Elmentünk a NER egyik kedvenc közösségi műhelyébe meghallgatni Mészáros Lőrinc gigabankjának előrejelzését arról, mi vár ránk. Nem finomkodtak, elég húzós év jön, sok a bizonytalanság. Biztos, hogy lassulni fogunk, magas lesz az infláció és lehet, hogy tőlünk független tényezők küldenek minket a padlóra.

Valahogy nagyobb puccparádét vártam. Mégiscsak a NER-elit egy presztízshelyén, a konzervatív szellemi műhelynek kikiáltott Scruton V.P.-ben vagyunk. Először vagyok itt, eddig csak a saját oldalunkon olvastam a helyről, a két éve elhunyt, konzervatív brit író-filozófus, Sir Roger Scrutonról elnevezett kávézóról, amit a NER és házi alapítványa, a Mathias Corvinus Collegium is gyakran használ.

Mégis inkább hasonlít a hely egy belvárosi bölcsészkávézóra, mint valami ideológiával átitatott janicsárközpontra. Kellemes enteriőr, egy visszafogott pódium, könyvek nem megterhelő mennyiségben, hanyagul elszórva egy-két kisebb szobor. Teljesen normális, közösségi térnek is használható belvárosi kávézó: igényes, cuki, de igazából semmi extra.

Viszont sajtóreggelire jöttünk, ami külön megsüvegelendő.

A hazai sajtópiacon szinte teljesen kihalt intézmény a sajtóreggeli, kevés cég, szervezet, minisztérium tud kiszakadni a mentes víz és a kétnapos pogácsa bűvöletéből. Pedig a hazai médiaipar legendái szerint már az átkosban is tudta a párt, hogy a hasán át lehet megfogni az egyszeri sajtómunkást. Szóval a gyümölcslevek és minőségi szendvicsek, péksütik közt megenyhül az ember.

Üzlet Forbes 3 perc olvasás

Közpénzből épít újabb kávézót Garancsi a NER egyik kedvenc filozófusáról elnevezve

Üzlet Gólya Ágnes 2 perc olvasás

14 év után távozik pozíciójából az egyik legbefolyásosabb magyar nő

És nagyon kíváncsi voltam, milyen lesz a negyedéves gazdasági kitekintő narratívája. Mert azért ez mégiscsak a Magyar Bankholding, Mészáros Lőrinc összegründolt gigabankjának eseménye. Ez a bank hivatott vetélytársat állítani Csányi Sándornak, ez a bank akar vezető szerepet beölteni a magyar pénzügyi világon belül. A bankfúzió óta másodjára most mondják el sajtóreggeli keretein belül, mint gondolnak a kilátásokról.

És ne feledjük, a Georg Spöttle-szintű nemzetbiztonsági szakértők, a Lomnici Zoltán-féle alkotmányjogászok és a Deák Dánielhez hasonló politológusok országában vagyunk. Ahol elvárás, hogy a kötelező politikai narratíva súlya alatt megrogyjon minden józanság.

Mi nem hangzott el?

Suppan Gergely (borítóképünkön) évek óta a Takarékbank vezető makrogazdasági elemzője, elismert szakember, valahogy nem láttam magam előtt, ahogy kritikátlan kormánypropagandát hallunk tőle.

Szóval annál, hogy mi hangzott el, talán fontosabb tisztázni, mi nem hangzott el. A nagyjából egyórás előadáson egyszer sem hangzott el, hogy:

Soros,migráns,Gyurcsány,háborús infláció,brüsszeli bürokraták,Magyarország jobban teljesít,vagy hogy előre mennénk, nem hátra.

Mert azért ez nem a Századvég, na. Ez egy bank, aminek valós, létező ügyfelei, nemzetközi befektetői vannak, és a piaci körülményeknek kitett befektetési eszközökkel rendelkezik. Itt nem fér bele az, ami politikai kommisszároknál mindennapos.

És azért kicsit kijózanító is a folyamatos kormányekéző narratívából kiszakadni. Nagyon bele lehet szorulni abba, hogy mindenről az Orbán-Matolcsy tengely tehet, csak mi kezeljük félre a háborút és az energiaválságot, nálunk a legrosszabb a helyzet Európában. Mert itthon sem rózsás, de azért egész Európa is óriási bajban van.

És mik az előrejelzések?

Előrejelzésből sok van ugyan, de ki tudja, mennyire megbízhatók. Kis túlzással Suppan minden harmadik szava az volt, hogy bizonytalanság. Ezt azzal szemléltette, hogy már

múlt hétre elkészült a makrogazdasági projekció, amit aztán a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatt újra kellett számolni.

De igazából most is több a bizonytalanság, mint a biztos tényező.

Hogy számoljuk a rezsicsökkentést, és mennyit von el a fogyasztásból?Mikor sikerült letörni az inflációt, és mennyire veti vissza a fogyasztást?Meddig tarthatók fent az ársapkák, és mi lesz az eltörlésük után?Mennyire hárítják át a cégek az extraprofitadót a fogyasztókra?Hogyan alakul a külső kereslet?Hogy alakul a háború, és milyen további szankciók lesznek még?Mi lesz az európai gázhelyzettel? Lesz-e gáz a télen és mennyiért?Hogyan alakul a forintpálya, mit kényszerít ki a piac az MNB-ből?Ráadásul egyre jobban beüt a klímaváltozás, emberemlékezet óta nem volt olyan aszály az országban, mint most.

És a témákkal kapcsolatban egyenként is sok a bizonytalanság, szóval a lenti táblázat inkább csak egy durva tájékoztató, a mostani állapotokban megfelelő projekció lehet.

Gazdasági növekedés

Suppan szerint a gazdasági konjunktúra nem törik meg, de kétségkívül lassulni fog. A projekció szerint az éves bázisú GDP egyik évben sem lesz nulla alatt. De azért, ahogy mondta, „imádkozhatunk, hogy ennyivel megússzuk”.

Az idénre 5,7 százalékos, jövőre 2,7 százalékos GDP-növekedést vár a háború, a romló külső környezet, az emelkedő kamatszint, a rezsicsökkentés kivezetése, az emelkedő infláció valamint a súlyos aszály miatt. A kamatemelések kezdenek beütni a gazdaságnak, a külpiacaink sérülékenyek és kiszámíthatatlanok. 2024-ben visszakapaszkodhat a GDP-növekedés 4 százalék köré, de ez a következő évek beruházási rátáján is fog múlni. Azt Suppan többször hangsúlyozta: a működőtőke-beáramlás remekül működik, nemcsak most vannak beruházások, de a „csőben” is, azaz eldöntve és megvalósításra várva is vannak óriásprojektek.

Forrás: Magyar Bankholding

A hazai gazdaságot Suppan szerint az építőipar húzta, különösen a gyárak és ipari létesítmények, raktárak és az irodák piaca. Az ágazat aktivitása már elérte és meghaladta a járvány előtti szintet, kevés régiós országról mondható el ugyanez. A megrendelésállományban is jók vagyunk, sok beruházás „van még a csőben” az eddig bejelentettek mellé.

A beruházási ráta. Forrás: Takarékbank

Hasonló a helyzet a gazdaság egyik húzóágazatával, a gépjárműiparral. Ugyan súlyosan függ a külső kereslettől, és ha a német megrendelések leállnak, akkor a hazai aktivitás is mehet a levesbe. De a megrendelésállomány nagyon magas, Suppan szerint bő másfél évre elegendő. És ez még úgy is igaz, hogy a szektort látványosan visszaveti a csiphiány, az elemző szerint bő 5 százalékponttal nőne jobban az ipari termelés, ha lenne elég csip.

Azonban azzal számolni kell, hogy egy időre lenullázódik a lakossági fogyasztás növekedési üteme. Sőt, szmogriadókat is vizionált, ahogy a lakossági rezsiemelkedés miatt kényszerpályán lévő része tűzifával vagy szénnel igyekszik otthon fűteni. De ezzel nehéz számolni, nincsenek kész a részletszabályok, nem tudni, hány embert érint majd az emelt rezsi.

Forrás: Magyar Bankholding

Gázárak

Ez az, amiben a legnagyobb a bizonytalanság, Suppan alig mondott konkrétumot.

Azt hangsúlyozta, hogy szerinte a szankciók nem működnek, az oroszok eladják másnak a nyersanyagot, míg Európát a gázhiány fenyegeti a télen. Ha a német ipar gázfogyasztását korlátozni kell, az nagyjából beláthatatlan következményekkel jár Magyarországra is, hiába kapunk mi más vezetéken, dél felől földgázt.

Az azonban feltűnő volt, hogy Orbán Viktor kormányfő fordulatát, a „tüdőn lövést” használta.

Azt is elmondta, hogy szerinte az elmúlt pár hét gázárnövekedése volt az, ami miatt a kormánynak részlegesen ki kellett hátrálnia a rezsicsökkentés alól. Ez jelentős bizonytalanságot okoz, ahogy az is, hogy nem tudni, meddig tartható fenn a hatósági árazások rendszere.

Suppan szerint az árak utolsó nagy feltörése miatt kellett korlátozni a rezsicsökkentést. Forrás: Takarékbank

A nyersanyagárak alakulásában van egy pozitívum: a két nagy olajfajta, a Brent és az Ural árának különbözetén a Mol jól keres, tudja finanszírozni a rezsivédelmi alap befizetéseit és a hatósági benzinárat is.

Inflációs pálya

Biztos, hogy 14 százalék fölé fog csúszni őszre a drágulás éves mértéke. Jövedéki adóemelés lesz, az extraprofitadót áthárítják a fogyasztókra, folyamatosan emelkednek az energiaárak, most a rezsicsökkentést is megvágták. Októberig emelkedő pályán marad, aztán Suppan szerint az lesz a döntő, hogy mit kezd a többi ársapkával a kormány. Az infláció azonban magasabb is lehet, eltolódhat a pályája, ami az energiaválságtól, az ellátási láncok zavarától is nagyban függ.

A Takarékbank optimista inflációs előrejelzése. Ősztől gyorsan csökken. Forrás: Takarékbank

Szerinte a mostani pénzforgalmi hiányt az uniós források elmaradása okozza: a kormány már közel 2000 milliárd forint értékben fizetett ki uniós előlegeket, míg 400 milliárd forint értékben sem érkeztek források.

De amíg ezt a pénzforgalmi hiányt be nem tömik és mínuszos marad a külkereskedelmi mérleg is, az ikerdeficit nyomás alatt tartja a forintot. Ezért is lenne fontos megegyezni Brüsszellel az uniós pénzekről, de ugye ez politika, Suppan nem tudja beépíteni a modellbe. Ha megegyezünk és még a gázállítás is helyreáll, a forint-euró keresztárfolyam visszatérhet a 370-es szintekre.

Viszont ha nincs megállapodás, a gáz is kiesik, és a német gazdaság recesszióba kerül, akkor a 430-as vagy még rosszabb árfolyamra is fel lehet készülni.

The post Ezt gondolja Mészáros Lőrinc gigabankja a kilátásainkról appeared first on Forbes.hu.