről, hogy közönségaránya alig haladta meg a nulla százalékot, bármilyen korosztályban, bármilyen idősávban is nézzük. Indulásukkor,

2020 szeptemberében egész pontosan 0,04 százalékos közönségarányt hasított ki magának a Pesti Srácok arcainak tévés próbálkozása, decemberre ez a szám 0,05 százalékra kúszott.

Mindez a csatornát tulajdonló Progress Média Zrt. számain a következőképp látszódik:

2020-ban 500,2 millió forint veszteséget,2021-ben 1,7 milliárd forint árbevétel mellett 29,4 millió forint adózott eredményt ért el.

A csatorna egy búcsúbulival július 10-én húzza le végleg a rolót, a Pesti Srácok azonban továbbra is fennmarad.

Digi Sport

Ahogy a múlt héten megírtuk: kiszivárgott, hogy a Digi három sportcsatornája megszűnik, ezt hétfőn a szolgáltató hivatalosan is bejelentette. Ezzel tizenhárom év után eltűnik a kínálatból a Digi Sport. A piacon jelenlévő Network4 csoporthoz tartozó adókkal pótolják már a hiányt: így az Arena4 és egy újonnan induló új csatorna, a Match4 adja majd a sportot.

Ezzel konszolidálódik a magyar sportmédiapiac tévés ága, a három csatorna helyett egy új lesz.

A Digit januárban vásárolta fel a Jászai Gellért milliárdos érdekeltségébe tartozó 4ig Nyrt., a tranzakció értéke 625 millió euró volt (közel 250 milliárd forint), amely az elmúlt évek egyik legnagyobb magyarországi vállalatfelvásárlásává tette. A 4ig a magyar államtól és az MNB-től is jelentős segítséget kapott a felvásárláshoz.

A Digi tavaly 60,8 milliárdos forgalom mellett 8,9 milliárdos veszteséggel zárt, utoljára 2017-ben mutatott ki profitot.

A Mediaworks megyei lapjai

A Hvg.hu elbocsátásokról számolt be az 1910-es alapítású Csongrád-Csanád megyei lapnál, a Délmagyarnál, az intézkedések a szerkesztőség mintegy felét érintik. További két megyei lapnál történtek hasonló megszorítások, hivatalos információ nincs arról, hogy melyikeknél, de a Média1 a Zalai megyei hírlap megszorításairól értesült belső forrásból.

A KESMA-lapok példányszámai évek óta zuhanórepülésben vannak, különösen igaz ez a megyei lapokra. A Hvg.hu információi szerint a Délmagyar öt év alatt elvesztette olvasótáborának felét.

A Mediaworks megmentése/felvirágoztatása érdekében már korábban is meghoztak súlyos döntéseket. 2021 novemberében a teljes menedzsmentet lecserélték, Szabó Lászlót Kálmán Erika váltotta a vezérigazgatói székben (aki ezáltal a második legbefolyásosabb nő lett a magyar médiában listánk szerint), és már ennek a menesztésnek is az volt az oka, hogy az ország legnagyobb forgalmat bonyolító médiavállalata mind a nyomtatott, mind az online sajtótermékek eladásában hanyatlást mutat, a több mint 500 címet magában foglaló médiabirodalom néhány kiemelkedő márkáját (Origo, Bors, Mandiner) kivéve mindenhol szabadesésben vannak a számok.

Nem először csinálnak hasonlót

A mostani átszerveződési hullám áprilisban kezdődött, de nem az első a Fidesz 2010-es hatalomátvétele óta. Szintén a Telex gyűjtötte össze a korábbi mérföldköveket, így

az Echo Tv és a Hír Tv 2019-es összeolvadását,a Lokál Metropollá válását 2020-ban,a Magyar Nemzet 2019-es (újjá)születését,a frissebbek közül a 168 óra szerkesztőségének elbocsátását,a Fourfourtwo sportmagazin megszűnését és a City7 hetilap megszűnését.

The post A felhatalmazás nagy, a pénz kevés – miért szervezik át a kormányközeli médiát? appeared first on Forbes.hu.