Minden jel arra mutat, hogy a magas energiaárak hosszabb távon velünk fognak maradni. Mutatjuk, melyik szektorokat érinti legsúlyosabban a helyzet.

2021 közepén az európai energiapiacon a megugró kereslet hatására kezdtek el az energiaárak emelkedni. Az orosz-ukrán háború kitörésének, majd a bejelentett szankciók hírére az egekbe szökött az ár, ez nem újdonság. Márciustól június közepéig habár magasan, de tartotta az árát, míg június közepén újabb gyors emelkedésnek indult. Július elejére a holland gáztőzsdén másnapi szállításra a 170-190 euró körüli árfolyam volt jellemző, ami egy hónap alatt több mint 120 százalékos áremelkedés jelent. A G7-en megjelent elemzői cikkben kifejtik, a helyzet súlyos, a magas energiaárak pedig minden ágazatot érinteni fognak.

Az ING amszterdami elemzői szerint 2023-ban és 2024-ben bár számíthatunk némi árcsökkenésre, de csak a 2021 közepét jellemző szintek térhetnek vissza, a covid előtti alacsony energiaárszintnek búcsút inthetünk.

Meddig maradhat a rezsicsökkentés?

Ha normaként fogadjuk el az energiaárak emelkedését – márpedig úgy tűnik, kénytelenek vagyunk –, több változásra kell számítanunk. Az elsődleges hatás az emelkedő rezsiszámla (ami a termelés költségeit emeli meg), míg másodlagos hatásnak tekinthető, hogy az energiát használó (energiaintenzív) szektorok áthárítják majd az emelkedő költségeiket a saját fogyasztóik irányába, így azok az ágazatok, akik az energiaintenzív szektorokkal kapcsolatban állnak, szintén emelkedő költségekkel fognak szembesülni.

Magyarországon ezzel együtt kérdés, meddig tart ki a kormány a rezsicsökkentés mellett, amely a lakossági rezsiárat alacsonyan tartja ugyan, de a költségvetésnek évente hatalmas, százmilliárdos nagyságrendű kiadást jelent.

Extrém függők

Az ING elemzői szerint az első- és másodkörös hatásokat vizsgálva az alábbi szektorokat fogja leginkább sújtani az energiaválság (egymillió euró hozzáadott érték termeléséhez hány terajoule (TJ) energiára van szüksége az adott szektornak):

a légi közlekedést (60 TJ) és a szállítmányozást (54 TJ), amelyek extrém mértékben függenek az olajtól, de a gáztól csak minimálisan (1-1 TJ),a vegyipart, aminek a legnagyobb a gázfüggősége (15 TJ), de az olajárnak is ki van téve (20 TJ), de bajban van a fémipar (13 TJ gáz és 1 TJ olaj) és az építőipari alapanyagokat (például cement, beton, tégla) gyártó ágazat is (4 TJ olaj és 8 TJ gáz).

A megugró energiaárak a magyar kormányt is foglalkoztatják, szerda reggel Orbán Viktor válságtanácskozást hívott össze a háborús energiaárak és az európai energiaellátási problémák kezelése érdekében.

The post Ezek a szektorok sínylik meg a legjobban az elszálló energiaárakat appeared first on Forbes.hu.