Bőven tíz százalék feletti inflációs kilátások, 7,75 százalékos jegybanki alapkamat, havonta emelkedő banki hitelkamatok és… nullához közeli szinten beragadt betéti kamatok. Ez most nem a kamatvadászat ideje, pedig akár az is lehetne.

Készültek a különadóra.Nincsenek rákényszerítve.Bőséges likviditással rendelkeznek, nem szorulnak rá.A banki ügyfeleket úgysem érdekli, nem éri el az ingerküszöbüket.Úgyis majdnem mindenki látra szóló betétben tartja a pénzét.Úgysem tudnak versenyezni az állampapírokkal.Nem ezzel tudnak új ügyfeleket megnyerni, felesleges itt egymásra licitálni.

Banki szakemberekkel beszélgetve, jegybanki elemzéseket olvasgatva és néhány kulcs mutatóra ránézve nagyjából a fentiekre lehet jutni arra válaszul, hogy 7,75 százalékos – egy éve ütemesen emelkedő – alapkamat, ennek megfelelően durván dráguló banki kölcsönök és a csúcsra járó infláció baljós árnyékában hogy fordulhat elő, hogy a legnagyobb hazai bankok többségénél elérhető kamatok szintje az 1 százalékot, helyenként a 0,1 százalékot sem éri el.

Akkor sem, ha friss (eddig nem ott tartott) pénzt viszünk a bankba, és legalább egyéves lekötést választunk. A Bankmonitor kalkulátorában frissen lefuttatott lekérdezés alapján az Erste, a CIB, az UniCredit, a Raiffeisen, a K&H mind minimális kamatot ígér, mellettük az OTP 2–2,5 százalékos ajánlata már kiugrik a sorból, miközben persze az is eltörpül a 8 százalék körüli lakáshitel-kamatok és az idén 11–12,5 százalékosra várt friss inflációs prognózisokhoz képest.

Két apróbb hitelintézet van, amelyik úgy érzi, hogy valamelyest illendő lenne követnie az emelkedő kamattrendet a lekötött betétek kondícióiban (is):

ez a Magnet Bank (legjobb ajánlata 7,67%), illetve a Gránit Bank (4,45%)

– nem túl bonyolult fejszámolással persze itt is kiderül, hogy negatív reálkamatról van szó, a pénzromlás ütemével banki megtakarításunk mindent tud, csak nem lépést tartani.

A hitelek mindig gyorsabban drágulnak

A bankhiteleknél kicsit más a helyzet, a jegybanki kamatemelések hatása itt mindig előbb érvényesül, vagyis az úgynevezett kamattranszmisszió ezen az oldalon hagyományosan hatékonyabban működik, mint a bankbetéteknél. A változó kamatozású hitelek kamata ugyanis jellemzően a bankközi hitelkamatlábhoz, a BUBOR-hoz van rögzítve, ha ez emelkedik, az gyorsan átgyűrűzik a hitelek áraiba.

Mostanában – a tavaly nyáron elindult kamatemelési ciklus óta eltelt egy évben – egyébként ez az átárazódás a teljes lakossági hitelállományt figyelembe véve a korábbiaknál lassabban történik, aminek elsősorban az az oka, hogy az elmúlt években hitelt igénylők megfogadták a bankok, hitelközvetítők tanácsát, vagy hallgattak a józan eszükre. Ennek megfelelően egyre több banki adós több évre – akár a futamidő végéig – rögzített és nem változó kamatozású hitelt vett fel, vagy ha változó kamatozásút igényelt is, akkor nem éven belüli kamatperiódussal rendelkező szerződést kötött.

A leghosszabb időn át legnagyobb terhet jelentő lakáshiteleknél 2021 júniusában – amikor a monetáris szigorítási ciklus elindult – például csak 24 százalék volt azon lakáshitelek aránya, amelyet változó kamatozással és éven belüli kamatperiódussal kötöttek. A bankközi kamatok emelkedése így értelemszerűen késleltetve és fokozatosan épül be a meglévő hitelállományba, ez a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi stabilitási jelentéséből is kiderült.

Az új hiteleknél persze sokkal fürgébben történik mindez:

egy tíz évre rögzített kamatú 20 milliós lakáshitelt most éppen 7–9 százalékos,egy 3 milliós, ötéves személyi kölcsönt 1­1­–21 százalékos THM mellett vehetünk fel.

Kényelmes helyzet

Az emelkedő kamatkörnyezet tehát a bankok szemszögéből általában kényelmes helyzet: a hitelkamatok szinte automatikus átárazódásával egyre nagyobb kamatbevételhez jutnak, miközben a továbbra is mélyen tartott betéti kamatok miatt alig nőnek a kamatkiadásaik. Ez kicsit mindig így volt, legalábbis időbeli elcsúszás mindig volt a hitelkamatok emelése javára, de azért a korábbi kamatemeléses időszakokban egy idő után a betéti kamatverseny is beindult, a bankok olykor kétszámjegyű akciókkal igyekeztek magukhoz csábítani a kamatvadászokat.

Éppen tíz évvel ezelőtt, 2012 nyarán például hasonlóan magas, akkor 7 százalékos volt a jegybanki alapkamat (most 7,75), az infláció éves szinten 5,7 százalékos volt (most ennek a duplája várható a 2022 egészére), és közben a bankok rendesen versenyeztek, 10 százalék feletti betéti kamatokkal jöttek elő.

Minek emelnének?

Ennek most semmi nyoma. A bankok tavaly év vége óta számítottak rá, hogy a választási kiköltekezés ellentételezése miatt a kormány különadókat fog a nyakukba varrni (erről tavasszal Csányi Sándor, OTP-vezér is beszélt, és ez azóta meg is történt az „extraprofitadó” formájában) – ezért és persze az Ukrajnában dúló háború bankszektort érintő kockázatai miatt is nyilván próbáltak felhalmozni némi plusznyereséget.

A hosszú éveken át tartó alacsony – nullás – kamatkörnyezetben a banki ügyfelek is ellustultak, a többséget vélhetően nem érdekli, hogy nulla, 1 vagy 2 százalékos az elérhető betéti kamat, ezért is vannak olyan sokan, akik szimplán látra szóló betétben tartják a pénzüket. Utóbbiak aránya tényleg megdöbbentően magas: március végi adatok szerint a teljes lakossági betétállomány 81 százaléka látra szóló betétben értéktelenedik.

„Valahol négy-öt százalék körül van az ingerküszöb, addig nem kezdik el figyelni az akciókat, nem váltanak emiatt bankot” – mondja Gergely Péter, banki szakember, a Biztosdöntés.hu alapítója.

„Azt meg végképp nem veszik számításba, hogy mennyi az infláció, előbb mozdulnának egy 10 százalékos kamat kedvéért 10 százalékos infláció mellett, mint 2 százalékos betétlekötésért nulla infláció mellett.”

Minek mozdulnának?

De torzítja a képet és gyakorlatilag kiiktatja a betéti versenyt az a körülmény is, hogy az állam évekkel ezelőtt és mostanra hatékonyan átszoktatta a lakossági megtakarítókat az állampapírokra: ha vannak 12 százalék feletti hozamot fizető inflációkövető kötvények, akkor miért tartaná az ember a pénzét bankbetétben?

Állampapírt ráadásul a bankok is forgalmaznak, abból jutalékot is kapnak, nincsenek igazán rászorítva, hogy magasabb betéti kamatokkal vonzzanak magukhoz új ügyfeleket. A likviditásuk is rendben van, a hazai bankszektor hitel-betét aránya ma 70,5 százalékos, vagyis bőven el vannak látva kihelyezhető forrásokkal, erről az oldalról sincs nyomás rajtuk.

Most úgy tűnik, legfeljebb a kicsik – Magnet Bank, Gránit Bank – próbálnak valamit dobbantani, így aki mindenáron lekötött bankbetétre vágyik, legalább gyorsan a végére ér az akciós ajánlatoknak. Csak tudja, hogy ilyen infláció mellett azzal sem megy sokra.

Kiemelt kép: A „Forint 75. születésnapja” NFT sorozat a Magyar Nemzeti Bank Pénzmúzeum mobilapplikációjában / Fotó: MNB

The post Pénzt szinte ingyen kér, de drágán ad, mi az? Magyar bank 2022-ben appeared first on Forbes.hu.