Az év minden napja a zenéről és Mozartról szól Salzburgban, „észak Rómájában”, de a csúcsszezon mégis a nyár és a Salzburgi Ünnepi Játékok, amikor a világ minden tájáról érkeznek ide a zene és a színház rajongói. De mi történik akkor, ha az előadás közben hirtelen zuhogni kezd az eső, milyen technikai felszereltségre van szükség egy öt hetes fesztivál kivitelezéséhez, mi köze az egészhez az Alm-csatornának és mit keresnek kis képernyő, ősrégi fekete-fehér tévék a Festspielhaus nagyszínpadának takarásában? A salzburgi fesztiválszezon színfalai mögötti titkos termekben jártunk.

Kis történelem

Hohensalzburg esti fényekben ragyogó panorámája alatt barokk épületek ölelésében, hatalmas kivetítőn operaelőadásokat nézni, a százéves történelmet őrző és a nyári forróságot kizáró falak között Mozart, Bartók muzsikáját, a Bécsi Filharmonikusok koncertjeit hallgatni vagy örök klasszikus színdarabokat nézni – ezért zarándokolnak ide ezrek minden évben, immár 102 éve.

Bár egy évente megrendezendő nyári fesztivál gondolata már 1914-ben felmerült, az első világháború elmosta a nagyra törő terveket, amíg 1917-ben a költő és drámaíró Hugo von Hofmannsthal ismét foglalkozni nem kezdett a tervekkel és konkrét programokkal. Az első előadást, Hoffmansthal Jedermannját 1920. augusztus 22-én tartották meg a Dóm-téren, ennek emlékére nyitják meg minden évben nagyjából 2000 néző előtt ezzel a darabbal a zenei és drámafesztivált. 1920 óta persze évről évre bővült a program és a helyszínek is. Mára tucatnál is több helyszínen tartanak előadásokat a fesztivál öt hetében, de a főbb események a fesztiválnegyedben, Salzburg óvárosában vannak, a Grosses Festspielhausban (Nagy Fesztiválpalotában), a Felsenreitschuléban, vagyis a sziklába vájt, egykori lovardában és a Haus für Mozartban, azaz a Mozart-házban.

A 2022-es nyári ünnepi játékokra mintegy 225 ezer jegyet adtak ki, melyek ára 5 és 445 euró között mozog.

Ahhoz, hogy a 17 különböző helyszínen a fesztivál 45 napja alatt mind a 174 előadás, koncert zökkenőmentesen, a lehető legmagasabb minőségben szolgálja ki a közönséget, 2022-ben is erős technikai háttérre van szükség, biztos kezű szervezésre, a pillanat törtrésze alatt hozott jó döntésekre és minden eshetőségre felkészülő, előre bebiztosított műszaki keretekre.

A barokk falak mögötti modern technika

Az akusztikai rendszerekért, a Festspielhaus épületeinek automatizációs rendszereiért a Siemens felel, mely az 1960-as évek óta segíti szponzorként, illetve partnerként is a fesztivál megvalósítását. A stage manager irányítópultjai, a tűzjelző technológia, a beléptető és evakuálási megoldások kivitelezése is a cég Smart Infrastructure területének irányítása alá tartozik.

A Mozart-ház alatti bonyolult alagútrendszerben különleges alagsori termek húzódnak, ahova ritkán engednek be az épület karbantartásán és működtetésén dolgozó szakembereken kívül mást.

Zúgó masinák között, szerteágazó csőrendszerekkel övezve hatalmas tartályok közt állunk: a titkos szövetséges az Alm-csatorna, mely a Königseeache vizét tereli Salzburg óvárosába.

A művészek és hangszereik – legyen az a hangszalagjuk vagy egy nagybőgő – tökéletes működésének egyik fontos kitétele a belső hőmérséklet és a páratartalom szabályozása és megfelelő, állandó szinten tartása. Ebben segít a folyó, melyet egy csatornarendszeren vezetnek a Nagy Fesztiválcsarnok alá, hogy a terem hőmérsékletét 23 Celsius-fokon, a páratartalmat pedig 55 százalékon tartsa.

Az akusztika mindenek felett

Bár a fesztiváltermek kivételes akusztikával rendelkeznek, mely a külön hangosítás nélküli előadások esetében különösen fontos, a komolyzenében is akadnak olyan helyzetek, amikor szükség van a plusz erősítésre a közönségtérben – mondja el a Mozart-ház nagytermében összegyűlt kis újságíró-közönségnek Edwin Pfanzagl-Cardone, a Salzburgi Ünnepi Játékok akusztikáért felelős főmunkatársa. Ilyen helyzet, ha például egy rendező a színpadon kívül, egy különteremben játszó zenekar muzsikáját szeretné beépíteni a színpadon játszó művészek előadásába, vagy amikor egy kellék hangját kell imitálni.

Strauss Az árnyék nélküli asszony című operájának egyik előadásán például a rendező azt szerette volna látni, hogy a szereplők egy Bentley-n érkeznek a színpadra. Mivel sem a büdzsé, sem a tűzvédelmi előírások nem engedték meg, hogy egy valódi luxusautó gördüljön be a Nagy Fesztiválpalota színpadára, inkább megépítették a vágyott Bentley limuzin modelljét, az élethű illúzió megteremtéséért pedig a szakemberek megalkották az ajtaja csukódásával járó klikk tökéletes utánzatát – meséli Edwin, példázva, milyen apróságokra is kell gondolni és milyen feladatoknál vethetik be a 3D-s hangrendszert.

A számítógéppel vezérelt hangszórók és hangszínszabályzók biztosítják, hogy a hallgatóság minden tagja azonos minőségben hallja a hangot. A rendszer figyeli magát – a személyzet minden egyes hibáról automatikusan értesítést kap.

Az épületautomatizálási rendszer hangtalanul pumpálja a friss levegőt a termekbe, hogy a vájtfülű operahallgatókat a legkisebb oda nem illő zaj se zavarja meg a tökéletes zenei élményben. A monitorozó rendszer több mint 6000 adatpontot figyel folyamatosan, a legkisebb eltérés esetén is riaszt.

Mivel akár kétezer ember is tartózkodhat a teremben, nagyon fontos az állandó levegőcsere. De minél nagyobb a légáramoltatás sebessége, annál nagyobb zajjal jár, ezért inkább nagy felületen, lassú áramoltatással oldják meg a feladatot: a nézőtéren a padsor perforált lábain érkezik a levegő és áramlik felfelé, ahol elszívják azt. Ez különösen jó megoldást jelentett a coviddal nehezített időszakokban. Ekkor álltak át arra is, hogy a levegőt kismértékben sem használják újra, hanem 100 százalékban friss levegőt áramoltatnak a termekbe.

Nincs esőnap

Akármennyire is előrelátók a szervezők, egyvalamit lehetetlen irányítani, és az az időjárás. Ha viszont hirtelen viharfelhők gyülekeznének a Dóm-téri előadás fölé és kitörne az égiháború, a technikai felszereltségnek és a teljes körű készenlétnek köszönhetően viszonylag nyugodt és összehangolt körülmények között le tudnák ültetni az épület felé futó 2000 fős közönséget. Edwin Pfanzagl-Cardone szerint egy óra alatt minden készen állna arra, hogy az áthelyezett helyszínen elkezdődhessen vagy folytatódhasson az előadás.

Néha mégis a matuzsálemekre van szükség

A fesztiválpalotában zajló előadások bizonyos momentumainál pedig meglepő módon éppen a legfejlettebb technológia hiányára van szükség. A takarásban áll a színpadi vezérlőpult, ahol a díszletet, a színpad különböző funkcióit és a fényeket irányító több száz kötélből és drótkötegből álló hálózat irányításáért, a szereplők megfelelő pillanatban történő belépéséért felelős munkatársak ülnek. A megfeszített figyelem és a forgatókönyvek alapos ismerete mellett a legfontosabb tényező az idő: a zenei előadásoknál, ahol minden taktus, akár minden ezredmásodperc számít, nem lehetnek csúszások.

Hogy mit keresnek mégis a legkorszerűbb technikával rendelkező irányítóberendezés felett a mai szemmel nézve hihetetlenül kicsi, alig 20 centis képátlójú tévékészülékek, melyeken csak egy elmosódott, zsizsikes fekete-fehér képen látható a színpad? Mint kiderül, ezek tudják teljesíteni legjobban a pontosság követelményeit. A tökéletes képélményt nyújtó, korszerű készülékeknél tapasztalható minimális késés ugyanis nem vállalható ebben a műfajban: a megoldást ezek az ősi matuzsálemek jelentik, melyek egyetlen előnye, hogy a csökkent minőségű képet abszolút valós időben közvetítik.

Közös szabadtéri kulturális élmény

A Salzburgi Ünnepi Játékok története során viszonylag hamar vált presztízsértékű eseménnyé, melyen sikk részt venni, a szervezők azonban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy ne csak azok élvezhessék a zene és színház nyújtotta örömöket ebben az időszakban, akik több száz eurót ki tudnak adni egyetlen jegyért, hanem bárki részese lehessen. Így jött létre a SIEMENS Fesztivál>Estek (Siemens Fest>Spiel>Nächte) című sorozat mintegy húsz éve.

A Kapitelplatzon – szintén néhány perc sétára a Festspielhaustól – nappali fényben is jól látható, hatalmas LED-es képernyőn mutatják be régebbi és újabb fesztiválesemények felvételeit. A téren mintegy kétezren ülhetnek le és nézhetik meg teljesen ingyen az előadásokat, a tökéletes élményről 2020 óta teremakusztikai szimulációval rendelkező hangrendszer gondoskodik, mely egyedülálló „hangversenyteremmé” változtatja a teret.

Szinte teljesen önellátó

A rendezvények szervezéséért és az épületek menedzsmentjéért felelős Marcus Piso a Forbes.hu-nak elmondta, a Salzburgi Ünnepi Játékok meglehetősen ritka módon szinte teljesen, 80 százalékban önfinanszírozású, a működéséhez szükséges összeg csupán 20 százaléka származik állami támogatásból. „Természetesen nekünk, fesztiválként könnyebb ezt kivitelezni a jegyárak miatt, mint egy színháznak vagy operaháznak”.

Persze a Festspielhaus és az egyéb épületek sem csak a nyári fesztivál idején látogathatók. Januárban a Mozart-hét vonzza a zeneszerző rajongóit a Felsenreitschuléba, de rendszeresek a koncertek, ősztől egészen az adventi időszak kezdetéig Piso elmondása szerint összesen 83 eseménnyel készülnek.

Úgyhogy aki le is marad az idei ünnepi játékokról – bár azért az augusztus 31-ig tartó előadások közül még jópárra lehet jegyet kapni a több száz eurós kategóriákban –, az se csüggedjen, az év szinte bármely szakában elmerülhet a zene világában Salzburgban.

The post Mi köze van a komolyzenének a csatornavízhez? – A Salzburgi Ünnepi Játékok színfalai mögött jártunk appeared first on Forbes.hu.