Számos, eddigi katás vállalkozónak az átalányadózás érheti meg a legjobban a kata helyett, de bizonyos tevékenységi körök esetén az ekho is jó választás lehet. A nem egyéni vállalkozó katások más kalap alá tartoznak, ők a számviteli törvény hatálya alá kerülnek, és alapesetben taózniuk kell, amihez képest egy jobb alternatíva van, ez pedig a kiva, vagyis a kisvállalati adó.

Bajusz Dániel ügyvéddel, az EY szakértőjével néztük végig, milyen lehetőségei vannak azoknak, akik eddig katáztak, de most kénytelenek váltani. A szakember ugyanakkor a Forbes.hu-nak kiemelte, hogy az érintetteknek mindenképpen érdemes leülniük egy könyvelővel és a bevétel, valamint a költségek alapján egyénileg átbeszélni a lehetőségeket. Az elkeseredés és az első düh elmúltával ezeket érdemes átgondolni.

Üzlet Forbes 3 perc olvasás

Magyar milliárdos: az új katatörvény „önmagában rendben van”

Üzlet Forbes 1 perc olvasás

Ezt mondja a kata esetleges módosításáról a kormány

Üzlet Kis Judit 10 perc olvasás

„A tegnapom abból állt, hogy próbáltam bennük tartani a lelket” – elkeseredtek a katások

Szja szerinti adózás

Az eddigi egyéni vállalkozók, akik nem fognak tudni az új kata szerint adózni, átkerülnek a vállalkozói személyi jövedelemadózás (szja) hatálya alá. Itt van év közben egy minimum kivét (ez gyakorlatilag a vállalkozó fizetése), amely után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót (szocho) és a járulékokat.

Egyébként pedig ez egy kvázi nyereségadó,

a profitot adóztatja egy 9 százalékos szja-val, a kivett osztalékot pedig 15 százalékkal.

Emellett van egy

minimum szocho fizetési kötelezettség, és ha ezt nem éri el az év közbeni kivét után fizetett szocho összege, akkor még plusz szocho fizetési kötelezettsége is keletkezik az adózónak.

Bajusz Dániel azt mondja, a konkrét számok ismerete nélkül nem igazán lehet előre kiszámolni, hogy az eddigi kata helyett hogyan alakulhat a vállalkozói szja, mennyi maradhat a vállalkozó zsebében, mert az egyik a profitot adóztatja, a másik a bevételt, és szja-zás esetén figyelembe kell venni az év közbeni minimum kivét után fizetett adóterheket is, emellett tételes költségelszámolás van.

Átalányadózás

Az új kata-törvény szerint október 31-ig a 2022-es évre választani lehet az átalányadózást is, és sokaknak valószínűleg ez éri meg a legjobban. Az átalányadózást választók éves jövedelmét, vagyis az adó alapját úgy állapítják meg, hogy a bevételből levonnak 40 százaléknyi költséghányadot. (A 40 százalék egy általános kulcs, van ennél kedvezményesebb, 80 vagy 90 százalékos kulcs is bizonyos tevékenységekre, például a kiskereskedelemben).

Az így megállapított jövedelem kvázi munkabérként adózik. Ez azt jelenti, hogy

az szja-t, a tb-t és a szocho-t is meg kell fizetni utána.

Az éves minimálbér feléig azonban az adóalap (a jövedelem) adómentes. 2022-ben tehát ez 1,2 millió forint adómentes jövedelem, 40 százalékos költséghányad mellett visszafelé számolva kétmillió forint adómentes bevételt jelent.

Így amíg eddig egy katás mondjuk havi 500 ezer forint bevételből 450 ezer forintot tarthatott meg,  átalányadózás esetén, levonva a 40 százalékos költségátalányt, ezután 300 ezer forint jövedelmet szerez, erre jön rá az szja, a szocho és a tb-járulék, ami után az 500 ezer forintból marad 360 ezer forint (figyelmen kívül hagyva az adómentes részt).

Amennyiben munkaviszonyba megy át az adózó, akkor viszont 332 ezer forint marad (szintén adókedvezmények nélkül számolva).

Ekho

Magánszemélyek bizonyos tevékenységi körök – például művészek, sportolók – esetén az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) is választhatják. További feltétel, hogy rendelkezni kell olyan, minimálbért elérő jövedelemmel, amely az általános szabályok szerint nem önálló jövedelemként (munkabérként) adózik. Ebben az esetben évi 60 millió forint (hivatásos sportoló esetén évi 500 millió forint) bevételre lehet alkalmazni az ekho-t. Ennek kulcsa jelenleg 15 százalék (nyugdíjas esetén 9,5 százalék). Ekkor a kifizetőnek is kell adóznia (kivéve hivatásos sportoló esetén), 13 százalékos adóteherrel.

Nem egyéni vállalkozó katázók – Tao, kiva

Az eddig katázó egyéni cégek, a bt-k, közkereseti társaságok és ügyvédi irodák átkerülnek a számviteli törvény hatálya alá, és

alapesetben taózniuk kell, amihez képest a kiva, vagyis a kisvállalati adó eggyel jobb alternatíva.

A tao-hoz képest általában akkor éri meg a kiva-t választani, ha a bérköltség eléri az összes költség 20-30 százalékát, különösen, ha a bértömeg több mint a profit. Az adó alapját a személyi jellegű ráfordítások képezik, mértéke 10 százalék és a szochot lehet vele megspórolni (és kiváltja a tao-t is). Jutalmazza azt is, ha a profitot visszateszik a cégbe, és nem veszik ki osztalékként, mert akkor az nem képez adóalapot.

A taonál az adózott eredmény után – a társasági adóalap növelő és csökkentő tételek figyelembevételével 9 százalék társasági adót kell fizetni, a kivett osztalék után pedig 15 százalékos személyi jövedelemadót és 13 százalékos szocho-t

(a felső korlát figyelembevételével). Ez ráadásul adminisztrációigényesebb, és elképzelhető, hogy könyvvizsgáló is szükséges. Ha az átlagos nettó árbevétel vagy az átlagos foglalkoztatotti létszám két éven keresztül meghaladja a 300 millió forintot, vagy az 50 főt, akkor már könyvvizsgálót kell alkalmazni.

Bajusz Dániel szerint az új kata-törvényben első ránézésre nincsenek bizonytalan vagy jogalkalmazási szemmel nem teljesen világos pontok, az „drasztikus és egyszerű, ami egy adójogszabálynál nem hátrány”. Azt fontos látni, hogy a kata nem megváltozik, hanem

aki eddig katázott, annak megszűnik a kata-alanyisága, és aki jogosult rá, szeptembertől egy új, egyszerűbb katában folytathatja.

A szakember elmondta, készülnek majd kalkulátorok, próbál segíteni a NAV és a Pénzügyminisztérium is. A NAV például eddig is többször indított kiva-kampányt és felhívta az érintett adózók figyelmét, hogy jobban megérné számukra a kiva, és remélhetőleg most is lehet majd ilyen szolgáltató kampánnyal találkozni.

The post Mi jöhet a kata után? – így adózhatsz szeptembertől appeared first on Forbes.hu.