20 év után hagyta ott a szervezetfejlesztés világát, hogy idén februártól a Jókenyér ügyvezetője legyen Zsikla Gábor. A betanulás során maga is beállt a pult mögé, most pedig növekedési pályára állítaná a Jókenyeret a stagnáló covid-évek után. A kézműves pékségektől nem tart, az áremelkedésről pedig azt gondolja, hogy a vásárlók a jövőben is hajlandóak lesznek megfizetni a minőségi termékeket.

Forbes.hu: 11 évig voltál a szervezetfejlesztéssel foglalkozó Flow Consulting ügyvezetője…

Zsikla Gábor: Sőt, valójában 20 évet töltöttem el a Flow-ban és ebből 11 évig vezettem.

Forbes. hu: … idén februártól pedig már a Jókenyér élén találhatunk meg. Mi vett rá a váltásra?

20 év sok idő és azon gondolkoztam negyvenkét éves koromban, hogy én örökre egy dolgot akarok-e csinálni. Van erre egy jó angol mondás:

„When was the last time when you did something for the first time?”

A szervezetfejlesztés nagyon változatos ugyan, mert folyamatosan más cégeknél dolgozol, de mégiscsak egy szakmaterület. Egyrészt más dolgot is ki akartam próbálni, másrészt pedig nem csak tanácsot szerettem volna adni, hanem vezetőként csinálni is. A tanácsadói szerep mindig korlátozott abból a szempontból, hogy mekkora hatásod tud lenni – egy vezetőnek van valójában nagy hatása a szervezet életében. A Flow-ban csináltam már ez utóbbit, de egy ötvenfős cégnek is vannak korlátai.

Fotó: Sebestyén László

Magában az iparágban mennyire voltál ismerős? Már a Flow-időkben is kézműves pékségekben kezdted a reggeleket?

Nem, a sütőipart egyáltalán nem ismertem. Dolgoztunk egy kicsit a Jókenyérrel, innen jött az ismeretség, de az elmúlt években nem volt intenzív a közös munka.

Hogyan jött képbe a Jókenyér-pozíció? Te kerested meg őket?

Egy lehetőségként jött. Az egyik kollégám dolgozott a Jókenyérnek és ő kötött össze minket Ludwig Klára alapítóval, aki az elődöm, Soós Tamás távozása után új ügyvezetőt keresett.

Nehéz volt átadni a stafétát a Flow-ban?

Nagyon átgondoltan csináltuk a dolgot. Majdnem az alapítás óta ott voltam a Flow-ban, így nehéz lett volna egy hónap alatt kilépni. Nem is éreztem volna etikusnak. Tavaly júniusban kommunikáltuk a Flow-ban a távozásomat, onnan volt egy féléves átadás-átvételi folyamat, amíg kitaláltuk, hogy kik legyenek az utódaim, illetve átadtam a feladataim. Februárban pedig jöttem a Jókenyérhez.

Nem is pihentél a két feladat között?

De igen, egy hónapot.

Elég volt valamire?

Ha ezt meg kellett volna írni előre, akkor szívem szerint fél évet pihentem volna. De szerintem az is nagy dolog, hogy megadatott egy hónapnyi pihenés.

Interjú Zsiborás Gergő 12 perc olvasás

Én most itt azért dolgozom, hogy tulajdonos legyek – interjú

Interjú Bánáti Anna 15 perc olvasás

Ez volt az aranykor, visszatekintve már látszik – Bárány László, egy négygenerációs családi óriáscég vezetője

A jó élet Fekete Emese 11 perc olvasás

Sötétzöld volt, bronz felnikkel, azt mondtam, így, ahogy van, betenném a garázsba – így választ autót a leghíresebb magyar autódizájner

Milyen volt átvenni a stafétát a Jókenyérnél?

Nem könnyű elsőszámú vezetőként megérkezni oda, ahol az iparággal és a céggel is egyszerre ismerkedsz meg. Hónapok telhetnek el, amíg az összes fontos információhoz hozzájutsz és nem csak azt érted meg, hogy hogyan működnek a dolgok, hanem a mögöttes miérteket is.

Ezért tartottam fontosnak azt, hogy beálljak a műszakokba. Mostanra már háromszor voltam üzletben eladóként, szendvicskészítőként.

Egyszer voltam az éjszakai logisztikában, egyszer pedig az üzemünkben, ahol a tésztakiosztástól kezdve a virgoláson (tésztagömbölyítésen – a szerk.) át a sajtos bagett készítéséig igyekeztem bekapcsolódni a folyamatokba. Szerettem volna megismerni az embereket, és ez akkor működik jól, ha melléjük állsz és mellettük dolgozol. Ezt a jövőben is akarom csinálni, hogy minél inkább lássam a mindennapi kihívásokat

Melyik volt a kedvenc munkafolyamatod?

Tanácsadóként nagyon hiányzott nekem a fizikai munka. Egyrészt eleve a mozgás, másrészt pedig az, hogy kézzelfogható eredménye legyen annak, amit csinálok. Úgyhogy nincs külön kedvencem: élvezek felszeletelni egy kenyeret, elkészíteni egy szendvicset.

Élveztem volna az éjszakai logisztikában is kitolni a rekeszeket, bár azt olyan sebességgel kellett volna csinálni, hogy inkább félreálltam és igyekeztem nem lassítani a folyamatot.

Nagyon kemény fizikai munkát végez az összes kollégám, lent az üzemben például a pékek sok tonnányi tésztát emelnek meg napi szinten.

Névjegy

Zsikla Gábor az elmúlt 20 évben a szervezet- és vezetésfejlesztési szolgáltatásokat nyújtó Flow-csoportban dolgozott, ezen belül 2011-2021 között a nemzetközi csoport hazai vállalatának, a Flow Consulting Kft.-nek is ügyvezetője volt. 2022 februárjától kezdve a Jókenyér ügyvezetője.

A Jókenyér mögött álló Ludwig és Mentesi Kft. a jó minőségű, kovászos péktermékek egyik első hazai úttörője. Ludwig Klára alapító-tulajdonos 1994-ben indította el a német mintára szervezett pékségét férjével, Christian Ludwiggal. A cég kettős ügyvezetéssel működik, Ludwig Klára mellett az utóbbi években Nagy Gábor, majd Soós Tamás volt az ügyvezető. A Jókenyér tizenkilenc saját- és partnerüzletben van jelen a fővárosban és vonzáskörzetében, de a legtöbb multinacionális áruházlánc is forgalmazza termékeiket.

 

 

Eltelt már öt hónap azóta, hogy a Jókenyérhez érkeztél. Elég volt ennyi idő arra, hogy otthonosan mozogj a cégen belül?

Nagyon sok dolog van, amit még nem ismerek, de azt gondolom, hogy a cég egészét már átlátom és tudom vezetni. Frei Tamás könyveit nagyon szeretem, abban olvastam egy érdekes analógiát. Az egyik részben a főhős, André, beül egy számára ismeretlen autóba és tudja, hogy egy perce van megismerni azt a járművet, mielőtt üldözni kezdik. Zseniálisan írta le abban a kis részben, hogy mit csinál ahhoz, hogy ő eggyé váljon az autóval és minden egyes pici elemét megértse: hogy meddig pörgetheti fel a motort, hogy pontosan hogyan hat a legkisebb fogaskereken keresztül, ha például megnyomja a sport fokozatot.

Szerintem ez így van az üzleti vezetés világában is.

A jó vezető egy a céggel. Tudnia kell, hogy ha a legkisebb dolgot változtatja meg, az sok áttéten, fogaskereken keresztül hogyan hat minden másra. Én ezt anno nagyon éreztem a Flow-ban. Most pedig beültem egy új autóba, amit gyorsan kell megismernem.

Milyen az együttműködés az alapító-tulajdonossal, Ludwig Klárával?

Ha ügyvezetőként csatlakozol valahova, akkor nem is céget választasz, hanem embert. Nekem előzetesen is az volt a megérzésem, hogy Klárával ugyanolyan értékrendszerben közelítjük meg a dolgokat, és ez be is bizonyosodott az elmúlt öt hónapban. Mindkettőnknek fontos az üzleti etika, az ökológiai szempont, a cégen belüli transzparencia. Mindketten nagy munkabírásúak vagyunk.

Erre az alap értékrendszerre lehet támaszkodni, ha nem értünk egyet némelyik ügyben. Más tapasztalati hátteret hozunk be: ő pékmester, én pedig sok szervezetet láttam működni az elmúlt 20 év alatt. Azt gondolom, hogy

az én vezetési és üzleti stratégiai tudásom jól kiegészíti az ő nagyon mély sütőipari tapasztalatát.

Ennek megfelelően fognak alakulni a feladatkörök is kettőtök között?

Valószínűleg igen. Továbbra is kettős ügyvezetéssel működünk egyelőre, majd meglátjuk, hogy a jövőben hogyan alakul. Pontosabbat leghamarabb az év végén tudunk mondani.

Milyen célokat tűztél ki a céggel? Van egy víziód, amit meg szeretnél valósítani?

Mi a menedzsmenttel egy egyértelmű növekedési-fejlődési célt tűztünk ki magunk elé. A sütőipar nagyon elaprózódott, sok szereplő van az egyébként nem kicsi piacon.

A világban ugyanakkor a piacok a koncentráció irányába mennek és mi azt szeretnénk, hogy felénk is koncentrálódjon a piac.

A coviddal szerencsére nem estünk vissza, hanem stagnáltunk. A továbbiakban is szeretnénk megtartani az adalékmentes vonalat: az az egészséges pékáru, amiben nincsen tartósítószer, nincsen benne színezőanyag. Klárának az az alapfilozófiája, hogy a jó kenyérhez nem kell más mint a természet kincsei és a pék szíve-lelke. .

A növekedést árbevételben méritek? A csaknem 3 milliárd forintos bevételi csúcsot 2019-ben értétek el, és azóta lassú csökkenés látható.

Inkább stagnálásnak mondom ezt, pár millió forint ebben a vállalatméretben elenyésző nagyságrend. Cégen belül azt a szót használom, hogy trendforduló jön, szeretnénk ezt a stagnáló trendet megfordítani és a covid után visszaállni arra, hogy növekedjünk. Az eddigi adatok egyelőre azt mutatják, idén már egyértelműen növekvő évünk lesz.

+ 1 kép a galériában + 1 kép a galériában Fotó: Sebestyén László (4 kép)

Mi volt az a faktor, ami a covid alatt biztosította, hogy visszaesés helyett stagnáljatok?

Bár nem voltam még itt a covid alatt, de nagyon jó stratégiának tartom azt, hogy Kláráék egyszerre építették a saját üzlethálózatot és a multinacionális beszállítói kört. A tisztán saját üzlethálózat evidens visszaesést hozott volna, mert ezeket be kellett zárni. Ha pedig csak multinacionális beszállítók lennénk, az nagyobb kiszolgáltatottságot és szűkebb termékpalettát jelentene. Ennek a stratégiának jelentős része van abban, hogy a covid alatt nem estünk vissza. Illetve annak is, hogy jók a termékeink.

Mennyire érzitek, hogy a covid alatt Magyarország a tízmillió pék országa lett? Nem esett vissza a kereslet a termékeitek iránt?

Mi nem éreztünk visszaesést a keresletben, mert az otthon sütés inkább egy kiegészítő elemként jelent meg a családok életében. Volt erre kutatásunk, amiben azt találtuk, hogy nagyon sokan elkezdtek otthon sütni, de nagyon kevesek azok, akik egyáltalán nem vásárolnak emellé. Mert ez egy nagyon nehéz feladat: folyamatosan etetni kell a kovászt.

A nagy áruházláncokba belistázott termékek továbbra is jelentős szeletét képviselik az értékesítésnek?

Abszolút, az árbevétel nagyobb része onnan érkezik, de meghatározó a saját üzleteink árbevétele is. A Jókenyérnek németországi gyökerei vannak, ahol sokkal inkább pékségben vásárolnak az emberek pékárut. Magyarországon nincs így, itt az emberek körülbelül kétharmada multinacionális láncokban veszi meg a pékáruját. A saját üzlethálózatra koncentráló stratégia kihagyja ezt a lehetőséget.

Az online értékesítésben mekkora potenciált láttok?

Egyre többet. Több online csatornán is jelen vagyunk már, például a kifli.hu-n és a Wolt Marketen. Az összes piac megy az online értékesítés irányába, értelemszerűen ez is.

Az üzleteitek nagyjából az Esztergom-Tököl-Gödöllő háromszögön belül helyezkednek el. Szeretnétek bővíteni a földrajzi lefedettséget?

Tudnánk, ha akarnánk. A globális ellátási láncokban az alakult ki, hogy országok között szállítjuk fagyasztva a pékárut, ami tulajdonképpen liszt és víz. Ökológiailag sincsen ez rendben, hiszen Magyarországon is rendelkezésre áll mind az alapanyag, mind a szaktudás, hogy ezt elkészítsük. Ráadásul adalékokat is kell beletenni ahhoz, hogy egy termék több hónapot mélyfagyasztásban legyen és ne romoljon a minősége.

Ugyanez igaz az országhatárokon belül is.

Nekünk a stratégiánkban nincs az benne, hogy Debrecenben építenénk piacot, ehelyett Budapesten és agglomerációjában szeretnénk majd még több üzletet nyitni.

Ezt is egyébként a német örökségből hozzuk: ha Kölnben működik egy pékség, akkor Köln körül 50-80 kilométeres körzetben van 80-100 darab üzlete, de Berlinben már nem tudod megvenni a termékét.

A logisztikának van az egyik legnagyobb karbonkibocsátási lábnyoma. Országosan úgy érhetőek el a termékeink, hogy a Lidl és a Tesco a saját logisztikájára épülve szállítja ki azokat, nem saját magunk visszük oda. Az ökológiai lábnyomot nem növeli az, ha még egy raklap felkerül az egyébként is induló kamionra.

Fotó: Sebestyén László

Az utóbbi évben a csapból is az emelkedő inflációs környezet folyik, különösen az élelmiszerár-emelkedés központi téma. Titeket hogyan érint ez?

Szerintem mindenkit ugyanúgy érint a téma, elképesztő mértékben nőnek az alapanyagok árai, felfogni is nehéz. Érinti az embereket, amikor bemennek egy boltba és ugyanígy érinti a mi iparágunkat is: nőnek az alapanyagárak, az energiaárak, különösen a gázé és az áramé. Ezt értelemszerűen le kell képeznünk a végtermékek árában.

Mennyire tudjátok átvezetni? Árérzékenyek a vásárlóitok?

Igyekszünk átvezetni. Nem tudom, mikor fog eljönni az áremelkedés tetőpontja, az MNB szerint még nőni fog az infláció a maradék hónapokban és jövőre is magas áremelkedés lesz.

Azt gondolom, hogy aki minőségi terméket szeretne vásárolni, az meg fogja fizetni az árát a jövőben is.

Az élelmiszerpazarlás ugyanakkor szerintem csökkeni fog, kevésbé fogja a maradék kenyér a kukában végezni. A hosszabb eltarthatóság miatt a kenyeret érdemes hűtőben tartani, főleg nyáron. Egyébként pedig a fagyasztást is jól viselik a pékáruk.

Több ebből Már az árstop sem fogja meg az inflációt, a zsemle és a kenyér egy hónap alatt drágult 30 százalékkal A végén fogtuk a fejünket, mennyire bolondok vagyunk – a kővágóörsi Andriska Pékbisztró története

Szerinted milyen irányba fejlődött az elmúlt években a sütőipar és a kézműves pékségek világa?

Két dolog alakította át jelentősen a piacot: a kézműves pékségek terjedése és a multik helyben sütése. Utóbbi miatt sokan vásárolnak pékárut a multikban és nem feltétlenül mennek be egy pékségbe.

A kézműves pékségeknek van egy felívelő trendje, aminek mi nagyon örülünk, mert ők erősítették meg ugyanazt, amit mi már 27 éve mondunk, hogy kovászos, egészséges, adalékmentes kenyereket egyen mindenki. Sokan egy teljesen más szakmából váltottak át és nyitottak maguknak kézműves pékséget, de már olyan is van, aki elfáradt.

Mert ahhoz, hogy te pék legyél, hajnalban kell kelned és dolgoznod, hogy abból reggel hat órára friss péktermék legyen a vevőknek a polcon. Van ennek egy romantikája, de a mindennapokban ez egy nagyon kemény munka.

Ráadásul a kézművességből az is jön, hogy sokkal kevésbé kiszámítható a minőség és a mennyiség.

Mi úgy definiáljuk magunkat, hogy kézműves jellegű üzem vagyunk, amiben nagyon sok minden van gépesítve és automatizálva. Utóbbi ahhoz kell, hogy nagy mennyiségben tudj gyártani.

The post A jó kenyérért a felfoghatatlan árat is megfizetik – Gábor 42 évesen újított, pékvezér lett, beállt a pult mögé is appeared first on Forbes.hu.