Mitől válik otthonná egy belső tér? Nem a tulajdon tényétől, ez biztos. Valószínűleg nem is a rezsi kifizetésétől vagy a rendezésre váró csekkek jelenlététől. De akkor mitől alakul ki ez az erős érzet, kötődés? Olykor a részletekben bújik meg a lényeg, amiknek a vonzereje annyira jelentős, hogy rajtuk keresztül mutatkozik meg a varázslat!

A tárgyak jelentősége nemcsak a megjelenésükben érhető tetten?

A lakás dekoráció egy olyan hálás feladat, ami valójában áldás. A segítségével folyton alakulhat a tér, a környezet. Nem egyszer a változás mértéke alig vehető észre, viszont nyomban érzékelhető. Mert igen. A tárgyak általában rendelkeznek többletjelentéssel, üzenettel, sajátos kisugárzással. Egy szalagról a legtöbben ezt kevéssé tudják elképzelni, pedig igaz. Vannak ugyanis olyan kellékek, amik önmagukban jóformán semlegesek. Láthatóan nem rendelkeznek semmiféle extra tulajdonsággal, vagy erővel. Aztán bekerülnek az új környezetükbe és egy csapással megváltozik minden velük kapcsolatos érzékelés. Mert bár ugyanazok maradtak, nem alakultak át fizikailag, viszont a körülmények mégis csak hatottak rájuk. S ez a fajta formálódás annyira jelentős, hogy azonnal észlelhető. Az esetek többségében, azonban nem a látáson keresztül, hanem a szív érzéseinek a segítségével.

Az otthon, mint érzelem valahogy így, apró lépésekből alakul ki. Hiszen a lelket melengető körülmények kialakításához egyrészt általában idő kell, másrészt számtalan olyan apróság, ami mondjuk lakberendezési szempontból tényleg jelentéktelennek mondható, ám a gyakorlatban óriási erővel bír.

A dísztárgyak csupán szépségükkel aratnak?

Nem feltétlenül! Sőt a dekorációs kellékek felhozatalában találni nem is egy olyan kiegészítőt, ami természetesen első ránézésre is konstatálható szépséggel rendelkezik, de elvitathatatlan tőle még valami. A nagyfokú praktikum. Szóval ez a két jellemvonás nem, hogy nem ellentétei vagy ellenpólusai egymásnak, hanem ideális esetben együttesen alkotnak ellenállhatatlan, kerek egészet!

A fotó forrása: Ewalds.hu