Hiába fordítanak 4,2 milliárd dollárt az Egyesült Államok legdrágább állami infrastrukturális beruházásának első fázisára, a megvalósítás kapcsán még sok a megválaszolatlan kérdés. A szupervasút nyomvonala a nyugati part legfelkapottabb városait is érintené.

A projekt júniusban jogi és pénzügyi zöld utat kapott, azonban további kérdéseket vet fel, hogy miként oldják meg a 171 mérföldes (275 kilométeres) kezdeti útvonal és a nyugati parti nagyvárosok összekötését. A vasútvonalat az állam Közép-völgyi mezőgazdasági központjain keresztül egészen Los Angeles, San Francisco és San Jose lakóterületei között tervezik kiépíteni, a tervezőknek pedig óriási kihívás Kalifornia hegyvidékes részeinek leküzdése. A beruházásról hosszabban az amerikai Forbes írt.

Mitől lesz szupervasút?

A személyszállító szupervasút (angolul: bullet train) megépítését 2008-ban 40 milliárd dollárra becsülték, a nemrég a San Franciscó-i öböl és Los Angeles térségébe kiterjesztett beruházás mostanra viszont 105 milliárd dollárnál jár. A tervek szerint a vasút 500 mérföldes (805 kilométeres) távon működne, átadásával kevesebb mint három óra alatt lehet majd megtenni a San Francisco és Los Angeles közötti távot. Eddig 119 mérföldnyi (191 kilométernyi) beton-, híd- és egyéb szerkezet épült meg, amiken a jövőben több mint 200 mérföld per órás (320 kilométer per órás) sebességgel fognak áthaladni az elektromos vonatok.

A vasút tervezett útvonala. Forrás: California High-Speed Rail Authority

Az Egyesült Államok autóközpontú közlekedési kultúrája miatt globális lemaradásban van nagysebességű vasúthálózatok terén. Míg Európában (például Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában, de a magyar főváros és München között közlekedő Railjet is ide tartozik), Kínában, Tajvanon, Japánban és Dél-Koreában széles körben elérhető a szolgáltatás, addig az Egyesült Államokban a New York és Washington között, 150 mérföld per órás (240 kilométer per órás) maximális sebességgel közlekedő vonat számít a leggyorsabbnak.

Kérdőjelek mindenhol

A beruházás több ezer ember megélhetését biztosítja, de kritikus hangok szerint a projekt sosem fog életképes nagysebességű vasútvonalat eredményezni, így azt óriási pénzkidobásnak gondolják. A vasútépítés első szakaszának finanszírozása ellen pert indítottak, azonban ezt a kaliforniai fellebbviteli bíróság tavaly év végén elutasította, és engedélyezte az építkezés folytatását.

A kritikusok azzal érvelnek, hogy gyorsabb és olcsóbb lett volna egy olyan rendszert tervezni, ami a Los Angelest az öbölvidékkel összekötő Interstate 5 nevű út mentén fut. Jerry Dyer, az ötszázezres lakosú Fresno polgármestere azonban hangosan ellenezte a felvetést, mivel az megkerülné a Közép-völgy városait. (A régió egyébként Kalifornia mezőgazdasági központjaként ismert.) Fresno polgármestere szerint a megfizethető lakhatás és az alacsony megélhetési költségek teszik vonzóvá a várost a távmunkára képes kaliforniaiak szemében, a nagysebességű vasút pedig még népszerűbbé teszi majd a várost. Elmondása alapján a kockázati tőkebefektetők is kopogtatnak a polgármesteri irodája ajtaján.

A növekvő költségek és finanszírozási nehézségek mellett monumentális mérnöki kihívások is felmerülnek a beruházás körül.

Ide tartozik a San Gabriel és Tehachapi hegyvonulatokat és a Pacheco-hágót érintő alagútépítések, hiszen a rendszert úgy kell megépíteni, hogy ellenálljon az államban tapasztalható gyakori földrengéseknek.

Biden: Az autók helyett jöjjenek inkább a szupervasutak

A kaliforniai fellebbviteli bíróság döntése bizonyos fokú stabilitást jelent a beruházásnak, ami jelentős irányváltásnak tekinthető a korábbi évekhez képest, amikor is Donald Trump egykori elnök 929 millió dollárt tartott vissza az évekkel korábban odaítélt szövetségi támogatásból. Joe Biden tavaly visszaállította az államnak megítélt forrásokat, a jelenlegi elnök további szupervasút-projekteket szeretne, mind a munkahelyteremtés, mind pedig az autókból származó, az éghajlat felmelegedését okozó károsanyag-kibocsátás csökkentésének érdekében.

Az első vonatszerelvényeket feltehetően jövőre fogják berendelni, két nagy szereplő, a sacramentói vonatgyárral rendelkező Siemens és az Alstom is beszállhat a jövedelmező kalifornai üzletért folytatott versenybe. A kivitelezők szerint beszállítókból nincs hiány, ázsiai vonatgyártókkal is tárgyalnának.

A becslések szerint évente 50 millió utas fogja használni a vasútrendszert, ami mintegy 3,4 milliárd dollár viteldíjbevételt jelent.

A szakértők szerint azonban jelenleg homályos a beruházás végkimenetele, hiszen senki sem tudja, honnan fogják előteremteni azt a további 80 milliárd dollárt, ami a sínek San Franciscóba és Los Angelesbe történő eljuttatásához lennének szükségesek.

San Joaquin folyó feletti viadukt. Forrás: California High-Speed Rail Authority

Nem csak Kaliforniában épül szupervasút, az ország egyetlen magán személyszállító vasúttársasága, a Brightline jövőre kiterjeszti a Miami és West Palm Beach közötti járatát Orlandóig, 125 mérföld per órás (201 kilométer per órás) csúcssebességet kínálva. A Brightline egyébként a nyugati parton is terjeszkedik, Las Vegasból Los Angeles külvárosába terveznek az évtized végén járatot indítani, ami 200 mérföld per órás (322 kilométer per órás) sebességgel szállíthatja majd az utasokat. Az Amtrak a New York és Boston közötti vonalát az északkeleti folyosón jelenleg korszerűsíti, így 160 mérföld per órás (258 kilométer per órás) sebességre fogják a vonat sebességét növelni. Emellett Dallas és Houston, valamint Portland, Seattle és a kanadai Vancouver vasúti összeköttetése is tervben van.

Egy kihívás köti össze az említett projekteket: dollármilliárdokra van szükség a megvalósításukhoz.

The post Megépülne a kaliforniai gyorsvasút, de mégis miből? appeared first on Forbes.hu.